Magyar emlékek Bécsben

Magyar címer a bécsi Graben pestisoszlopán

A Graben Bécs központjában az egyik leghangulatosabb, egyben legforgalmasabb sétálóutca. Itt áll az osztrák főváros egyik legismertebb szobra, a barokk pestisoszlop, melyet a járvány emlékére emeltek 1693-ban.

A Szent István Székesegyháznál (Stephansdom) lévő sétálóutca a Stock-im-Eisen-Platznál kezdődik, és a Kohlmarktnál végződik. Ha Bécset szeretnénk bejárni, a Graben (Árok) szinte kihagyhatatlan turistalátványosság, üzletei miatt pedig a bécsi bevásárlóturizmus egyik kedvelt utcája.

A Szentháromság-oszlop székesegyház felőli oldalán a Szent Koronával díszített magyar királyság címerét fedezhetjük fel.

A szobor története az 1670-es évek végi pestisjárványhoz kapcsolódik. A pestis hatalmas pusztítást végzett Bécsben, a korabeli beszámolók szerint, az utcákon, szőlöskertekben tömegével hevertek temetetlenül a halottak. A járvány közel ötvenezer áldozatot követelt, és további harmincezret a környező településeken. Ezekben az években Bécs utcái és külvárosai kietlenek és kihaltak voltak, leállt a kereskedelem, és aki még élt, nem merte elhagyni a házát a fertőzéstől tartva.

Ekkor tett fogadalmat I. Lipót császár, hogy Szentháromság-oszlopot állít a városnak, ha a járványnak vége lesz, „a hit legyőzi a pestist” – vélte.

Amikor aztán a „fekete halál” 1679-ben elvonult, felállították a Szentháromság-oszlop, először csak fából készült – mondhatni – ideiglenes változatát, amely csaknem nyolc évig állt a Grabenen. A ma is látható alkotást később homokkőből faragták, és 1693. Szentháromság vasárnapján avatták fel.

Az oszlopon Matthias Rauchmüller elefántcsont faragó és festő kezdett el munkálkodni, de mivel ő idő előtt elhunyt, az alkotást Johann Bernhardt Fischer von Erlach, a korabeli bécsi sztárépítész fejezte be és több alkotó is dolgozott rajta.

Az oszlop magassága (21 méter) szinte pontosan megegyezik a Szent István Székesegyház főoltárának magasságával.

A Graben, a ma turisták által közkedvelt, üzletekkel övezett sétálóutca eredetileg megőrizte az egykori római erőd, a Vindobona délnyugati árkának a vonalát. A 12. században, amikor Bécset bővítették, az Oroszlánszívű Richard okán kapott váltságdíjból az árkot feltöltötték, s így jött létre a korabeli Bécs egy új városnegyedének első utcája.

A Graben már ekkor vásárlóutca volt és ünnepségek, körmenetek helyszíne, 1300-ban már piacként említik. Kezdetben gyümölcspiacként működött, később azonban ellepték a pékek, tejesek, hentesek, gyógynövénykereskedők és rózsafüzérkészítők.

A 18. században aztán eltűntek az árusok, és egyre inkább körmenetek és reprezentatív események helyszíne lett, gyönyörű palotákkal övezve.

A magyar címer Johann Adam Bosch munkája.

Az oszlopon Ausztria, Magyarország és Csehország címere, mely országok a Habsburgok birodalmát alkották. I. Lipót császár egy őrbódét állíttatott fel itt, hogy éjjel-nappal posztoljon egy őr az oszlop előtt. 1714-ben azonban egy vihar feldöntötte az őrfülkét, és mivel a helyreállítás költségeit senki sem akarta vállalni, az akkori parancsnok meg akarta szüntetni az őrséget. Az ügy fontosságára való tekintettel azonban végül visszaállították az őrséget. VI. Károly idejében napi áhítatot tartottak a Szentháromság-oszlopnál, és nyaranta prédikációkat, ahol mindig nagy tömeg gyűlt össze.

Forrás: geschichtewiki.wien.gv.at

Manapság szilveszter éjszakáján valóságos népünnepély van itt, hiszen a Graben minden évben a világ egyik legnagyobb utcai bulijának helyszíne, ahol jó hangulatú zenés tánctanítás is zajlik. Alábbi képgalériánk egy ilyen óév búcsúztató alkalmával készült.