• Széchényi nemzettség nyughelye

    Temető – Nagycenk

    szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit

(Széchenyi István)

Széchenyi Istvánt élénken foglalkoztatta a „ honunk közepén ” egy „ szabad ég alatti ” nemzeti sírkert, panteon kialakításának terve, mely a londoni Westminster, vagy a regensburgi Walhalla mintájára született volna. Ő volt az első, aki ilyesmire gondolt, a Kelet Népében, majd az Üdvlelde című munkájában írta le a nemzet nagyjainak közös temetkezési helyével kapcsolatos elképzelését, amit aztán Ödön fia a millenniumi események kapcsán gondolt tovább.

Ma már Széchenyi nyughelye, a nagycenki temető is a Nemzeti Sírkert része.

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

A nagycenki temető

A nagycenki köztemető egyben a Széchényi-család őseinek hamvait őrző, kettős kereszt alakú sírkert, ahol Széchenyi István, a legnagyobb magyar mellett több mint száz Széchényi ős is nyugszik.

Ebben a temetőben találjuk a Széchényi Mauzóleumot és egy díszes szarkofágot, melyek a Nemzeti Sírkert részei. A temető nem csak kegyeleti-, hanem egy nyitott, sokak által látogatott emlékhely is. Valami olyasmi talán, amit maga Széchenyi István is elképzelt, mikor nemzeti panteon felállításáról elmélkedett.

A temető hátsó traktusában álló gyönyörű síremlékeket 2019-ben újították meg.

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

A temetők kialakítására a járványok voltak nagy hatással, így Mária Terézia egészségügyi szempontok miatt, rendelettel szabta meg, hogy a templom környéki temetkezőhelyeket mindenhol számolják fel és helyezzék át a községek szélére. Ennek megfelelően alakították ki Cenken (ekkor még nem Nagycenk) is az új temetőt.

A sors mindjárt úgy hozta, hogy az új temetőbe először gyermekeket kellett temetni. Az első halott egy 7 éves kisfiú volt, aztán pedig 27 kisgyermek, akiket 1778-ban a himlőjárvány vitt el.

nagycenk-szechenyi-mauzoleum
nagycenk-szechenyi-mauzoleum

A temető céljára szolgáló földterületet Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna (1715-1782) adományozta a cenki híveknek és egy barokk kápolnát is építtetett ide. A házaspár idejében lett Cenk gyönyörű uradalmi központ, átalakították a kastélyt, parkosítottak, ők telepítették a kastély közelében álló híres nagycenki hársfasort is.

A birtokot unokaöccsük, Széchényi Ferenc (az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének megalapozója) örökölte meg.

Széchényi Ferenc határozta el a családi sírbolt építését is a kápolna alatt„hogy fiait és unokáit ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet,  hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak a cenki temetőben ”. A temetőt még Barkóczy Zsuzsanna életében, 1778-ban szentelték fel.

Ma is ez Nagycenk községi temetője, melynek szakrális középpontjában áll a Gróf Széchényi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt, a Széchényi Mauzóleum.

nagycenk-szechenyi-mauzoleum

A római katolikus temetőben a Széchényi nemzettség 102 halottja nyugszik, negyvennyolcan lent a sírboltban  – közöttük a legnagyobb magyar, Széchenyi István, Széchényi Pál kalocsai érsek, akinek a sopronbánfalvi pálos kolostorból áthozott múmiája ma is látható egy üvegkoporsóban. Itt vannak Széchényi Ferenc és felesége hamvai is.   

Az 1800-as évek első évtizedeiben Széchényi Ferenc az eredeti barokk kápolnát egy klasszicista előcsarnokkal egészítette ki és ekkor készíttette a sírboltot is.

Ebben a formájában láthatjuk a mauzóleum épületét ma is.

Széchényi Ferenc megszabta a kápolna alatti sírboltba történő temetkezési rendet is: így férfiágon mindenki, a leányok közül azonban csak az, aki élete végéig a Széchényi nevet viselte, ergo vagy nem ment férjhez vagy pedig beházasodott a családba.

nagycenk-szechenyi-mauzoleum

Huszadik századi történés már, hogy a Széchényi-család vásárolt még területet az egyre szűkebbé váló temető kibővítésére, 1901-ben. Az utolsó temetésre a sírkertben 1977-ben került sor.

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

Különleges, hogy a temetőben a Széchényi-család sírhelyei egy kettős kereszt alapú elrendezésen belül találhatók. A kereszt hosszanti részének egyik végén áll a mauzóleum, a másik végpontja pedig a szarkofág.

A szarkofágon a Széchényi-család címere, a gróf sárvári-felsővidéki Széchényi nemzettség őseinek neve, és a család jelmondata olvasható.

 

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

A Széchényi-család 1910-ben döntött úgy, hogy a más helyeken eltemetett ősök hamvait a Nagycenkre hozzák. Azonban a hamvak elhelyezésére már csak 16 üres fülke állt rendelkezésre a kriptában. A sírkert mauzóleum mögötti részébe ekkor építették a díszes szarkofágot, hogy a “kifalazott közös sírba” méltó módon helyezhessék örök nyugalomra a Nagycenkre hozott hamvakat.

A szarkofág 1911. óta áll itt, a Széchényi ősök újratemetésre és a szarkofág felszentelésére ekkor került sor.

 

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

A sírkert végében, a falnál találunk egy kváderkövekből épített gyönyörű kriptát. Ez az I. világháborúban elesett gróf Széchényi Alajos honvéd huszár zászlós sírja, aki Széchenyi István bátyjának, Pálnak a dédunokája volt.

A kripta oromzatán egy haldokló katona és egy fájdalomtól gyötört fiatal nő alakja látható, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.  

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk
szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk
szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk
szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

A sírkertet és a mauzóleumot Nagycenken a település központjában, a Szent István templomtól balra találjuk.

Kapcsolódó tartalom:

  Egy csodálatos síremlék a nagycenki hársfasor végén 

Instagram