• sopronhorpacs-templom

Szent Péter és Pál templom – Sopronhorpács

A sopronhorpácsi Szent Péter és Pál templom elődje egy 12. századi egyszerű templom volt, amely azonban messze felülmúlta korának falusi templomait. Ma az egyik legérdekesebb román kori templomunk.

Sopronhorpácsról tudni kell, hogy valamikor a Széchényi család birtoka volt. Amikor a nemzeti könyvtárat alapító gróf Széchényi Ferenc 1814-ben fiai közt három részre osztotta birtokait, Horpácsot és a kastélyt az idősebb fiú, Széchényi Lajos kapta.

A templom építészettörténetével kapcsolatban számos kérdőjel maradt, amit az 1956-1960 évi helyreállítás során részben sikerült tisztázni, de a szakemberek szerint még ma is számos nyitott kérdés maradt.

A nagyjából 800 éves templomon a román, a gót, a barokk és a mostani kor jegyeit találjuk, ha körbejárjuk és belépünk a kapuján.

sopronhorpacs-templom

Építése a 12. század utolsó negyedében kezdődött. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlán, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. Amikor a templomot 1230–1240 között jelentősen átalakították,

akkor készülhetett a nyugati homlokzat képét uraló gyönyörű bélletes kapuzat.

Még ma sincs egyértelmű válasz a templom eredetével és tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekre. Egyes felvetések szerint az ágoston-rendi szerzeteseké, más nézőpont szerint a premontreieké (fehér barátok), megint más szerint kegyúri templom volt.

Ami bizonyosnak látszik, hogy megépítése óta kilenc újjáépítésen, alakváltoztatáson esett át. Ez a kilenc alaprajz a templom külső falán ma egy táblán vehető szemügyre.

A 12 századi első kis falusi templom a mai szentély helyén állhatott. A második templom 1200 körül épülhetett, később ezt kibővítették a mai hosszúságú szentéllyel, vélhetően azért, mert az alapító Osl család szépen vagyonosodott, vagy az Ágoston-rendi szerzeteseknek külön helyet akartak biztosítani a templomban. A 1230-1241 közötti években még román stílusban történt a következő átalakítás, amely megint csak az Osl család vagyonosodásával függött össze, mondja az írás.

Ez a templom hagyta ránk a legtöbb értékes román kori részletet.

A tatárok aztán a templomot felégették, de főkapuzat, a diadalív és a falak szerencsére részben megmaradtak. A tatárok után már a gótika jegyében építették újjá, amely így, ezzel az alakjával közel 300 évig állt. A 16. századtól kezdve 1714-ig a középkori templom romos, a török által lerombolt állapotban várta a szebb napokat, mely a Széchényi család érkeztével jött el. A Széchényiek az 1700-as évek közepén hozták rendbe az épületet, a kegyúr Széchenyi György kifestettette a templomot és képeket is adományozott.

1737-1956 között már a templom barokk stílusban való átalakítása zajlott, amely munka az 1780-as évekre fejeződött be. A templom eddigi utolsó átépítését Dümmerling Ödön építész-kutató tervei szerint az Országos Műemléki Felügyelőség Soproni Építésvezetősége végezte, a szobrászati munkákat Szakál Ernő szobrászművész végezte.

Hol találom?

Sopronhorpács a Répce-síkság déli szélén fekszik, az osztrák határtól 5, Kőszegtől 21, Fertődtől 22 és Soprontól 32 kilométerre. A templomot a településen áthaladó főútnál találjuk.

Sopronhorpácsot érinti a SacraVelo kerékpáros zarándokút, amely a Duna menti térség szakrális értékei mentén vezet, illetve számos gyalog- és kerékpártúra útvonal halad át rajta.