• Sopron

    kecske-templom-sopron

Kecske-templom

Sopron Fő terének nem csak a Tűztorony, hanem a hazai kora gótikus építészet egyik legszebb alkotása, a KECSKE-TEMPLOM is emblematikus építménye.

A soproni Nagyboldogassszony (bencés) templom több jelentős történelmi esemény helyszíne volt, falai közt koronázták meg III. Ferdinánd királyt, két magyar királynét, és tartottak öt országgyűlést. A legenda szerint prédikált itt Kapisztrán Szent János is. Történetéből az is kiderül, miért van a templomnak ennyi neve.

kecske-templom-sopron

Sopronról sokan nem tudják, hogy Buda, Székesfehérvár és Pozsony mellett a magyar történelem koronázóvárosai közé tartozik.

Hogy koronázó város lett, annak oka pestisjárvány volt és az elrendelt karantén.

1625-ben Pozsonyban tervezték megkoronázni III. (Habsburg) Ferdinándot, de ott éppen pestisjárvány tört ki. Az elrendelt karantén miatt az elzárt városban nem lehetett koronázni, ezért új helyszínt kellett keresni. Sopronra esett a választás, a város főterén álló Kecske- (Ferences) templomra. A koronázási ceremónia során Pázmány Péter esztergomi érsek itt tette a Szent Koronát Ferdinánd fejére.

kecske-templom-sopron

De kanyarodjunk rá a templom történetére.

Építését – a Sopronhoz közeli Szentmargitbányáról hozott faragott kőből rakva – a városban megtelepedő ferences szerzetesek kezdték el 1260-1280 között. A ferencesek a templom mellé kerengővel ellátott kolostort is építettek.

Ekkor készült el a templom gótikus tömbje, a hajó, az ötszög záródású szentély és a jellegzetesen gótikus nyugati kapu.

kecske-templom-sopron

47 méter magas tornyát vélhetően Geissel Henrik gazdag soproni polgár adományából építették fel a 15 század elején. Mindenestre Geissel Henrikhez kapcsolódik a Kecske-templomról szóló közismert és népszerű legenda:

méghozzá a kecskéről.

Eszerint Geissel, a város egyik leggazdagabb patríciusaként meggyilkolt egy soproni lakost, nevezetesen Büki Jánost. Az ezt követően Ausztriába menekülő Geissel, isten előtt vezekelve, vagyonát az egyháznak adta, s ebből az adományból szépítették, nagyobbították meg a templomot.

A templom kapuja fölé a Geissel család címerállatát, a kecske-figurát helyezték el, így a legenda szerint innen kapta a templom a Kecske-templom nevet.

Más források tudni vélik, hogy Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak. Egy megint másik legenda pedig azt mondja, hogy a templom egy kecske által kikapart kincsből épült.

kecske-templom-sopron

Az mindenesetre tény, hogy ez a gyönyörű barokk építmény Kecske-templom néven ismert, miközben több neve is van:

Nagyboldogasszony-, Ferences-, Bencés-, vagy Koronázó-templom.

1802-ben a bencések kapták meg a templomot és a kolostor épületegyüttest, miután 1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, így a ferences rendet is, így aztán a ferenceseknek el kellett hagyniuk a templomot. A köztes időben a templomot elhanyagolták, az 1790-es évek végén még szénatárolásra is használták.

A bencés rend 1948-ig használta a templomot, ekkor ki kellett költözniük, majd az 1990-es években kapták vissza.

kecske-templom-sopron

A 16. században több főúri család temetkezett a templomba, egészen 1780-ig, a templomokban való temetkezési jog bevonásáig. A Czirákyak, Esterházyak és Széchényiek kriptáit láthatjuk itt a templom káptalanteremében, a templom alatt húzódó kriptában vagy a kerengőn.

kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron

Történelmi jelentősége szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel a templom, hiszen Sopron szabad királyi városban öt országgyűlést is tartottak, s ennek színhelye is a Kecske-templom volt.

Itt került két királyné, Gonzaga Eleonóra Anna, Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia fejére a magyar korona, és falai közt tartották 1625-ben III. Ferdinánd király koronázását is, mint fent már említettük.

kecske-templom-sopron

Egyes források szerint a templom szószékéről szónokolt Kapisztrán Szent János ferences rendi szerzetes, aki a szentatya megbízásából toborzott török elleni keresztes hadat Nándorfehérvár alá. Más források szerint ez kizárt, viszont az nagyon valószínű, hogy a Nápolyból 1455-ben Győrbe, főúri gyűlésre utazó szent férfiú megállt ugyan Sopronban, de vélhetően nem a templomi szószékről, hanem a Fő téren felállított szószékről intézett toborzót a néphez.

kecske-templom-sopron

Az 1676-os nagy soproni tűzvész alatt leégett a templom tetőzete. Ezután alakították barokkos stílusúra, ekkor készült a nyugati oldal barokk főhomlokzata, és ebből a korból származik a ma látható berendezés nagy része, a főoltár és a rokokó szószék is.

kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron
kecske-templom-sopron

Az épületet 2007-ben restaurálták, a 2011-es felújítás óta pedig interaktív vezetéssel látogatható.