• Nagycenk

    nagycenk-szechenyi-kastely

Korának ultramodern rezidenciája volt Széchenyi nagycenki kastélya

A nagycenki Széchenyi-kastély kiemelkedő építészeti emlékünk, azon túl, hogy Széchenyi István, a legnagyobb magyar kastélya, egyben a hazai klasszicista építészet nagyszerű példája is. A magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emelkedett, amikor 2016-ban nemzeti emlékhely lett.

A cenki kastély Széchenyi István keze nyomán az ország legmodernebb kastélya volt, amely technikai felszereltségét tekintve ultramodernnek számított.

 

nagycenk-szechenyi-kastely

A cenki birtokot az első jelentős Széchényi szerezte.

A Széchényiek Nógrád megyéből, Szécsényből származnak. A kisnemesi családból a 17. században lett a Dunántúl egyik legtehetősebb birtokos familiája és ez Széchényi György érdeme volt. Nemcsak kiváló gazdasági és politikai érzékével emelkedett ki kortársai közül, hanem matuzsáleminek számító életkorával is. Az 1600-as évek elején született (valószínűleg) és 1695-ben halt meg, esztergomi érsekként.

Mint a magyar egyház fejének, jelentős befolyása és kapcsolatai voltak, és ez alaposan meglátszott a család anyagi gyarapodásán.

Cenk, amely a Széchényi uradalom központja lett, zálogjogon jutott az érsek birtokába.

A cenki kastély építéstörténete 1750 körül kezdődött, amikor egy korábbi, egyszerű majorház átalakításával, ennek falait részben felhasználva kezdtek az új kastély építéséhez. A kastély barokk stílusban épült az örökös, Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna megbízásából. (Ők telepítették a híres nagycenki hársfasort is.)

A terveket Franz Anton Pilgram készítette, de nagyszabású elképzelései nem valósultak meg, csupán irányt szabtak az építkezésnek. Ebből az időből származik a középrizalit oromzatában elhelyezkedő, nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal. Ma is látható.

szechenyi-kastely-nagycenk

A kastély következő birtokosa a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc volt, aki itt helyezte el híres gyűjteményének egy részét és az épületegyüttes bővítésébe fogott.

Az építész kétemeletessé változtatta volna a kastélyt, a gróf azonban a tervet túlságosan nagyszabásúnak és drágának találta, ezért az átépítéssel Ringer Józsefet bízta meg, aki az eredeti elképzelésből csak egyes elemeket használt fel. Az épület ekkor nyerte el mai, klasszicista homlokzatát. Kapott egy erkélyt, a melléképületekre pedig egy emeletet húztak.

A Széchényiekre általában jellemző volt a takarékos és ésszerű építkezés, mely inkább az élhetőséget és kevésbé a pompát tartotta fontosnak. Vagyonuk tetemes részét a köznek adták.

szechenyi-kastely-nagycenk
A kastély a 18. század végén – Arcanum – Száz magyar falu

Széchényi Ferenc 1814-ben aztán mindhárom fiának egy-egy hitbizományt alapított.

Így lett a három fia közül a legkisebbiké, Széchenyi Istváné a családi élet központjának számító kiscenki kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település.

Nem meglepő, hogy Széchenyi István külföldi tapasztalatait felhasználva fogott a kastély átépítéséhez 1834 és 1840 között, ami úttörő vállalkozásnak bizonyult a hazai kastélyépítészetben. Egyáltalán nem kedvelte a cirádás, burjázó díszeket, barokk palotákat. A Cenkhez közeli Eszterháza (Fertőd) látogatása kapcsán írta naplójába: “Viszolygásom támad tőle”.

A gróf kastélyán, mondhatni a hazai életmódtörténet szempontjából kiemelkedő high-tech átalakítások történtek.

Úgy mint fürdőszobák beépítése, a vízöblítéses toalett és a gázvilágítás. Ezek merőben új dolgok voltak, ilyen komfortfokozat ugyanis egyetlen hazai kastélyban sem volt még. Széchenyi már angliai útja során rajzokat készített a forgó kéményekről, két irányba nyíló ajtókról és a vízöblítéses WC-ről, ami az országban elsőként neki lett meg.

Ami a kastély küllemét illeti, mindent a praktikumnak vetett alá, a főhomlokzatra sok fényt beeresztő, nagyméretű, egyenes záródású kettős ablakok kerültek, a belső elosztás pedig a kényelmet szolgálta, ami az Angliában tapasztalt modern elrendezésekhez hasonlított. A lakószobák mellett alakították ki a könyvtárat, és elsőként az országban itt készült kör alakú medencés, zuhanyozásra is alkalmas fürdőszoba. A kertekbe bevezették a gázvilágítást, és egy Angliából hozott fejlesztőszerkezettel, egy a parkban emelt kis épületben állították elő a gázt.

Az épület tervezésére a soproni építészdinasztia jeles képviselőjét, Hild Ferdinándot kérte fel.

szechenyi-kastely-nagycenk
szechenyi-kastely-nagycenk
szechenyi-kastely-nagycenk

Mindezek ellenére, naplóbejegyzéseiből az olvasható ki, hogy Széchenyi nemigazán lelkesedett a cenki kastélyért, több okból.

Egyrészt munkái révén állandóan utazott, Bécsbe, Pozsonyba, Pestre, s egy feljegyzésében leírja, hogy a család különféle útjaihoz legalább 12 kocsit kellett tartania. Másrészt szíve szerint olyan mértékű átalakításokat hajtott volna végre a kastélyon, hogy az már egy teljes átépítést jelentett volna. Ezt pedig az ősök tisztelete miatt nem tette meg.

Különben a modern kastély csodájára járt a világ, ellátogatott Cenkre a Deák Ferenc vezette országgyűlési társaság és járt itt három Habsburg főherceg, közöttük a leendő császár, Ferenc József is.

A kastélyt aztán Széchenyi Béla örökölte meg.

nagycenk-szechenyi-kastely

Az épület egyébként 1860-ban, Széchenyi halálának évében nyerte el végleges formáját, amikor Széchenyi Béla befejezte a Virágházat és beépíttette a hátsó traktus rizalitközeit.

Béla gróf feleségével, Erdődy Hannával inkább a kertre fordított több figyelmet, így rengeteg növénykülönlegességet telepítettek a kastély köré.

szechenyi-kastely-nagycenk
nagycenk-szechenyi-kastely
nagycenk-szechenyi-kastely

Béla halála után, ahogy minden más az országban, a Széchenyiek kastélyának sorsa is megpecsételődött.

Az 1944. december 6-i angol légitámadás során a parkba hullott bombák miatt az épület légnyomásos sérüléseket szenvedett. 1945 június-júliusában pedig a kastélyból mindent kidobtak és elégettek. 1945-től pedig a Széchenyi-család is elvesztette tulajdonjogát.

szechenyi-kastely-nagycenk
A kastély az 1950-es években – Fortepan

A háborút követő időszakban a ház és környezete gazdátlanul állt, ez idő alatt folyamatosan pusztult, a maradék berendezése is sérült és ami csak maradt, azt is elhordták.

A kastély megmentéséért az ötvenes években tették az első lépéseket, a Széchenyi István Emlékmúzeumot pedig 1973-ban nyitották meg az épület középső traktusában, az Öregkastélyban.

szechenyi-kastely-nagycenk