A németújvári vár lovagtermét évszázadokig díszítette egy eredeti Bruegel festmény

Köztudomású, hogy a bécsi Szépművészeti Múzeum őrzi a legtöbb Bruegel alkotást, de van egy eredeti Bruegel festmény Magyarországon is. Az 1580-as években kerülhetett a Batthyány-család birtokába és évszázadokon át lógott a németújvári vár (ma Güssing, Burgenland) lovagtermének falán. Először 1912-ben szerzett róla tudomást és láthatta közönség.

2019-ben idősebb Pieter Bruegel halálának 450. évfordulójáról emlékezett meg a világ. A bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) rendezett egy lenyűgöző kiállítást, összegyűjtve a flamand festőzseni műveit a világ minden tájáról, múzeumokból és magángyűjteményekből.

Képeink 2018. novemberében készültek a Kunsthistorisches Museum Bruegel kiállításán.

A bécsi Szépművészeti Múzeum ünnepi tárlata „minden idők legnagyobb” Bruegel kiállítása volt, amelyről még mértéktartó szakértők is azt mondták, hogy ilyen sosem volt és soha többé nem is lesz. Hat teremben 30 festményt, az összes fennmaradt olajkép háromnegyedét, grafikái, rajzai felét láthatta a közönség, több mint négyszázezer látogató. A németalföldi festő halálának (1569. szeptember 9.) kerek évfordulója jegyében született esemény szenzációját az adta, hogy először és vélhetően utoljára (Once in a lifetime) volt látható egyszerre együtt ennyi Bruegel, miután a fatáblácskákra festett műveket törékenységük miatt nem tanácsos többé mozgatni és szállítani.

Ismert, hogy Bruegel számos munkáját szerezték meg a Habsburgok, ezért is van a világ legnagyobb Bruegel gyűjteménye Bécsben, a Kunsthistorisches Museum birtokában.

A Keresztelő Szent János prédikációja című festmény azonban nem volt látható Bécsben, ezt a magyar kormány nem adta a kiállításba.

Képeink 2018. novemberében készültek a Kunsthistorisches Museum Bruegel kiállításán.

És akkor most térjünk rá a magyar vonatkozású dolgokra.

Bruegel vallásos, bibliai tárgyú képei közül egy a Keresztelő Szent János prédikációja, mely a budapesti Szépművészeti Múzeumban van.

Ezt 1566-ban festhette Bruegel és a remekmű az 1580-as években kerülhetett Németújvárra, a Batthyány-család birtokára.

Ma a festmény értékét az osztrák kurier.at legalább 100 millió euróra, közel 33 milliárd forintra taksálta.

Keresztelő Szent János prédikációja, (szepmuveszeti.hu)

1912-ben állították ki először

1912-ben Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítást rendeztek Szombathelyen. A Vasvármegyei Kultúregyesület évekig próbálta ezt összehozni, sorra járták a megyét, falvakat, kastélyokat, főurakat, műgyűjtőket, egyházakat, plébániákat, hogy lajstromba vegyék az értékes műtárgyakat. Végül sok év szervezkedés, tervezgetés után, 1912 szeptember 22-én megnyílt a kiállítás, melynek legnagyobb, nemzetközi érdeklődést is kiváltó szenzációja id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című festménye volt. A festményt a Batthyány-műkincseket kezelő alapítvány adta a kiállításba.

Ez volt az első alkalom, hogy a szélesebb nyilvánosság is láthatta, bár a kép létezéséről (és arról, hogy ez az eredeti) néhány évvel korábban, 1896 óta tudott már a szakma, miután a festményt ekkoriban restaurálás céljából Budapestre vitték.

A szombathelyi kiállításnak és a festmény „felfedezésének” nemzetközi jelentősége is lett, bebizonyosodott, hogy a Keresztelő Szent János prédikációjának eredetije nem veszett el, mint ahogy azt sokan feltételezték.

Sőt, ekkor vált világossá, hogy a világ különböző múzeumaiban fellelhető, ugyanezen témájú képek, melyek méretben, és az alakok változataiban is eltérőek, ennek későbbi replikái csak. Például hiányzik róluk a fehér galléros alak, a „spanyol úr„, aminek pedig a festmény keletkezése szempontjából különös jelentősége lehetett.

Több száz évig porosodott a németújvári vár lovagtermében

Németújvár (Güssing a mai Burgenland területén.)

Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti kiállítás anyagát felkutató és lajstromba vevő szakemberek a festményre a németújvári vár (ma Burgenland, Güssing) lovagtermében bukkantak rá – írta a Vasi Szemlében megjelent, a kiállítás körülményeiről beszámoló tanulmány.

Hogyan kerülhetett a Batthyány-családhoz?

Bruegel ezt a képet 1566-ban festhette, hazai források pedig úgy tudják, hogy a remekmű az 1580-as években került Németújvárra, így megszerzése – ahogy említettük már – egészen biztosan a világlátott, nyolc nyelven beszélő, humanista Batthyány Boldizsárhoz (1538-1590) köthető.

Batthyány Boldizsár – wikipedia.org

Hogy miképpen került egy magyar főúr kapcsolatba a távoli németalföldi festőzsenivel, és egyáltalán honnan ismerhette művészetét, arra Batthyány Boldizsár életének egy epizódja világíthat rá:

Batthyány Boldizsár nagybátyja, Batthyány I. Ferenc (1497-1566) már gyerekkorában a magyar királyi udvarba került és együtt nevelkedett az ifjú II. Lajossal, akivel később, egészen a mohácsi tragédiáig barátságot ápolt. Nem meglepő, hogy a későbbi horvát bán házasodni is a királyi udvarból tudott: 1524-ben Mária királyné, II. Lajos felesége egyik udvarhölgyét, Svetkovics Katalint vette feleségül.

Udvari kapcsolatainak és harci tetteinek köszönhetően kapta meg II. Lajostól 1524-ben a németújvári várat. Batthyány Ferenc egyébként a XVI. század egyik legjelentősebb és leghíresebb magyarországi főúri udvarát tartotta itt fenn. Nála nevelkedtek például Zrínyi Miklós lányai, akik közül Dorottyát (Doricát) 1566-ban Batthyány Boldizsár vette feleségül.

Batthyány Ferencéknek messzire nyúló kapcsolataik voltak. A személyes ismeretség révén leveleztek II. Lajos özvegyével, az 1530-ban Németalföld kormányzójának megtett Mária királynéval, sőt még a francia királynéval is. Így aztán Batthyány Boldizsár 1559 végén két évre a francia királyi udvarba kerülhetett. Megfordult persze a bécsi és az itáliai udvarokban, és eljuthatott Németalföldre is.

A műveltsége okán franciás-nak hívott Batthyány Boldizsár, mint Magyarország egyik legsokoldalúbban iskolázott, világlátott főura tért haza, majd pedig megörökölte a Batthyány-uradalmat, közöttük Németújvár várát is.

A festményt – a Batthyány család legendáriuma szerint – Batthyány Boldizsár maga rendelte meg Bruegeltől, akit Mária királyné meghívására a németalföldi udvarban tett látogatása során személyesen ismert meg.

A festményen látható fehér galléros „spanyol úr”, akinek egy cigány jósol, pedig nem más, mint Batthyány Ferenc. A családtörténet szerint ugyanis Batthyány Boldizsár úgy rendelte meg a festményt Bruegeltől, hogy azon nagybátyja alakja is szerepeljen.

Miután Batthyány Boldizsár egy időben már nem mozdult ki németújvári várából, a festmény ide érkezhetett meg az 1580-as években.

A 17. században a Batthyány birtokok felosztásra kerültek a család grófi és hercegi ága között, azonban a németújvári vár és a kolostor, valamint az itteni műkincsek családi alapítvány kezelésébe kerültek. Az alapítvány vezetője az 1900-as évek elején Batthyány Iván volt, aki az első világháborút megelőző időszakban áthozott néhány értékes műkincset Németújvárról kúriájára, Vas megyei nagycsákányi kastélyába (ma Csákánydoroszló).

Csákánydoroszló ma

Így került még Trianon előtt a németújvári vár kápolnájának híres oltárképe mellett a Bruegel-festmény is Magyarországra. Majd pedig a Szépművészeti Múzeumba.

Felhasznált források: Katona Imre: Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti kiállítás, MTA Dunántúli Vasi Szemle 1975 – (Arcanum Digitális Tudománytár) . Index , kurier.at, töriblog .