Szomszédolások – Pozsony – 2022.07.31.
Pozsony, amikor korhű kosztümös koronázóvárossá változik
A mohácsi csatavesztés után, a 16. században kifli alakúra fogyatkozó Magyar Királyság új fővárosa Pozsony lett. Ezzel együtt a magyar királyok koronázóhelye, a magyar kormány és az országgyűlések székhelye is. Mintegy 267 éven keresztül – 1563 és 1830 között – 10 magyar királyt, egy királynőt és 7 királyi feleséget koronáztak meg a városban.
A pozsonyiak 2003 óta derekasan ünneplik is ezen eseményeket, s márcsak turistamágnesezés céljából is, minden évben megrendezik a koronázási napokat.
Pozsonyról tudni kell, hogy a késő középkorban a magyar állam egyik meghatározó szabad királyi városa volt, amolyan regionális központnak számított, akárcsak a tőle mintegy 90 kilométerre fekvő Sopron. Ám ekkor még nem sejtette senki, hogy egyszer majd nagyon fontos város lesz. A mohácsi csata utáni évtizedben, az ország török megszállása után, egycsapásra minden gyökeresen megváltozott. Ebben az időben Pozsony biztonságos hely lett, közel a császári Bécshez és az 1536-os évtől kezdődően aztán az ország fővárosává vált. Az 1536. januárjában az éppen Pozsonyban tartott magyar országgyűlés 49. törvénycikkében külön rögzítette: „az ország igazgatásának székhelye pedig (addig, amíg Isten segítségével az (Buda) vissza nem foglaltatik, Pozsony legyen.”
Mindez azt is jelentette, hogy Pozsony a magyar királyok koronázó városává lett, hiszen Székesfehérvár török fennhatóság alatt állt.
A mai Pozsony utcáin mindmáig állnak azok a templomok és épületek, amelyekben a nagy történelmi események lejátszódtak, máig állnak a házak, amelyek a koronázási menet útját szegélyezték és megvannak a terek is, amelyek tanúi voltak a koronázási szertartásoknak. Így aztán az eredeti koronázási menet útvonalának egy része ma is lekövethető. A pozsonyiak igyekeznek minden évben megrendezni a koronázási napokat, mely során a pozsonyi várból induló látványos és hangos kosztümös menet végig halad az egykori koronázási útvonalon. Az ünnepségekkor számos színészt és statisztát vonnak be, akik alakításukkal és korhű kosztümökben jelenítik meg a történelmi eseményeket.
Képgalériánk a várban készült.
Az első Pozsonyban királlyá koronázott uralkodó a Habsburg házból származó Miksa volt, az egyetlen itt megkoronázott uralkodó királynő pedig Mária Terézia, 1741-ben. Pozsony híres koronázó időszaka V. Ferdinánddal ért véget, utolsó alkalommal őt koronázták meg a városban 1830-ban.
A koronázási útvonalat Pozsony óvárosának macskakövei között lévő kis koronák jelzik, érdemes a lábunk alá nézni, ha ott járunk.
A koronázás nagyon pontos ceremoniális szabályok alapján zajlott. A nap reggelén a leendő királyt a szállásáról a nádor és a főnemesek kísérték a koronázás színhelyére, a várhoz közeli Szent-Márton dómba, ahol a főpapság fogadta és kísérte a sekrestyébe, itt felöltötte a palástot, felkötötte a kardot. A szentmisén az esztergomi érsek koronázta meg a királyt, aki közben háromszor suhintott a kardjával, szimbolikus jelét adva annak, hogy a hit és az egyház védelmezője lesz.
A 16. században 43 országgyűlést tartottak a pozsonyi fellegvárban, melynek délnyugati tornyában őrizték a koronázási ékszereket. A Korona-torony a vár legrégebbről megmaradt része, a 13. században épült védőtoronyként. A magyar koronázási ékszereket – némi szünetekkel – 1552 és 1783 között őrizték a toronyban a koronaőrök. Tisztjük egészen halálukig tartott, a koronázás előestéjén innen vitték át a koronázási ékszereket, a koronát, jelvényekkel, karddal, jogarral, aranyalmával, palásttal együtt a Szent Márton-dóm sekrestyéjébe.
Pozsonyi vár
A koronázási ceremónia mindig különleges, nagyszabású esemény volt és nemcsak a királyi dinasztiák, a rendek, hanem az egyszerű köznép számára is. Részben ők is részesültek az egyedülálló látványosságban, másrészt jutott nekik is a kulinális örömökből, no és folyt a bor, ráadásul egyéb anyagi javak is csurrantak-csöppentek számukra.
A képről akár Búvár Kund, (Zotmund) is eszünkbe juthatna, aki 1051-ben itt Pozsonynál a német császár hajói alá úszva egymás után megfúrta és elsüllyesztette azokat.
Szlovákia fővárosa, Pozsony, gazdag múltja ellenére a világ egyik legfiatalabb fővárosai közé tartozik, és mivel nem is túl nagy, ezért könnyen felfedezhető. Az Óváros patinás polgárházaival, hangulatos kávézóival ideális hely akkor is, ha nem célirányos programunk van, egyszóval az egyszerű csavargás is jó lehet. És még messze sincs, hiszen két kilométerre húzódik az osztrák határ, a magyar határ pedig 10 kilométer.
Tudták, hogy Sopronban is voltak koronázások? Úgy alakult ugyanis, hogy pestisjárvány miatt, Pozsonyból Sopronba kellett áthelyezni az eseményt.