Látnivalók a Fertő-tájon

Esterházy-kastély – Fertőd

Az ország egyik legszebb barokk kastélya, a fertődi Esterházy-kastély évente több százezer látogatót fogad, különösen mióta egyre szebb és szebb, hiszen az évszázadok alatt leromlott kastélyegyüttest az utóbbi években folyamatosan szépítik és rekonstrukciókat végeznek rajta.

A 126 rokokó stílusú szobát rejtő kastély Európa harmadik legnagyobb rokokó-barokk kastélya, s miközben lehet tudni, hogy több neves építész (Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért) is dolgozott rajta, nagyon valószínű, hogy maga Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és álmai alapján alakították pont ilyennek. A herceg nem csak a kastélyt építette fel, volt itt egy egyedülálló marionett színház, 650 festményből álló képtár, a bejáratnál ma is megcsodálható impozáns kovácsoltvas kapu, rendkívűli kerteket magába foglaló park, és több szép melléképület. Ezek mind bizonyítják, hogy a számos európai főúri birtokot látott hercegnek kifinomult ízlése és hozzá mérhetetlen anyagi forrásai voltak.

Pénz és izlés: e kettő találkozásából lett az épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenség, ma is csak csettinteni tudunk, mikor meglátjuk. Szépségében tényleg ott van a bécsi Schönbrunn vagy a párizsi Versailles kastély mellett, sőt. Érdemes mindjárt felemlíteni a ma már szinte közhelyszámba menő tézist: a fertődi Esterházy-kastély a „Magyar Versailles”.

Ha bejárjuk a kastélyt és parkját, látni fogjuk, hogy ez a ráragasztott jelző egyáltalán nem túlzás.

A képre kattintva galéria nyílik

Az Esterházy-kastély (át)építése 1762-ben kezdődött, fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték itt, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának. Eszterházán a leghíresebb vendég maga Mária Terézia császárnő volt 1773-ban.

Mondják, hogy Eszterháza mindig is, mindenféle értelemben a Kelet és Nyugat határán állt. Maga a főépület a francia kastélyépítészet legkeletebbre eső alkotása, ám egy roppant furcsa helyen, szinte majdnem a Fertő-tó mocsaraiban állva. Ugyanis a kastély elődjét, az eredeti vadászkastélyt Miklós apja, Esterházy József egy mocsaras vidéken építette fel, 1720-ban.

Az Eszterháza név különben Fényes” Miklós herceg egy 1766-ban keltezett levelében bukkant fel először, mint „Schloss Eszterháza„. Valójában a kastély Süttör nevű falu szélén épült fel, aztán jóval később, e kettő település egybeolvasztásával kapta 1950-ben a Fertőd nevet.

A képre kattintva galéria nyílik

A kastélyhoz számos épület is tartozott: még 1773 előtt felépítettek melléképületeket, a jószágkormányzóságot, a marionett színházat, a narancsházat, a víztornyot, az operát, a kínai táncházat és az istállót. (Az opera 1780-ban leégett, de már egy évre rá – más formában ugyan – újjá is építették.)

A fertődi kastély középpontja a csodálatos díszterem és zeneterem az emeleten. A díszterem alatt a sala terrena terem húzódik, amely a barokk kertet kötötte össze az épülettel. Ezek oldalaiban a hercegi és hercegnéi lakosztályok álltak, kézikönyvtárral és a nyugati szárnyban a híres Esterházy-képtárral, míg a vendégek az első emeleti oldalsó lakosztályokban lettek elszállásolva. A patkó alakú szárny keleti részéhez oldalt egy télikert (pálmaház) kapcsolódott.

A képre kattintva galéria nyílik

Esterházy Fényes Miklós herceg Európa-hírű zenekara élén vagy négy évtizeden át Joseph Haydn állt. Az Esterházy-kastély zenei élete Európa-szerte rangot szerzett Haydn vezetése alatt, aki 1772-ben ezen falak között játszotta el először a Búcsú szimfóniát. A kastély zenei programjait a Habsburg birodalom és maga Mária Terézia is nagyra becsülte.

Az épületegyüttes fő értéke a jellegzetes barokk szerkesztésmódja, és hogy a környező települések templomai irányába tájolták. A hatalmas parkban Fényes Miklós idejében szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda állt. A park ma is csodálatatos, érdemes egy sétát tenni itt, rózsavirágzáskor pedig megtekinteni a híres Rózsakertet, melyet eredetileg – az 1900-as évek elején – Cziráky Margit hercegné alakíttatott ki.

Miután Fényes Miklós meghalt, a kastély megindult a lassú pusztulás útján, az örökös, Esterházy Antal ugyanis átköltöztette az udvartartást kismartoni kastélyába. A park is enyészetnek indult: útjait felverte a gyom, a szobrok, vázák, a mindenki által megcsodált szökőkutak lassan tönkrementek. A mozdítható köveket széthordták, az operaház összedőlt és a művészi ízléssel berendezett sala terranában pedig – úgy mondják – birkákat tartottak, a tetőn pedig becsorgott a víz.

Az 1900-as évek elején végeztek állagmegóvási munkálatokat, ekkor IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő költöztek be a részben felújított kastélyba gyermekeikkel. Az épület romlását a második világháború teljesítette be. Volt orosz katonák bázisa, majd 1946-tól pedig egy kertészeti szakközépiskola működött benne.

Az utóbbi években viszont több milliárd forintot fordítottak a gyönyörű kastély rekonstrukciójára.

Látogatói információk

A vezetett kastélytúrákon a négy dísztér (a nyári ebédlő, a sala terrena, a Haydn-terem, az Apolló-terem) a kastélykápolna és az Esterházyak mesélő kincsei kiállítás látogatható.

Vezetés nélkül látogathatók a nyugati kastélyszárny kiállítóterei (Esterházy-képtár, a kabinet teremben lévő kiállítás, az Esterházy-porcelánkabinet).