• sopronhorpacs-templom

Szent Péter és Pál templom – Sopronhorpács

A sopronhorpácsi Szent Péter és Pál templom elődje egy 12. századi egyszerű templom volt, amely messze felülmúlta kora falusi templomait. Az egyik legérdekesebb román kori templomunk.

Sopronhorpácsról érdemes tudni, hogy valamikor a Széchényi család birtoka volt: amikor a Nemzeti Könyvtárat alapító gróf Széchényi Ferenc 1814-ben fiai közt három részre osztotta birtokait, a falut és a kastélyt az idősebb, Széchényi Lajos kapta.

A templom építészettörténetével kapcsolatban számos kérdőjel maradt, amit az 1956-1960 évi helyreállítás során részben sikerült tisztázni, de a szakemberek szerint még ma is számos nyitott kérdés maradt.

A nagyjából 800 éves templomon a román, a gót, a barokk és a mostani kor jegyeit találjuk, ha körbejárjuk és belépünk a kapuján.

sopronhorpacs-templom

A templom építése a 12. század utolsó negyedében kezdődött. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlán, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. Az 1230–1240-es években jelentősen átalakították,

ekkor készülhetett a nyugati homlokzat képét uraló gyönyörű bélletes kapuzat.

Még ma sincs egyértelmű válasz a templom eredetével és tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekre. Egyes felvetések szerint az ágoston-rendi szerzeteseké, más nézőpont szerint a premontreieké (fehér barátok), megint más szerint kegyúri templom volt.

Ami bizonyosnak látszik, hogy megépítése óta kilenc újjáépítésen, alakváltoztatáson esett át. Ez a kilenc alaprajz a templom külső falán egy táblán megtekinthető.

A 12 századi első kis falusi templom a mai szentély helyén állhatott. A második templom 1200 körül épülhetett, később ezt kibővítették a mai hosszúságú szentéllyel, vélhetően azért, mert az alapító Osl család szépen vagyonosodott, vagy az Ágoston-rendi szerzeteseknek külön helyet akartak biztosítani a templomban. A 1230-1241 közötti években még román stílusban történt a következő átalakítás, amely megint csak az Osl család vagyonosodásával függött össze.

Ez a templom hagyta ránk a legtöbb értékes román kori részletet.

A tatárok aztán a templomot felégették, de főkapuzat, a diadalív és a falak szerencsére részben megmaradtak. A tatárok után már a gótika jegyében építették újjá, amely így, ezzel az alakjával közel 300 évig állt. A 16. századtól kezdve 1714-ig a középkori templom romos, a török által lerombolt állapotban várta a szebb napokat, mely a Széchényi család érkeztével jött el. A Széchényiek az 1700-as évek közepén hozták rendbe az épületet, a kegyúr Széchenyi György kifestettette a templomot és képeket is adományozott.

1737-1956 között már a templom barokk stílusban való átalakítása zajlott, amely munka az 1780-as évekre fejeződött be. A templom eddigi utolsó átépítését Dümmerling Ödön építész-kutató tervei szerint az Országos Műemléki Felügyelőség Soproni Építésvezetősége végezte, a szobrászati munkákat Szakál Ernő szobrászművész végezte.

Hol találom?

Sopronhorpács a Répce-síkság déli szélén fekszik, az osztrák határtól 5, Kőszegtől 21, Fertődtől 22 és Soprontól 32 kilométerre. A templomot a településen áthaladó főútnál találjuk.

Sopronhorpácsot érinti a SacraVelo kerékpáros zarándokút, amely a Duna menti térség szakrális értékei mentén vezet, illetve számos gyalog- és kerékpártúra útvonal halad át rajta.