A harmadik soproni koronázás emlékoszlopa

Míg a koronázási kardvágásokhoz szükséges dombokat Pozsonyban és Székesfehérváron mesterségesen építették, Sopronban erre nem volt szükség, mert ott állt a Bécsi-domb, ahonnan a lovon, fején a Szent Koronával érkező, frissen megkoronázott király a négy égtáj felé lendíthette kardját.  

1625. december 8-án dél tájban történt mindez, amikor is Habsburg III. Ferdinánd és díszes főúri kísérete felkaptatott a Sopron fölé magasodó Bécsi-dombra, melynek ezt a délkeleti részét azóta is Koronázódombnak, Königsbergnek hívnak. A Szent Korona és a koronázási jelvények ekkor jártak így együtt Sopronban harmadszor, és ez alkalommal valószínűleg 15 napig maradtak is. Pozsonyból hozatták, miután országgyűlést (diétát) tartottak Sopronban, a szabad királyi városban, és 1625. november 27-én aztán megválasztották az új királyt.

A királykoronázásoknak négy világi része volt: az aranysarkantyús lovagok avatása, a királyi eskütétel, a négy kardvágás és a koronázási lakoma. A szokásjog szerint ezek közül az esküt és az égtájak felé történő négy kardvágást a külvárosban tartották, s ez így történt Sopronban is.

Az esemény emlékére 1915-ben a Soproni Városszépító Egyesület emlékoszlopot emeltetett a Bécsi-dombon, melyet Füredi Oszkár tervezett.

(Forrás: Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban)

Instagram