• nordmann-fenyo

Félreértett karácsonyfánk, a Nordmann-fenyő

A karácsonyfa ünnepünk csúcsdísze, házunk, nappalink ékessége. Ha az egyik  legdekoratívabbat szeretnénk, akkor áldoznunk kell egy normand vagy normann vagy megint másképpen normandiai fenyőre.

Bár a karácsonyi előkészületek hajrájában kétségkívül nem az a legfontosabb, hogy mi a fenyő pontos neve, tudni kell, hogy a fenti közkeletű elnevezések mindegyike hibás.

Kedvenc karácsonyfánknak ugyanis nincs köze a gyönyörű Normandiához és a normann-viking harcosokhoz sem.

nordmann-fenyo

Ki tudja, félreértésből vagy csak egyszerű félrehallásból adódik, de nem csak a köznyelv, hanem a karácsonyfaárusok, gyakran maguk a kistermelők is hibásan használják az egyébként helyesen

NORDMANN-FENYŐ nevét.

Itt az ideje, hogy nyelvészeti fronton is megharcoljunk a karácsonyi előkészületekkel és röviden tisztázzuk, honnan jön a hazai karácsonyfa piacon ma legnépszerűbb fenyő elnevezése.

nordmann-fenyo

Nem Normandiából, hanem a Kaukázusból

Ezt a fenyőt a 19. század első felében nagyjából akkor fedezték fel, mikor Magyarországra is begyűrűzött a karácsonyfa-állítás divatja. A magyar arisztokrata családok díszes szalonjaiban ezekben az években kezdtek állítani feldíszített fenyőt, ennek divatja Németország és Ausztria felől érkezett.

Bizonyos, hogy a nálunk elsőként 1824-ben karácsonyfát állító Brunszvik Teréz grófnő a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek még nem Nordmann-fenyőt díszített fel.

Ugyanis a nagyon szép formájú, sötétzöld és egyáltalán nem szúrós tűlevelű fenyőfajra (tudományos értelemben) 1837-ben bukkantak rá a Kaukázusban, a kelet-anatóliai, a grúziai, örmény hegyvidékeken.

Ezt a kezdetben lassan nődögélő, de később hatalmasra, 20-30 méteresre is felnövő, fényes zöld levelű fenyőt magyar nyelven a lehető legegyszerűbben: kaukázusi jegenyefenyőnek nevezték el. 

Kaukazus-gruzia
A Kaukázus nyáron Grúziában – wikipédia.org

A szép és ezért nagyon kedvelt dísznövény elterjedése annak köszönhető, hogy a fenyőfaj felfedezése után a Kaukázusból egy finn-orosz természettudós áthozta Nyugat-Európába. A tudóst úgy hívták, hogy:

Alexander Davidovics von Nordmann

alexander-von-nordmann

A kaukázusi jegenyefenyő ezért kapta Nordmannról az Abies nordmanniana tudományos nevet.

Nordmann 1803-ban született a Finn-öböl partján, a mai Kotka város melletti Svenskund erődben, ahol apja volt az orosz főparancsnok. Finnországban, később a berlini egyetemen zoológiát tanult. 1832-ben Odesszában természetrajz-professzor lett, majd rábízták a botanikus kert vezetését is. Odesszában ő indította el a kertészeti felsőoktatást, de selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkozott.

Évente tett utazásokat Besszarábiába (ma Moldova), a Duna-delta környékére és a Krímbe. Expedíciókban vett részt, bejárta hát a Krímet és a dél-orosz sztyeppéket, ekkor jutott el a Kaukázusba is. 1848 nyarán feleségét egy kolerajárvány vitte le, ezért gyermekeivel visszatért az akkor orosz fennhatóság alatt lévő Finnországba.

Később a helsinki egyetem természetrajz professzora lett, majd 1852-től – annak ellenére, hogy inkább botanikus volt – a zoológiai tanszéket vezette. Saját gyűjteménye révén is hozzájárult a helsinki Állattani Múzeum létrehozásához. 1866-ban halt meg, néhány hónappal azután, hogy a cár kitüntette a Vlagyimir-renddel. 

nordmann-fenyo

Nordmannak köszönhetjük tehát az ezüst- és lucfenyő mellett a ma legnépszerűbb (és legdrágább) karácsonyfánk felfedezését és tudományos leírását. Ezért van, hogy a kaukázusi jegenyefenyő másik neve nem normann, nem normand és nem is normandiai – hanem a tudós nevéből fakadóan:

Nordmann-fenyő

A köznyelv és a karácsonyfaárusok által használt hibás elnevezés pedig vélhetően a  nordmanniana latin fajnév – illetve a német Nordmanntanne – félreolvasásából, félreértelmezéséből eredeztethető.

(Fotók forrása: wikipedia, pixabay)