• Balf

    szerb-antal-emlekhely-balf

Szerb Antal-emlékhely

A Sopron melletti BALF települést 1944-ben szállták meg a német alakulatok, a gyógyfürdő épületeibe betelepült a GESTAPO, az NSDAP és az SS ellátási különítménye. A németek az utolsó védvonal, a Dél-keleti fal erődrendszer kiépítésének érdekében a településen rendezték be Nyugat-Magyarország legnagyobb munkaszolgálatos táborát.

A munkaszolgálatosokat Balf kiürített bikaistállóiban és a gazdák pajtáiban helyezték el. Az erődítési munkálatok a községet körbe vevő magaslatokon, a terep adta mélyedések felhasználásával zajlottak.

A nélkülözések, a higiénia hiánya és az embertelen bánásmód miatt – a helyiek embermentő akciói ellenére – százak pusztultak el ebben az időszakban Balfon.

Mások mellett itt gyilkolták meg dr. Vasvári Miklós európai hírű ornitológust, a Madártani Intézet igazgatóját is.

Ennek a tragikus eseménynek és szomorú helyszínnek állít emléket a balfi Temetődombon elhelyezett emlékmű.

szerb-antal-emlekhely-balf
szerb-antal-emlekhely-balf

SZERB ANTALT 1944. júniusában hívták be munkaszolgálatra. Ekkoriban 15 ezer zsidót irányítottak erődvonalakat építő munkatáborba.

A legnagyobb magyar irodalomtörténészt 1944. novemberében vitték Balfra, ahonnan felesége és befolyásos ismerősei megpróbálták megszöktetni, mentőakciót szerveztek. Kétszer is.

Szerb Antal azonban nem hagyta magára barátait, Sárközi György költőt, Gelléri Andor Endre írót és Halász Gábor irodalomtörténészt.

A kemény munkától, a tetvektől és nélkülözéstől legyengült írót 1945. január 27-én, vélhetően egy nyilas keretlegény verte halálra puskatussal.

Halálának napján szabadult fel az auschwitzi haláltábor, ez a nap egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja is.

1947-ben, Füredi Oszkár soproni építész tervei alapján készült egy emlékmű, majd ennek helyére 1968-ban egy dombormű. A munkaszolgálatosok menetelését ábrázoló dombormű Fodor János újkéri pedagógus munkája volt. Mondjuk úgy, megsemmisült. Ellopták.

A balfi Temetődombon 2008-ban avatták fel a nemzeti-irodalmi emlékhelyet, a meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosok emlékére.

A temetődomb oldalába süllyedő, emberalakot formázó márványlapok az erőltetett menetet szimbolizálják. Az örök mementó Kutas László szobrászművész és Winkler Barna építész tervei alapján készült.