• Fertőrákos

    puspoki-kastely-fertorakos

Fertőrákosi püspöki kastély

A Soprontól mindössze 10 km-re fekvő Fertőrákos hosszú, egyutcás Fertő-parti település.

Évszázadokon át megkülönböztetett helyzetet élvezett, ugyanis a győri püspökség megalapítása óta a mindenkori győri püspök birtoka, nyári rezidenciája volt, sőt a török időkben a püspökség székhelye, központja is lett. Rákosról az első írásos említés 1199-ből való, Imre király birtokadományozási levelében Rakus Villa néven határmegjelölő helyként szerepel.

A környék legnagyobb földesura Sopron szabad királyi város volt, amely szerette volna birtokolni Rákost is, ezzel bezárni a város körüli jobbágyfalvak gyűrűjét. E miatt jó ideig állandó volt a viszály Sopron és a püspökségi Rákos között.

Úgy tudni, a püspöki kastély helyén már a középkorban állt egy udvarház. A győri püspök és Sopron városának viszálykodása miatt ezt az épületet azonban 1311-ben a soproniak teljesen lerombolták. Később, egy akkor kelt oklevél szerint – részben a soproniak jóvátételéből – aztán újra felépítették.

Említésre méltó mellékszál, hogy az épületben maga Mátyás király is járt, aki pénzügyminisztere, Dóczy Orbán püspök vendégeként tartózkodott Fertőrákoson. A legendárium szerint gyönyörködött a Fertő tájban és vadászott.

A kastély alapjait Draskovics György püspök rakatta le a 16. század végén. Az épület nyújtott menedéket a püspököknek, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legenda szerint egy 700 méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe, amely menekülési útvonalként szolgált a török időkben.

Az épület ma is látható formáját a 17. – 18. században kapta, három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. A főhomlokzat középső részét díszes rizalittá alakították, és az ablakok felett e három építtető címere látható. Középen Keresztély Ágosté, barokk keretben. Jobbra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, babérkoszorúval a szájában. Balról pedig gróf Zichy Ferenc címere: benne ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.  A rizalitot szobordíszes timpanon zárja, csúcsán váza, két szélén allegorikus nőalakok, akik a vázából kinövő virágfüzéreket tartották. A kastély rokokó díszítése az ő nevéhez fűződik.

A 19. században Simor János püspök rendeztette be a kastélyban hazánk első ismert üvegfestő műhelyét, amely 1860-1867 között működött. Több soproni templom üvegablakait készítették itt.

A kastély mai állapotát nézve, igencsak ráférne egy alapos rekonstrukció, melyre egy 2020-ban született kormányrendelet szerint hamarosan sor kerülhet.

Hol találom?

Akár autóval, akár kerékpárral megyünk, csak keresztül kell haladni Fertőrákos főútcáján és könnyen rátalálunk.

kovacs-kocsma-fertorakos

Kovács Kocsma, Fertőrákos