Látnivalók Sopronban

Hűségkút Sopronban

Három évszám, három fontos esemény, három szoboralak ezen a várkerületi díszkúton – mindegyik Sopron történelmének egy-egy sarokpontját jelképezi.

A szoboregyüttes középpontjában egy oszlop áll, tetején egy díszes párnán fekvő országalma.

A két és fél méteres átmérőjű kúttál egyetlen mészkőből, kézzel lett megfaragva, a Sopronban élő szobrász- és éremművész, Soltra E. Tamás alkotása. A díszkút 2003. óta áll a Várkerületen, méghozzá ott, ahol korábban egy szovjet emlékmű díszelgett.

Nézzük, milyen eseményeket jelképez ez a három bronzból készült szoboralak.

Sopron városkulcsát kezében tartó István-bíró – 1277

Az István bíró-korabeli történet elég szövevényes, árulással és túszejtéssel tarkított. 1273-ban Ottokár cseh király, osztrák herceg serege érkezett Sopron városfalai elé. Az ellenálló Sopron nagy árat fizetett IV. László magyar király iránti hűségéért.

A történet negatív főszereplője Péter várnagy, aki rávette a soproniakat, hogy hódoljanak be és adjanak kezeseket, túszokat Ottokárnak. Sopron elöljáróinak csellel elrabolt gyermekeit a város feláldozta azzal, hogy a magyar király oldalára állt és érkezésekor beengedte a városba IV. Lászlót.

Ez volt az a híres esemény, amely okán a király a soproniak hűségét, a számos kiváltsággal járó Szabad Királyi Város címmel jutalmazta 1277-ben, lakói szabad polgárokká váltak.

István bíró alakja a hűség jelképe a szobron.

Szavazócédulát kezében tartó Sopronyi Thurner Mihály – 1921

1921. december 21-én a soproniak népszavazáson döntöttek arról, hogy a trianoni döntést követő referendumon Sopron magyar maradhasson. A város ezután kapta meg a Civitas Fidelissima – Leghűségesebb Város címet.

Sopron élén hosszú évekig álló polgármester, Sopronyi Thurner Mihály fontos szerepet vállalt ezekben a történelmi napokban – egyrészt a polgárok meggyőzésében, másrészt a szavazás hivatali lebonyolításában.

A polgármester alakja a hazaszeretet jelképe.

Sopronyi Thurner Mihályról bővebben itt olvashat.

Szabadságot jelképező Európa-hölgyalak – 1989

A kezében a vasfüggöny egy darabkáját tartó hölgyalak az 1989-ben, a Sopron melletti Piópusztán történt Páneurópai Piknik eseményére emlékeztet. A rendezvényen több száz kelet-német jutott át a határon Ausztriába. A Páneurópai Piknik hozzájárult a berlini fal lebontásához, a két Németország és Európa egyesüléséhez.

A nőalak a szabadság jelképe.