• Református templom

    Szentgyörgyvölgy – Őrség

    szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Az őrségi bárányfelhős kék templom

Hogy mi járhatott az öreg nyugalmazott oskolamester fejében, hogy ilyen szokatlant alkotott, nem tudni. Mindenesetre valami nagyon különleges dolog született a keze alatt, amikor csupa kék-fehér bárányfelhős égboltozatot festett a szentgyörgyvölgyi református templom fakazettás mennyezetére. Mivel a reformáció Magyarországra az erdélyi szászok felől érkezett, főképpen az ország észak-keleti csücskében találunk festett fakazettás mennyezetű templomokat.  

Talán ezért is nagyon egyedi Nyugat-Dunántúl egyik legkülönösebb hangulatú temploma, melyhez hasonló templombelsőt a környéken nem találunk. 

A szentgyörgyvölgyi református templomot nem szabad kihagyni, ha az Őrségben járunk.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

A történelmi Őrség múltjához hozzátartozik a református hit. Az Őrség népe 1550 táján csatlakozott a vallásújítókhoz, amiben nagy szerepe volt a vidék két református főurának, Nádasdy Tamásnak és Batthyány Boldizsárnak.

Amikor aztán jött a Habsburgok által elrendelt ellenreformáció és az 1681-es Soproni Országgyűlés, az őrségi reformátusok már csak két templomban gyakorolhatták hitüket, Kustánszegen és Felsőőrön.

Az őriszentpéteri Szent Péter vártemplomban még 1732-ig tartottak református istentiszteleteket, a szentgyörgyvölgyieket pedig Velemér és Becsvölgy fogadta be. Vagy 65 évig a becsvölgyi templomba jártak istentiszteletre, házasságot kötni, keresztelkedni.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Amikor 1781-ben megjelent II. József türelmi rendelete, a szentgyörgyvölgyiek egyből neki is láttak templomuk építésének.

Egy imaháza volt már a falunak ezelőtt is, sárfalból építve, Mária Terézia ugyanis rendelettel tiltotta a kőből, téglából való templomépítést.

A téglafalú templomépületet 1787-ben emelték, de ennek még nem volt tornya, hiszen torony nélkül, nem utcára nyíló bejárattal építhettek csak templomot. Ekkor még csupán egy kis fa harangláb állt a templom mellett. (Ez a magyarázata annak, miért van az Őrségben ennyi kis harangláb.)

A torony és a végleges templomépület 1805-ben készült el.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Az 1787-ben emelt templom oldalfala, úgy tudni, hogy a nagy sietség miatt, egy évtized múlva azonban megrepedt, a kórust tartó gerenda pedig eltörött. Ezért mindent ki kellett javítani.

A ma is látható padok, a szép koronás szószék és a festett mennyezet ekkor, a javítás idejében készült.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom
szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Ezeket helybeli asztalosok, nemes Rákos Ferenc, nemes Szabó Tamás és nemes Szabó János mesterek alkották. A mesterek nevét a mennyezet déli sarkában, a torony felőli végen egy kazetta őrzi.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom
szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

A reformáció, sok más mellett, a templomok belső képére is hatással volt, eltűnt a csillogás és a giccs, a fehérre meszelt falak mellett a mennyezeti díszítés fejezte ki a föld és a mennyország közötti kapcsolatot.

A fakazetták festésére az egyházasrádóci nemes Patkó Andrást, Szentgyörgyvölgy első református tanítóját kérték fel. Amikor Patkó András 1824-ben a 88 darab téglalap alakú fatábla festéséhez nekikezdett, jócskán túl volt már hetvenen.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom
szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

1829-ben ő készítette a templom minden festését, ez olvasható a mennyezet közepén látható stilizált csillag széléről.

Patkó András a téglalap alakú táblákra, kazettákra egyedi hangulatot árasztó bárányfelhő motívumokkal az égboltozatot festette fel.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

A mennyezet középére, barnás alapon szimmetrikus növényi díszt festett két táblára, körülötte az alábbi felirattal:

“Melly igen szerelmetesek a Te Hajlékaid óh Seregeknek Ura ”

és

 “E Hely nem egyéb: hanem Istennek Háza és Mennyeknek kapuja.”

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom
szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Szentgyörgyvölgy a Hetés, a Göcsej és az Őrség határán álló Zala megyei falu. Innen Szlovéniába gyalog is átsétálhatunk, de autóval Ausztria és Horvátország is alig egy óra.

Klasszikus szeres szerkezetű település, bár itt a szereket szegeknek nevezik. A szegnevek még a 16. századból maradtak ránk, egy-egy család nevét őrzik. A mai faluközpont Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki.

A korai barokk református műemléktemplomot 2000-ben újították fel, minden nap 8 és 16 óra között lehet megnézni.

szentgyorgyvolgy-reformatus-templom
szentgyorgyvolgy-reformatus-templom

Instagram