• Evangélikus templom

    Sopron

    evangelikus-templom-sopron

Az Evangélikus templom Sopron legnagyobb, egyben az ország harmadik legnagyobb evangélikus temploma. Közel háromezer hívő befogadására alkalmas, gyönyörű hangú az orgonája, és miután híresen kiváló az akusztikája, számos magas színvonalú világi koncert helyszíne is. Legújabbkori történetének talán legfontosabb diplomáciai eseménye volt, hogy 2019. augusztus 19-én, a Vasfüggöny lebontásában szerepet játszó Páneurópai Piknik harmincadik évfordulóján ökumenikus istentiszteletet tartottak itt. A templomban ekkor Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar kormányfő is beszédet mondott.

evangelikus-templom-sopron

Különösen kedves a helyiek szívének a templom egyik harangja, a Hűségharang. 1921. december 21-én ennek a harangnak a zúgása adta hírül, hogy Sopron a népszavazás után magyar város maradt. Mivel a templom négy harangjából hármat a háború miatt hadicélokra be kellett szolgáltatni, akkor éppen csak ez az egyetlen harang szolgált a toronyban.

Másrészt a templom orgonája, amely a 19. század végén Ludwigsburgban, a Walcker-cégnél készült, ez ma is a Magyar Evangélikus Egyház legnagyobb és legszebb hangú orgonája.

A templom a dunántúli evangélikusság jelentős központja.

evangélikus-templom-sopron-luther-rozsa
Kockakövekből kirakott Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe a templom előtti kis téren.

Sopronban alakult meg elsőként evangélikus gyülekezet az országban, 1565-ben már prédikátoruk volt a városban, s a század végén a lakosság nagyobb része a gyülekezethez tartozónak vallotta magát. A soproni polgárok elsősorban német kereskedelmi kapcsolataik és ezek kulturális közvetítő szerepe révén ismerkedtek meg a reformáció tanaival. A város tudós-polgármesterének, Lackner Kristófnak (1571-1631) nagyban köszönhető az erős közösség, és talán az is, hogy a mai napig Sopronban van a legnépesebb evangélikus gyülekezet hazánkban.

templom-utca-evangelikus-templom-sopron

Az Evangélikus templom Sopron történelmi belvárosában, nagyjából a Templom utca közepén, a Kolostor utca és a Bünker János Rajnárd köz torkolatában áll. Úgynevezett csarnoktemplom, külső és belső formája a korszak protestáns templomépítészetének jellegzetes vonásait viseli.

Az épület téglalap alaprajzú, 36 méter hosszú, szélessége pedig 24 méter. A csarnokot 8 hatalmas toszkán oszlop bontja 3 hajóra, a középső hajó szélesebb, hét és fél méter, és ez a középső tér magasabb a mellékhajóknál. Az oldalsó hajók fölött két szintben karzatok helyezkednek el.

Annak idején a templom alapozásához, a laza földszerkezet okán, 182 erős égerfacölöp kellett, a hatalmas kőoszlopok anyaga pedig a Sopronhoz közeli szentmargitbányai (ma Burgenland) kőfejtőből való.

evangelikus-templom-sopron
Kép forrása: Wikipedia.org

A mai templom helyén korábban három templom is állt.

Az első imaházat 1676-ban építették fából, de ez Sopron történetének egyik legnagyobb tűzvésze során épp úgy megsemmisült, mint ahogyan majdnem a teljes akkori belváros. Feltehetőleg két óvatlan gyermek  gesztenyesütés közben gyújtotta fel lakóházukat, a tűz pedig megállíthatatlanul terjedt tovább a szél miatt, és szinte a teljes város leégett.

1677-ben újból felépítették az imaházat szintén fából, amely 1722-ig állt itt. Harmadszorra a templomot már kőből rakták.

evangelikus-templom-sopron

A negyedik templom 1782-83-ban épült, II. József türelmi rendeletének értelmében, császári jóváhagyással.

Ezt az épületet láthatjuk ma is, illetve nem egészen, ugyanis akkor a templomépület nem lehetett az utcafronton – eredetileg előtte állt a paplak, hátsó fala pedig a régi városfallal érintkezett. Másrészt  protestáns templomnak nem lehetett tornya – így a mai gyönyörű, tompa kupolás torony mintegy 80 évvel később, 1862-63-ban épült a templomhoz.

A korai reneszánsz ihletésű, 52 méter magas tornyot egy bécsi építész, Ludwig Förster tervei alapján építették, és 1864-ben szentelték fel.

A toronyban elhelyezkedő óráról a soproniak úgy tartják: annyira pontos, hogy bárki hozzá igazíthatja a saját óráját. Ugyanis a nürnbergi óraközpontból vezérlik mikrohullámú jelekkel.

evangelikus-templom-sopron

A templom eredeti berendezéseit a korábbi fatemplomokból örökítette át a gyülekezet.

A padok kis szekrényeinek réz névtábláin ma is olvasható az egykori tulajdonosok neve.

A templom oltára eredendően katolikus, ugyanis a Bécs melletti Kahlenberg kamalduli szerzeteseinek oltárát vásárolta meg a gyülekezet. Krisztust ábrázolja a Gecsemáné-kertben. Az oltár két oldalán Szent Péter és Szent Pál, felső részén Szent Mihály alakja látható. Fischer Vince bécsi festő készítette 1805-ben.

Az 1676-77-es években Bécsben készült aranyozott bronz csillárok szintén a második fatemplomból kerültek ide. Soproni kötődésű családok ajándékai.

A gyönyörű késő barokk szószéket a templom építésével egy időben, 1783-ban Lang János soproni asztalos mester faragta. Az egyszerű, volutás díszű padok ugyancsak egyidősek a templommal.

A román stílusú keresztelő kutat a második fatemplomból örökölték. Félgömbalakú medencéje négyes oszlopköteg-lábon nyugszik. Krausz Jakab soproni kőfaragó készítette 1677-ben.

Forrás: sopron.lutheran.hu
kitelepitettek-emlekmuve-sopron-evangelikus-templom

A gyülekezet kétharmada az 1946-ban történt kitelepítés során esett áldozatul, nevüket a templom melletti bejáratnál elhelyezett emlékmű őrzi. 1946-ban közel 7000, magát német anyanyelvűnek valló soproni lakos kényszerült arra, hogy otthonát és vagyonát hátrahagyva elhagyja az országot és Sopront.

A kettérepedt kőtábla egyik felén a kiüresedett várost, másik oldalán bedeszkázott épületeket láthatjuk.

A feliraton három nyelven olvasható a város híres tudós-polgármestere, Lackner Kristóf jelmondata:

“Mergitur, non submergitur – Alámerül, de el nem süllyed.”

Instagram