• III. habsburg-ferdinand

2022.12.27.

Az egyetlen magyar király, akit Sopronban koronáztak meg – III.Ferdinánd

Sopron Magyarország negyedik koronázóvárosa, Esztergom, Székesfehérvár és Pozsony után. A 17. században három király- és királyné koronázás volt a városban: elsőként éppen 400 évvel ezelőtt, 1622-ben II. Ferdinánd második felesége, Gonzaga Eleonóra Anna, majd három évvel később III. Ferdinánd, aztán pedig 1681-ben I. Lipót harmadik felesége, Eleonóra Magdolna koronázását tartották itt. 

Sopronban az egyetlen királykoronázás 1625. december 8-án történt: III. Ferdinánd néven a 17 éves Habsburg trónörököst Pázmány Péter esztergomi érsek koronázta Magyarország királyává a mai Fő téren álló Nagyboldogasszony (Bencés) templomban. Mondhatjuk különlegesnek az eseményt – a város szempontjából mindenképpen – hiszen a magyar királyok közül ő volt az egyetlen uralkodó, akit Sopronban koronáztak meg.

Nagyboldogasszony-templom (Bencés-, Kecske- vagy Koronázótemplom).

III. Habsburg Ferdinánd II. Ferdinánd német-római császár, magyar király és Wittelsbach Mária Anna bajor hercegnő negyedik gyermekeként született Grazban 1608-ban. Bécsben hunyt el 1657-ben, a Habsburgok temetkezési helyén, a kapucinusok kriptájában nyugszik.

Kapuzinergruft_Wien

Bécs, Kapucinus sírbolt, császári sírbolt, III. Ferdinánd koporsója. A sírboltban 11 magyar király és 14 magyar királyné nyugszik. (Kapuzinergruft)  / wikipedia.org

Jelmondata ez volt: Justitia et pietate – igazságossággal és kegyességgel.

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrot kapott a bécsi Hadtörténeti Múzeumban, amely a Hadvezérek csarnokában áll, ám III. Ferdinánd világraszóló nagy tetteket nem vitt véghez, és túl sok izgalmas nyomot sem hagyott maga után. A béke iránti vágya volt az, melyet kiemelnek személyiségével kapcsolatban. Talán, mert beleszületett a kora-újkori Európa legnagyobb és legvéresebb háborújába, az 1618 és 1648 között zajló harmincéves háborúba. Ettől függetlenül még a Habsburg-család kutatói is úgy említik őt, mint akinek alakjával nem foglalkozott túlontúl sokat a történelemtudomány. Életéről többnyire csak apjával, a harcias és megalkuvást nem tűrő II. Ferdinánd császárral kapcsolatban történik említés. Külsőleg különben nem hasonlítottak egymásra, III. Ferdinándot úgy írják le, hogy magas volt és vékony, haja fekete, szeme sötét színű, sápadt arca rendkívüli kifejezőerőt sugárzott.

habsburg iii ferdinand

III. Ferdinánd egész alakos festménye (Frans Luycx) / habsburg.org

Apja, Habsburg II. Ferdinánd német-római császár saját unokatestvérét, a szintén buzgó katolikus Mária Anna bajor hercegnőt vette feleségül, akitől hét gyermeke született, köztük negyedik gyermekként a későbbi III. Ferdinánd. II. Ferdinánd enyhén púpos volt, egész életében erős hátfájások kínozták, amit a rokonházasságok során sérült génállományra vezetnek vissza a kutatók.

Ferdinánd főherceg Grazban nőtt fel, hét éves volt, amikor elvesztette édesanyját. Két testvére még születése során meghalt, a trónöröklésben 1605-ben született bátyja, Johann Karl állt előtte, így neki csupán világi karriert szántak a dinasztia szolgálatában. Gyönge, törékeny és beteges gyermek lévén rendszeres testedzéssel erősítették, szellemi és lelki képzéséről a jezsuiták gondoskodtak, akiket nem kedvelt túlzottan. Mindezek ellenére apja óhajára már fiatalon belekóstolt a hadi- és államügyekbe, ő rejtjelezte a hadijelentéseket.

Ferdinánd élete azonban 1619. karácsonyán megváltozott hirtelen, amikor a 14 éves bátyja váratlanul meghalt vesebetegségben. Hogy az immár trónörökös Ferdinándot 17 éves korában magyar királlyá koronázták, annak politikai okai voltak, a királyi rangra a Habsburgok spanyol kapcsolatainak erősítése és Ferdinánd Mária Anna spanyol infánsnővel történő jegyessége miatt volt szükség. Élete során különben háromszor nősült.

III. Ferdinánd legmagasabb rangja sokáig a magyar királyi cím volt.

A német-római birodalom császárává – még apja életében – 1636-ban választották és koronázták, de tegyük hozzá, hogy korábban, 1630-ban a birodalmi gyűlésen nem sikerült császárrá választatni. A császári korona elsősorban annak volt köszönhető, hogy Ferdinánd a hadsereg főparancsnokaként fontos győzelmet aratott a svédek elleni nordlingeni csatában 1634-ben.

III. Ferdinánd vélhetően beszélt magyarul is, összesen hét nyelven is jól. Kiválóan képzett volt a földrajzban, történelemben, diplomáciában és államtudományban, de mégis talán a művészetek állhattak hozzá legközelebb. Legfőbb szenvedélye a zene volt, mondhatni, hogy ő nyitotta meg a komponáló Habsburg császárok sorát. 1657-ben még egy olasz irodalmi akadémiát is alapított Bécsben. Érdeklődött a festészet iránt, Tiziano, Veronese és Rubens képeit gyűjtötte. Nagy figyelmet szentelt természettudományos és műszaki kérdéseknek is, a regensburgi birodalmi gyűlésen (1653-54) neki mutatta be az ismert természettudós, Otto von Guericke az általa feltalált légpumpát.

Sopron, a koronázóváros

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1623-24-es magyarországi hadjárata miatt apja, II. Ferdinánd és magyar tanácsosai Pozsony helyett, némi huzavona után, Sopront jelölték ki a nádorválasztó országgyűlés helyszínéűl (ahol 1622-ben már volt egy jól sikerült diéta és koronázás) és eldöntötték, a nehéz idők ellenére, legyen meg a királyválasztás és koronázás is. Mindemellett Pozsonyban ekkor éppen pestisjárvány dúlt, a várost veszetegzár alá vették, és tegyük hozzá, a soproni diétáért hatékonyan lobbizott a Kismartont és Fraknót bíró, a magyar rendek erős embere, a nádori cím várományosa, Esterházy Miklós is.

Így mind az országgyűlést (szeptember – decemberben), mind pedig a trónörökös, III. Ferdinánd koronázását Sopron szabad királyi városban tartották.

Ferdinánd magyar viseletben, a Szent Koronával/ wikipedia.org 

A koronázást követően festhette meg Justus Sustermans flamand mûvész a trónörökös portréját vagy annak vázlatát, rajta a Szent Korona egyik leghitelesebb 17. századi ábrázolásával, amely azután a ceremónián részt vevő spanyol követ kísérete egyik tagjának, Don Diego Messia Marquis Leganés hagyatékában maradt az utókorra. Az olajfestmény 1992. óta a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Gyűjteményében látható.

A soproni kornázásoknak mára már alapos irodalma van, most csak annyit emelnénk ki, hogy a Szent Koronát vélhetően a régi Városháza (amely a mai helyén állt) épületében tartották a december 8-ai koronázásig. A magyar felségjelvényt ráadásul a koronázási lakoma alkalmával szűkebb körben és közelebbrõl a politikai elit legkiemelkedőbb tagjai is megcsodálhatták, illetve a koronázási ceremónia színhelyein (a templomban, a koronázási menetben, a világi eskü helyszínén, a Hátsó kapu előtti piactéren, valamint a nevezetes Koronázódombon) távolabbról láthatták az emberek.

Kapcsolódó tartalom

koronazasi-emlekmu-koronazodomb-sopron

A koronázási emlékoszlop a Koronázódombon.

Ami III. Ferdinánd jellemét illeti, fennmaradt egy a velencei követek által írt feljegyzés, ők kivétel nélkül pozitív képet festettek róla. Kötelességtudó és éleslátó embernek írták le, sőt olyannak, aki túltesz tanácsadóin is. Fia és trónjának örököse, IV. Ferdinánd halála után azonban a kötelességteljesítésről alkotott szigorú felfogása ellenére is bizonyos csüggedés lett úrrá a császáron, ami részben pesszimista és melankolikus alaptermészetében is gyökeredzett.

habsburg -ferdinand

III. Ferdinánd portréja, 1646-ban készülhetett, Jan van den Hoecke festménye a bécsi Kunsthistorisches Museumban látható. Forrás: wikimedia.org

Ferdinánd utolsó éveit harmadik felesége, a fiatal, művelt és jámbor Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő és az általa még inkább felerősödött itáliai kultúra iránti vonzalom aranyozta be, négy gyermekük született. Felesége ugyanazt a nevet viselte, mint mostohaanyja, akit szintén Sopronban koronáztak magyar királynévá 1622-ben. 

Források: habsburger.net, Habsburg lexikon. Szerkesztette Brigitte Hamann. Új Géniusz Kiadó, Budapest 1990. / habsburg.org.hu, Pálffy Géza: A Szent korona a 17. századi Sopronban.,