• schönbrunn-állatkert

A Schönbrunni állatkert és a magyar foltos nyakorján

A bécsi, Schönbrunni állatkert a világ legrégebbi és egyetlen ma is létező barokk állatkertje. Ez a csodás állatpark Mária Terézia férjének, Lotaringiai Ferencnek köszönhető, persze ehhez kellett még a császárnő Schönbrunn-imádata és Savoyai Jenő herceg is. 

A Schönbrunni állatkerthez kapcsolódó magyar szál is érdekes: ugyanis a Pesti állatkert Erzsébet királyné, Sisi közbenjárására kapta meg Schönbrunnból az első “foltos nyakorjánt”.

A Schönbrunni állatkert elődje az az állatsereglet volt, melyet Savoyai Jenő herceg hozott létre a bécsi Belvedere palota kertjében. Ezt az állományt vásárolta meg a kert alapításához Lotaringiai Ferenc. (Úgy tudni, hogy az állatok közül egy sas nagyon sokáig élt, 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki.)

Nem volt kérdés, hogy az állatoknak a Schönbrunni kastély parkjában alakítsanak ki kertet, tekintettel arra, hogy Mária Terézia imádta Schönbrunnt és a parkját. Trónra lépve itt rendezte be rezidenciáját, rokokó stílusú kastéllyá alakíttatva át az épületet, és Schönbrunnba téve az udvari élet központját. Ma Schönbrunn az UNESCO világörökség része, és kétségkívűl csak úgy árasztja magából a hamisítatlan birodalmi hangulatot. 

schönbrunn-állatkert

Az állatkert közepén ma is áll a 18. századi császári pavilon, mely kávézó és étterem, roppant népszerű kiülős hely.

schönbrunn-allatkert-palmahaz

A Pálmaház, Európa egyik legnagyobbika, Ferenc József idejéből.

A Schönbrunni Állatkert annak ellenére, hogy a világ egyik legrégebbije, egymás után öt alkalommal kapta meg az Európa legjobb állatkertje címet.

Területe 17 hektár, ahol a világ 700 állatfaja él, köztük súlyosan veszélyeztetett fajok is, mint amilyen például a zsiráf.

schönbrunn-állatkert

 Az első zsiráf 1828-ban érkezett Schönbrunnba és rögtön divatot is teremtett: az urak és hölgyek „zsiráfmintás” kesztyűkben, kalapokban, ruhákban pompáztak, sőt, zsiráf-galoppnak nevezett táncot jártak.

A zsiráfot hívták “foltos nyakorjánnak”, s valóban Erzsébet császárné közbenjárására került a korabeli Pesti állatkertbe egy példány.

Sisi ugyanis élénk érdeklődést mutatott a Pesti állatkert ügyei iránt, s több ízben is meglátogatta, amikor a magyar fővárosban időzött. A budapesti állatkert honlapját olvasva bukkantunk rá erre a történetre:

1867-ben Xántus János, a kert igazgatója alkalmat talált arra, hogy elmondja Sisinek: a Pesti állatkertben még nincsen zsiráf, Schönbrunnban, az uralkodói gyűjteményben pedig több is van. Bár azok a zsiráfok a császár tulajdonában álltak, a császárnő közbenjárására levelet kapott az állatkerti igazgatóság, hogy válasszon zsiráfot, mert akár az idősebb anyazsiráfot, akár a fiatalabb nőstényt a pesti kertnek ajándékozza őfelsége. Így esett meg, hogy 1868. májusában egy “foltos nyakorján” érkezett Pestre. A schönnbrunni állatok közül a pestiek a fiatalabb nőstényt választották, ami – mint kiderült – igencsak jó választás volt. Nemcsak azért, mert ez az állat még hosszú évekig élt a Városligetben, hanem azért is, mert már vemhesen érkezett Pestre, s így 1868. augusztusában meg is született az állatkert első kiszsiráfja. Ezzel a pesti a harmadik olyan kert lett a világon, ahol kiszsiráf született. A zsiráfborjú – aki sajnos csak rövid ideig élt – azért is különleges, mert ez volt az első olyan kiszsiráf, amelynek már az anyja is fogságban látta meg a napvilágot.

schönbrunn-allatkert

 A világon először, 1906. júliusában a Schönbrunni állatkertben született kiselefánt, pedig a zoológusok addig úgy gondolták, hogy az elefánt fogságban nem szaporodik.

Visszakanyarodva az alapító Mária Teréziához és férjéhez, parancsukra a nagykövetek és az utazó kereskedők vásároltak állatokat a kert bővítésére. Ekkor még csak pár tucat ketrecben tartottak „egzotikus” állatokat – elefántokat, tigriseket, medvéket, farkasokat – eleinte csak a császári család és vendégeik szórakoztatására. Nem sokkal később azonban, 1780-ban a kertet „minden megfelelően öltözött” érdeklődő számára megnyitották.

Természetesen több vargabetű is volt a Schönbrunni állatkert történetében – az első világháború után pénzügyi okokból csaknem bezárták, de a bécsiek pénzgyűjtöttek, hogy megmaradhasson. Ma a világ egyik legmodernebb állatkertje.

schönbrunn-állatkert
schönbrunn-allatkert
schönbrunn-állatkert
schönbrunn-allatkert
schönbrunn-allatkert, palmahaz
schönbrunn-allatkert