• Sopron

    kecske-templom-sopron

Kecske-templom

Sopron Fő terének nem csak a Tűztorony, hanem a hazai kora gótikus építészet egyik legszebb alkotása, a KECSKE-TEMPLOM is jelképe.

A Nagyboldogassszony (bencés) templom több igen jelentős történelmi esemény helyszíne volt, falai közt koronázták meg III. Ferdinánd királyt, két magyar királynét, és tartottak öt országgyűlést. Prédikált itt a szentatya megbízásából Kapisztrán Szent János is.

kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron

A templom építését – a Sopronhoz közeli Szentmargitbányáról hozott faragott kőből rakva – a városban megtelepedő ferences szerzetesek kezdték meg 1260-1280 között. A ferencesek a templom mellé kerengővel ellátott kolostort is építettek.

Ekkor készült el a templom gótikus tömbje, a hajó, az ötszög záródású szentély és a jellegzetesen gótikus nyugati kapu.

kecske-templom-sopron

47 méter magas tornyát vélhetően Geissel Henrik gazdag soproni polgár adományából építették fel a 15 század elején. Mindenestre Geissel Henrikhez kapcsolódik a Kecske-templomról szóló közismert és népszerű legenda:

méghozzá a kecskéről.

Eszerint Geissel, a város egyik leggazdagabb patríciusaként meggyilkolt egy soproni lakost, nevezetesen Büki Jánost. Az ezt követően Ausztriába menekülő Geissel, isten előtt vezekelve, vagyonát az egyháznak adta, s ebből az adományból szépítették, nagyobbították meg a templomot.

Mindebből az következett, hogy a templom kapuja fölé a Geissel család címerállatát, a kecske-figurát helyezték el, így a legenda szerint innen kapta a templom a Kecske-templom nevet.

Más források tudni vélik, hogy Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.

Egy megint másik legenda pedig azt mondja, hogy a templom egy kecske által kikapart kincsből épült.

kecske-templom-sopron

Az mindenesetre tény, hogy ez a gyönyörű barokk építmény Kecske-templom néven közismert, miközben több neve is van:

Nagyboldogasszony-, Ferences-, Bencés-, vagy Koronázó-templom.

1802-ben a bencések kapták meg a templomot és a kolostor épületegyüttest, miután 1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, így a ferences rendet is, így aztán a ferencesek elhagyták a templomot. A köztes időben a templomot elhanyagolták, az 1790-es évek végén még szénatárolásra is használták.

Miután megkapták, 1948-ig a bencések használták a templomot és a rendházat is, ekkor kiköltöztették őket. Az 1990-es években kapták vissza a templomot és a kolostort.

kecske-templom-sopron

A 16. században több főúri család temetkezett a templomba, egészen 1780-ig, a templomokban való temetkezési jog bevonásáig. A Czirákyak, Esterházyak és Széchényiek kriptáit láthatjuk itt a templom káptalanteremében, a templom alatt húzódó kriptában vagy a kerengőn.

kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron

Történelmi jelentősége tekintetében megkülönböztetett figyelmet érdemel a templom, hiszen Sopron szabad királyi városban öt országgyűlést is tartottak, s ennek színhelye is a Kecske-templom volt.

Itt került két királyné, Gonzaga Eleonóra Anna, Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia fejére a magyar korona, valamint itt tartották 1625-ben III. Ferdinánd király koronázását is.

kecske-templom-sopron

A templom két szószékéről szónokolt (egyes források szerint) Kapisztrán Szent János ferences rendi szerzetes, aki a szentatya megbízásából toborzott török elleni keresztes hadat Nándorfehérvár alá. Más források úgy tudják, mindez a templom mellett felállított szószékről történt.

kecske-templom-sopron

Az 1676-os nagy soproni tűzvész során leégett a tetőzet. Ezt követően alakították a templomot barokkos stílusúra, ekkor készült a nyugati oldal barokk főhomlokzata, és ebből a korból származik a ma látható berendezés nagy része, a főoltár és a rokokó szószék is.

kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron

Az épületet 2007-ben restaurálták, a 2011-es felújítás óta pedig interaktív vezetéssel látogatható.

Instagram