• hositemeto-sopronbanfalva

Sopron – Látnivalók

Sopronbánfalvi Hősi temető

Sopronbánfalván, az Alom-hegy nyugati oldalán, egy kőhajításnyira a pálos-karmelita kolostortól található a csaknem két hektáros katonai temető, hősök és áldozatok nyughelye. Az 1878-ban megnyitott és 1945-ig aktív temetőben több mint 3200 katona, hadifogoly és polgári áldozat nyugszik, közel 20 nemzet fiai.

A sopronbánfalvi katonai temetőt 1917 óta nevezik hősi temetőnek, története azzal kezdődött, hogy a ruszti katonai kórházat Sopronba telepítették.

A történelmi Sopron vármegye a nyugati határ menti védelmi célokat szolgálva, jelentős katonai hagyományokkal rendelkezik. A 19. század során mintegy 3000 katona szolgált Sopron városában, az első világháború alatt pedig szintén katonaváros volt. A katonák ellátására telepítették át a Sopronhoz közeli ruszti katonai kórházat az akkor üresen álló bánfalvi karmelita kolostorba 1840-ben.

A laktanyákban és a katonai kórházban elhunytakat ebben az időben a Kolostor-erdőben kialakított katonai temetőbe temették még. Tömeges temetésekre 1915-től került sor, amikor a katonai és szükségkórházakba, majd az időközben felépült barakk-kórházba százával hozták a frontról az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint a szövetséges hadseregek sebesült és beteg katonáit és a hadifoglyokat.

hositemeto-sopronbanfalva

Az első világháború alatt összesen 1874 elhunytat, többek közt magyar, osztrák, orosz, szlavón, cseh, bosnyák, horvát, román, szerb, olasz nemzetiségűeket temettek el.

Haláluk oka főleg valamilyen fertőző betegség, tífusz, tüdővész, kolera vagy agyhártyagyulladás, vagy lövési sérülés volt.

hositemeto-sopronbanfalva

A második világháború alatt, 1943-ban bővítették a temetőt, amire nemsokára nagy szükség is lett, mivel a háború utolsó évében Sopront is elérték a harcok.

1944. augusztus 14-én helyezték a Hősi temetőben végső nyugalomra vitéz Molnár László m. kir. repülő hadnagyot, a 101. Puma vadászrepülő osztály 7 nappal korábban lelőtt pilótáját, aki haláláig a legeredményesebb vadászrepülő volt. Talán az övé a temető legkülönösebb sírja: gépének légcsavarja díszíti. A síremléket szobrász édesapja, dr. nemes Molnár Gyula ezredes készítette, akit 1962-ben ugyancsak ide temettek.

A Sopront ért légitámadások, bombázások katonai áldozatait ugyancsak ide temették, köztük azt a 36 katonát, akiket a menekülő szolnoki csapatkórház szerelvényén ért az 1944. december 6-i bombázás. Összesen 941 katonát egyéni és tömegsírokba temettek, a magyarokon kívül főleg németeket, de volt közöttük ukrán, kozák, vend és lengyel nemzetiségű is.

1945 után a sírkertet katonai temetőként már nem használták, de 1991-ben áthozták ide a Várkerületről a második világháború során Sopronban és környékén elesett szovjet katonák hamvait a szovjet hősi emlékművel együtt, majd pedig 2001-ben a Szent Mihály-templom kertjében eltemetett szovjet katonák hamvait is.

1947 után csend borult a Hősi temetőre, a sírokat és a halottakat sorsukra hagyták, a szocializmus évtizedeiben hallgatni kellett még a létezéséről is. A sírokon és a sírok között fák és bokrok nőttek, a sírkövek elsüllyedtek vagy kidőltek. Számos magánszemély és szervezet munkájának köszönhető, hogy a sírkert ma ilyen szép állapotban van.

Hol találom?

A legkézenfekvőbb a Bánfalva felé nyíló bejáratnál felmenni a temetőbe, itt autóval parkolni is lehet. A másik bejárat a pálos-karmelita kolostor mellett elhaladva közelíthető meg, illetve innen érkezünk, ha a Lőverekben vagy a parkerdőben kirándultunk.

Látnivalók a közelben

Kárpáti malom

Mária Magdolna templom