• sopron-tuztorony

Tűztorony, Sopron ikonikus jelképe

A várostorony jelképe, kapuja és megtestesítője Sopron évszázados történelmének. Múlt beli toronysztori, mesélendő történet így aztán akad bőven, csak győzzünk válogatni. 

Amikor a toronyőrök kiabáltak, trombitáltak, fáklyákkal és zászlókkal integettek, akkor nagy valószínűséggel már baj volt, de esemény mindenképpen. Égett a környező erdő, vagy maga a város, jobb esetben csupán idegen bort akartak átcsempészni a kapun, de az is lehet, hogy csak fontos vendég váratlan érkeztét jelezték előre, hogy a városi elöljárónak legyen ideje összekapni magát. 

1704-ben Károlyi Sándor kuruc generális hada a toronytól nem messzi Bécsi-dombról nagy csörömpöléssel, dobveréssel, trombitálással igyekezett ráijeszteni a soproniakra. Kevés sikerrel. Válaszképpen éktelen hangos muzsikaszó jött a várostoronyból, zengett a török bevonuló, az induló, szóltak a kürtök, peregtek a dobok.

Hogy a Rákóczi-szabadságharc eme muzikális összecsapása miként végződött, arról nem szól a fáma, de az egészen bizonyos, a toronyőröknek nem csak éles szemük, kiváló hallásuk is kellett legyen, mivel jobbára muzsikusok voltak. Napszakonként kürtszóval jelezték az idő múlását, de a 19. század közepéig komplett toronyzenét is adtak, sőt, jeles városi napokon mulatságokban is muzsikáltak.

Legendás alakja lehetett a városnak Adler György, a kissé csapodár toronyőr, II. Lajos királyunk megsántult udvari dobosa, aki nem csak a jó muzsikát, hanem a jó bort is igen kedvelte. Többször megvádolták, hogy toronyőrködés helyett inkább borkiméréseket látogat, majd az ivócimborákkal éjszakánként a toronyban mulat. Az egyébként boszorkánysággal is meggyanúsított toronyőrt, zenetudása miatt mégiscsak nagy becsben tarthatták a városi tanácsban, mert később polgárjogot is kapott, ami igen nagy dolog volt a 16. századi Sopronban.

tuztorony-sopron

A toronyzene dallamát egy kottás gyakorlókönyv őrizte meg. Johann Wohlmuth evangélikus orgonista által 1689-ben összeállított virginálkönyv rendes kottaírással készült. A mai toronyzene 1986. május 16. óta hallható. 

Nem őrzi krónika, mit cselekedtek a toronyőrök 1676. november 28-án, azon a tragikus napon, amikor Sopron belvárosa szinte porig leégett. Warkoweil György polgár gyermekei gesztenyesütögetés közben véletlenül felgyújtották házukat, amely valahol a mai Széchenyi téren állt. A szélben gyorsan terjedő lángok a korabeli belváros sok lakóházát, közöttük a Tűztornyot is elpusztították, megrongálódtak a templomok, a harangok is megolvadtak.

Miután szinte minden épületet újra lakhatóvá kellett tenni, nem maradt tétlenkedő építőmester Sopronban, így a Tűztornyot csak 1681-ben tudták újra felépíteni. Ekkor azonban már – barokk körerkélyével, sisakjával – olyan lett, mint amilyennek ma látjuk.

Ezen toronyavató ünnepség keretében maga I. Lipót király is jól megebédelt Sopronban. Ez alkalomból állították munkába az új tornyórát, de óra már a korábbi tornyon is volt.

Forrás: másolat a Soproni Szemle 1957. XI. évfolyamából.  

A Tűztorony alsó szögletes részét a 13. század végén építették, hengeres része a gótikus ablakokkal a 14. század elejéről származik.

Szerencsére a Tűztorony többet soha nem égett le, sőt, nagyjából 200 évvel később, 1868-ban tartottak itt egy látványos tűzoltási bemutatót is, a fecskendőpróba során egészen az erkélyig nyomták fel a vízsugarat a Tűztorony lábánál felállított gépezetből.

De volt más, rendkívülinek mondható esemény a Tűztorony környékén, 1893-ban a régi Városházát és ezzel egyidőben a tornyot keletről támasztó belső- és középső városfalat is elbontották. A bontásához dinamitot használtak, így ennek következtében a Tűztorony hengeres törzsén három komoly repedés is keletkezett. A torony persze nem dőlt le, sőt megmenekült azoktól is, akik a lebontását javasolták.

Néhány évvel ezelőtt a Tűztorony nagyon komoly statikai megerősítésen és teljes felújításon esett át. Sopron jelképe 2011 óta történelmi emlékhely. 

tuztorony-sopron
tuztorony-sopron
tuztorony-sopron

A Tűztorony tetején látható kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. A torony tetejére azonban csak a nagy tűzvész után, a Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek miatt került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.

A helyreállítás leglátványosabb része a középkori városkapu újbóli kialakítása volt. A korábban leszűkített kaput újra eredeti szélességében nyitották ki, ami statikai szempontból nem volt kis  bravúr.

tuztorony-sopron

A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport – Hungária maga köré gyűjti a város hűséges lakóit – Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.

A meghatározó nap emlékére Hűségkapunak nevezik, rajta az írás: „A nemzet Sopronnak”, s a kapu feletti városcímerbe bekerült a Civitas Fidelissima felirat.

2001-ben pedig a kormány a hűség napjává nyilvánította december 14-ét.

tuztorony-sopron
tuztorony-sopron

A Sopront és a környező vidéket látni akarók bátran menjenek fel a toronyba, elképesztően pazar kilátásban lesz részük. A toronyba felvezető évszázados csigalépcső önmagában is egy élmény.

tuztorony-sopron

A körerkélyről mindent széles panorámában láthatunk, a Lővérek, a Kecske-templom, az Evangélikus templom és a messzeségben pedig a TV-torony, a másik oldalról a Szent Mihály-templomon túl pedig a Fertő-táj látszik.

Lent, a Tűztorony várkerületi oldalán egy modern látogatóközpont vár minket, ahol mindent pontosan megtudhatunk a római kori falmaradványokra épült várostorony történetéről.