• Sopron

    storno-haz-sopron
2020.12.27.

Épületek, melyekből trendi múzeumnegyed lesz Sopronban

Három műemléképületet kapcsolnak össze Sopron belvárosában, hogy ezekből múzeumnegyedet hozzanak létre.

Mindhárom épületnek megvan a maga kivételes története, miután az elmúlt századokban neves személyiségek tulajdona volt, vagy éppen hírességek vendégeskedtek benne. 

A múzeumnegyed a Fő térről nyílik majd: a Tűztorony közelében álló Storno-házat, a Tábornok-házat és a Fabricius-házat kapcsolják egymáshoz belső átjárókkal, hogy egy modern látogatói élménysor alakuljon ki ezekből. Egyébként mindháromban múzeum működött eddig is.

sopron-fo-ter

Képünkön ez a három épület látható a Fő térről. 

Sopronban évszádos hagyományai vannak a régiségekkel való foglalatosságnak. Ez nem is csoda, közismert, hogy Magyarországon Sopronban van a második legtöbb műemlék.

Az idők során igen nagy nevek, tudósok jeleskedtek a műemlékmegőrzés, régiség gyűjtés munkáiban, kezdve talán 1847-től, amikor is Sopronban rendezték az első országos hatású fórumot, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók kongresszusát.

A soproni múzeum elődjének tekinthető közgyűjteményt is igen korán, 1867-ben alapították, Soproni Művészeti és Történészeti Egylet (Verein für Oedenburg’s Geschichte und Kunst) néven. És mindennek tetejébe Sopron 1974-ben Európai Műemlékvédelmi díjat kapott.

Ennyi büszkélkedés után azonban szembe kell nézni azzal, hogy a műemléképületeket is időről-időre fel kell újítani, és a múzeumok sem csak porosodnak, hanem ezeknek is fel kell venniük a ritmust a modern időkkel. Mert verseny van.

E bevezető után most vessünk egy pillantást azokra az épületekre, melyekből a múzeumnegyed lesz.

Storno-ház

tuztorony-sopron

A Tűztorony melletti Storno-ház Sopron egyik vitathatatlanul legszebb épülete, kétemeletes palota jellegű barokk lakóház. A 15. században Haberleiter Miklós tulajdona volt, ami főképp azért említésreméltó, mert az ő vendége volt Mátyás király, amikor 1482-83 telén, Bécs ostromlásának idején Sopronban és a házban megszállt.

storno-haz-sopron
storno-haz-sopron
storno-haz-sopron

Ami a további tulajdonosokat illetti, a 18. században a Festetich családé lett az épület, ekkoriban (1720 körül) lett olyan, amilyennek ma is látjuk.

Bár a Festetisch család híres família, az épület mégsem az ő nevüket őrzi, hanem a Storno-családét.

A házat 1872-ben vásárolta meg a Festetich családtól id. Storno Ferenc, a kéményseprő iparosból lett restaurátor. 

Id. Storno Ferenc számos pusztulásra ítélt értéket, műemléket mentett meg és gyűjtött. Első igazán fontos restaurátormunkája a soproni Szent Mihály templom volt, de ő restaurálta a pannonhalmi bencés apátság kriptáját (1868), később a templomot (1880-75) is.

Az 1870-es évektől már fiaival, a festő Ferenccel és az építész Kálmánnal dolgozott, akik családi hagyomány szerint a kéménysepréssel is megismerkedtek, de ezután külföldi akadémiákon tanulták a művészi mesterséget.

Id. Storno a német historizmus jegyében rendezte be házát, lakószobáit sötét színekkel festette ki, a múlt hangulatát idéző üvegablakok, régies ajtókeretek, mennyezeti freskók díszítették az épületet.

Tábornok-ház

A Storno-ház mellett áll a Lackner-ház, amelyet Generális-házként vagy Tábornok-házként is emlegetnek a soproniak.  

tabornok-haz-sopron

Az épületet Sopron híres polgármestere, Lackner Kristóf hagyta a városra 1631-ben. Lackner különben a teljes vagyonát a városnak adta, utód nélkül halt meg. Halála után itt szállásolták el Sopron katonai parancsnokait, ez adja az épület másik két elnevezését.

Lackner Kristóf eredetileg ötvös volt, de a páduai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Hosszú ideig és többször volt a város polgármestere, államtudományi munkákat írt, de színműírással is foglalkozott.

A Tábornok-ház homlokzatát, a ma is látható formájában még Lackner idejében alakították ki. A klasszicista stílusú erkély azonban jóval később, az 1830-as években épült rá. A ház udvarában egy középkori, városfalhoz épített lakótorony áll.

Fabricius-ház

A ház névadója a Felvidékről származó Fabricius Endre városbíró, polgármester volt, aki 1806-ban vette meg az épületet. Az impozáns építményről ránézésre is kitalálhatjuk, hogy tulajdonosai mindig is gazdag és tekintélyes polgárok vagy kereskedők voltak.

fabricius-haz-sopron
fabricius-haz-sopron

Még a 14. században két ház állt a telken, az épület mai formája azonban a 17. században alakult ki, ekkor épült az udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is. A középkori pincéje római épületek romjait takarja. 

Úgy tudni, hogy az épületben többször is megfordult Petőfi Sándor, mikor Sopronban katonáskodott. Egy történet szerint amikor kiszökött a laktonyából, hogy Liszt Ferenc koncertjére látogasson, itt öltözött át polgári ruhába.

A kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiából származó, illetve a környéken előkerült kőemlékek vannak.

Ami a leendő múzeumnegyedet illeti, a tervek szerint a három épület közül a Tábornok ház fedett belső udvarán alakítanak ki egy fogadóteret és főbejáratot, amely a Fő téri kapuzatról nyílik majd. A fogadótérhez kapcsolódnak a látogatók számára fontos dolgok, úgy mint a jegypénztár, az információs pult, az akadálymentes mosdó és vizes blokk, de lesz babaszoba, ruhatár, shop és kávézó is, sőt lift is, amely egyszerre mindhárom épület akadálymentes megközelíthetőségét segíti.

A várfal és az épületek által határolt terület köztérként működik majd, és közvetlen összeköttetésbe kerül a Tűztoronnyal.