• szechenyi-mauzoleum-sikert

Széchenyi Üdvleldéjétől a Nemzeti Sírkertig

Nagycenk, Sopron, Sopronbánfalva, Ágfalva Nemzeti Sírkertbe foglalt sírjai

Széchenyi Istvánt élénken foglalkoztatta a „ honunk közepén ” egy „ szabad ég alatti ” nemzeti sírkert, pantheon kialakításának terve, mely a londoni Westminster, vagy a regensburgi Walhalla mintájára született volna. Ő volt az első, aki ilyesmire gondolt, és a Kelet Népében, majd az Üdvlelde című munkájában írta le a nemzet nagyjainak közös temetkezési helyével kapcsolatos elképzelését.

“Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit” – mondta.

nagycenk-szechenyi-mauzoleum

Széchenyi nyughelye, a nagycenki temetőben álló Széchényi Mauzóleum ma a Nemzeti Sírkert része.

Üdvlelde

Széchenyi a “szabad ég alatti” temető elnevezését is kitalálta, és erre az „üdvlelde” szót javasolta. Ennek helyszínéül a budai hegyeket, de leginkább a Szent Gellért-hegy pázsitos részét ajánlotta. Azt temethették volna ide „ki jó sikerrel járult a magyarnak szellemi és anyagi kifejtéséhez” tekintet nélkül vallásra, nyelvre, fajra, társadalmi osztályra. 

Kortársait azonban nem érintette meg a gondolat, de később elképzelése a Fiumei Úti Sírkert létrejöttével részben valóra válhatott.

Ma a Nemzeti Sírkert az, amelybe a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjai tartoznak. 

Az ország bármelyik köztemetőjében rábukkanhatunk egy-egy olyan sírra, amely a Nemzeti Sírkert része.

szechenyi-mauzoleum-nagycenk

A Széchényi, sárvár-felsővidéki grófi család mauzóleuma a nagycenki sírkertben.

A Nemzeti Sírkert valójában egy virtuális sírkert, ugyanis nem egy konkrét temetőhöz, temetőrészhez, parcellához köthető, hanem egész Magyarországot lefedő sírkert. Ennek része lehet bármely magyarországi sírhely, hősi temető, temetkezési vagy kegyeleti emlékhely.

A Széchényi, sárvár-felsővidéki grófi család őseinek szarkofágja a nagycenki köztemetőben.

 A nagycenki temetőben nyugszik Bokor Nándor (Bokor Ferdinánd) feltaláló, kovács-és lakatosmester, gyáros. Az ő sírja is a Nemzeti Sírkert része.

szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk
szechenyi-mauzoleum-sirkert-nagycenk

 A nagycenki sírkert végében, a falnál találunk egy kváderkövekből épített gyönyörű kriptát. A Nemzeti Sírkerthez tartozik az I. világháborúban elesett gróf Széchényi Alajos honvéd huszár zászlós sírja is, aki Széchenyi István bátyjának, Pálnak a dédunokája volt. A kripta oromzatán egy haldokló katona és egy fájdalomtól gyötört fiatal nő alakja látható, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.  

Ma Sopronban 44 olyan kiválóság sírhelyét tartják számon a temetőkben, melyek a Nemzeti Sírkert részei. Közöttük katonatisztek, mérnökök, orvosok, tudósok és művészek, egyházi személyek, egyetemi tanárok sírhelyeit találjuk. Tizenkilencen nyugszanak az Evangélikus temetőben, kilencen a Régi Szent Mihály temetőben, tizennégyen az Új Szent Mihály temetőben, Margaret Mahler világhírű gyermekorvos, pszichiáter, pszichoanalitikus sírja a Zsidó temetőben, vitéz nemes Molnár László, a Magyar Királyi Légierő hősi halált halt pilótája pedig a Sopronbánfalvi Hősi temetőben van.

thurner-mihaly-sirja-sopron

Sopronyi Thurner Mihály, politikus, polgármester, Új Szent Mihály temető.

hositemeto-sopronbanfalva
hositemeto-sopronbanfalva

Sopronbánfalvi Hősi temető, Molnár László arany vitézségi érmes hadnagy, hősi halott nyugszik itt.

Vannak sírok a Sopron környéki településeken is, Fertődön az Esterházy hercegi család sírdombja és Porpáczy Aladár kertészmérnök, egykor az MTA tagja, egyetemi tanár sírja.

Ágfalván pedig Baracsi László sírja a Nemzeti Sírkert része. Baracsi a nyugat-magyarországi felkelés (1921) első hősi halottja volt.

Ágfalva, Köztemető, Baracsi László, a nyugat-magyarországi felkelés áldozata, Elhunyt: 1921. aug. 28-án Ágfalván.