• ilona-akna-ritzing

Récény (Ritzing) – Ilona-akna

Récény (Ritzing) a Soproni-hegység déli lábánál fekszik Burgenlandban. Elsősorban kellemes, szép fekvésű fürdőtaváról híres, amúgy csendes, napos település, gyönyörű környezetben, egy kőhajításnyira a Sopron melletti Brennbergbányától.

Récény határában áll az Ilona-akna (Helenenschacht), amely ma Burgenland egyik legrégebbi ipari műemléke, tulajdonképpen egy szabadtéri múzeum. 

A Sopron melletti Brennbergbánya Magyarország első szénbányája volt, ahol az 1780-as években kezdtek el barnaszenet kitermelni. A szénmedence akkora volt, hogy átnyúlt a mai Ausztria területére, de ez akkor még kevésbé volt lényeges. Brennbergbánya Sopron városához tartozott, később pedig az osztrák rész az Esterházy-család hitbizományában állt. Az Ilona-aknát 1886-ban mélyítették le 380 méter mélységig, rendszeres szénbányászat 1903-tól egészen 1930-ig folyt benne, ezt követően csak légaknának használták.

1921-ben, a trianoni döntés eredetileg Sopront és Brennbergbányát is Ausztriához csatolta, de mint ismert, a népszavazás következményeként mindkettő magyar maradt. Azonban a Brennbergbánya melletti Récény, és vele az Ilona-akna – melyet soproni kereskedők finanszírozásában 1886-ban kezdtek el építeni – Ausztriához, Burgenlandhoz került.

Trianont követően az Ilona-akna már minden felszerelésével és a közelében kiépült korabeli kolóniával együtt Ausztriához tartozott, míg a bánya többi része Magyarországon maradt.

Eredetileg a határ mentén egy 500 méter széles sávot kértünk Magyarországhoz csatolni, a bánya infrastruktúrájának együtt tartására hivatkozva. Az úgynevezett határbizottság ezt el is fogadta, ám Ausztria a Nagykövetek Tanácsához fellebbezett, ahol nyert. Így a terület felségjogát Ausztriának, a bányászati jogokat 40 évre, 1963-ig Magyarországnak ítélték.

Később a Vasfüggöny időszakában Brennbergbánya őrzött határövezet, elzárt, elhanyagolt és elnéptelenedett terület lett, a szénbányászatot pedig 1952-ben végleg leállították.

A legenda különben úgy tartja, hogy 1956-ban az Ilona-aknán szöktek át magyarok Ausztriába, azonban az aknát az 1940-es években elárasztották vízzel, majd később a járatokat is eltömedékelték.

Az Ilona-akna később egy bécsi vállalkozó tulajdonába került, aki a falazott aknatornyot felújíttatta és a külszínen egy úgynevezett vágatszakaszt is építtetett.

Gyalogosan érdemes felkeresni, annyira szép a környék, hogy megéri egy túraút Brennbergbányáról ide. Autóval osztrák oldalról Récény (Ritzing) irányából jól aszfaltozott út vezet az aknához,  közvetlenül mellette le is parkolhatunk.