Császári kripta (Kaisergruft) Bécsben
A bécsi kapucinus templom alatti kriptában, a császári sírboltban 149 Habsburg, köztük 12 császár és 19 császárné és királyné nyugszik. A Kaisergruft a magyar történelem szempontjából is jelentős látványosság, hiszen 11 magyar király és 14 magyar királyné szarkofágja található itt.
A Kaisergruft (más néven Kapucinergruft) 1633 óta temetkezési helye a Habsburgoknak. Legutóbb, 1989-ben a 96 évesen elhunyt Zitát, IV. Károly feleségét, az utolsó osztrák császárnét temették ide, 2011-ben pedig legidősebb fiát, az egykori koronaherceget és európai politikust, Habsburg Ottót, és feleségét, Reginát. A kriptában különben már csak egyetlen hely van egyetlen szarkofág számára. Hogy kit temetnek majd ide, azt maga a Habsburg család dönti el.
A Habsburgok temetkezésének különössége, hogy az elhunytak testét, szívét és belső szerveit három különböző helyszínre temették. Így a dinasztiának az idők során három jelentős temetkezési helyszíne is volt Bécsben, a Szent István Székesegyház (Stephansdom), az Ágostonos templom (Augustinerkirche) szívkriptája, de a Kapucinus templom kriptája, a Kaisergruft tekinthető a legjelentősebbnek.
A bécsi kapucinus kolostor szorosan kapcsolódik Ausztria történelméhez. A kapucinusok az uralkodóház gyóntatói voltak, és ma is ők a kripta „őrzői”. Fontos szerepet játszottak Bécs felszabadításában a 17. századi török ostrom idején.
A Kapuzinerkirche alatt húzódó császári sírboltot I. Mátyás (magyar királyként II. Mátyás) császár és hitvese, Tiroli Anna császárné alapította kettejük temetkezési helyeként, 1633-ban készült el.
A császári sírboltot Bécs belvárosában a Neuer Markt téren találjuk, közel a Hofburghoz, ez Bécs egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága.
A kriptát 1717-ben nyitották meg a látogatók előtt, ekkor VI. Károly császár, Mária Terézia apja rendelte el, hogy a szarkofágok védelme érdekében állítsanak fel rácsokat, hogy a tömeg ne férjen hozzá a koporsókhoz. Érdekesség még, hogy II. József 1787-ben megtiltotta a kripta látogatását, de utóda, II. Lipót aztán újra engedélyezte azt.
A sírboltban – hogy talán csak a legérdekesebbeket emeljük ki – I. Mátyás, III. Ferdinánd, I. Lipót, I. József (csak a szívurnája van itt), VI. (magyar királyként III.) Károly, Mária Terézia, II. József, II. Lipót, I. Ferenc, I. Ferdinánd, Ferenc József, Sisi és Rudolf trónörökös, valamint a mexikói császár, Miksa érckoporsóit helyezték el. És csupán egyetlen olyan ember koporsóját, aki nem volt Habsburg: Mária Terézia nevelőnője. Karoline von Fuchs-Mollard grófnőt a császárné olyan nagy becsben tartotta, hogy itt temettette el.
A császári sírbolt különben több teremre, sírboltra tagozódik, de a kihelyezett információs táblákról és a Kaisergruft weboldalán is pontosan nyomon követhetjük a legfontosabb tudnivalókat. (Természetesen vezetések, és audioguide is van.)
A Lipót sírboltban láthatjuk a Sopronban magyar királlyá koronázott III. Ferdinánd koporsóját (középen).
A Kaisergruft talán leghíresebb szarkofágja Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc grandiózus barokk síremléke. Ez egyben az egyik legdíszesebb is, tetején kettejük alakjával. A szarkofág négy sarkán a Habsburgok uralma alatt álló országokat – így Magyarországot is – jelképező allegorikus nőalakok tűnnek fel, kezükben az adott ország koronájával.
A síremlék előtt puritán egyszerűségével éles kontrasztot keltő, kereszttel díszített réz koporsóban nyugszik a „kalapos király”, II. József, Mária Terézia fia.
Itt láthatjuk a magyar Szent Koronát.
Amint sorra járjuk a termeket, látni fogjuk, hogy az 1600-as évek barokk, túldíszített szarkofágjait majd egyre inkább felváltják a letisztultabb, minden díszt nélkülöző vagy a keresztény jelképeket kevésbé magukon hordozó koporsók. Ilyen Ferenc József és hitvese, Erzsébet (Sisi), valamint fiúk, Rudolf trónörökös koporsója.
Amikor egy Habsburg uralkodó meghalt, szerveit higiéniai okokból eltávolították, edényekbe helyezték, és a testet bebalzsamozták. A 19. századig a szíveket a Loretto-kápolnába (ez az Ágoston rendiek templomában található) helyezték el, amelyet szívkápolnának is neveznek. Egyébként Habsburg Ottó szívurnája a pannonhalmi bencés apátság altemplomában van. A zsigerek eltávolítása és a bebalzsamozás után a holttestet felravatalozták, és három napon át bárki megtekinthette. A három nap lejárta után a fémkoporsót lezárták, és éjszaka a kapucinuskriptába vitték a templomon keresztül. Itt zajlott le az un. kopogtatási szertartás, aminek lényege, hogy a kripta bejáratát őrző barát csak akkor nyitotta meg a kriptát a holtest előtt, ha a bebocsájtást kérő nem a császári, királyi rangjával mondta a nevet, hanem mint szegény bűnös, Isten kegyelméért esedező kérte az ajtó megnyitását.
A kriptába a kapucinus szerzetesek vitték le a koporsót, majd felnyitották, hogy a kolostor rendfőnöke is azonosítsa a holttestet. Ezután zárták le végleg a koporsót, kulcsait pedig a kincstárban helyezték el.
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu