• frakno-vara-burgenland

Burgenland – Látnivalók

Fraknó vára

Fraknó (Burg Forchtenstein) vára a határközeli Burgenland Rozália régiójában fekszik, Soprontól 35 km-re és egy kőhajításnyira Nagymartontól (Mattersburg). Ez a romantikus és “kihagyhatatlan” jelzővel illetett vár az osztrák tartomány jelképe lett mára. Ma is teljes épségben áll egy dolomitsziklán a Rosalia hegység csúcsán. Neve jelentése egyes források szerint: félelmet keltő erődítmény.

rosalia-kapolna-frakno

Tájkép a Rozália kápolnától.

Amikor Fraknót említik, talán elsőként hangzik el, hogy a hatalmas erődítmény vastag falai mögött Közép-Európa egyik legrégebben felállított és máig érintetlenül fenmaradt főúri műkincsgyűjteménye rejtőzik. Tény, hogy minden, ami itt látható, az Esterházy család nevéhez köthető. A vár látogatása minden túlzás nélkül tartalmas kirándulás a múlt századok történelemébe.

Némileg talán meglepő, hogy a vár nem is oly’ régóta turistamágnes. Kincseskamrája sokáig zárva volt, sok átjáró és ajtó be volt falazva. A titkos ajtókat csak 1998-ban nyittatta ki az utolsó herceg felesége, Esterházy Melinda hercegné. Fraknó vára valójában ma is Esterházy birtok, az egykori uradalmat az Esterházy Magánalapítvány kezeli és ennek tulajdona.

Ha kirándulást tervezünk a határközeli Burgenlandban, feltétlenül látogassunk el a kismartoni Esterházy-kastélyba, de a talán kevésbé ismert lakompaki kastélyba is, mely egykor nádori székhely volt, de tervezhetünk egy kirándulást Lánzsér várába is, amely közép-Európa legnagyobb – egyben igencsak látványos – várromja. Ezek a lenyűgöző helyszínek szintén egykori Esterházy birtokok.

frakno-vara-burg-forchtenstein

Ami Fraknó történetét illeti: Burg Forchtenstein várát eredetileg a Nagymartoni grófok építették a 14. század első évtizedeiben, vélhetően a Bécsújhely-Sopron közötti út ellenőrzésére. Hűtlenség okán azonban 1398-ban Luxemburgi Zsigmond elvette tőlük és egy másik nevezetes középkori magyar főnemesi családnak, a Kanizsaiaknak adta. 1400-ban a vár azonban már újra a Nagymartoni grófoké volt. Kézen-közön járt, míg végül a Habsburgoké lett. Tőlük Mátyás király 1488-ban szerezte vissza, majd még mindig nem lett vége kálváriájának, 1491-ben a pozsonyi béke Ausztriához csatolta.

A bérlő-jelzálog cserék akkor értek véget, amikor Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát (is), amely később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Ezzel a fraknói vár ismét Magyarországhoz került. 

frakno-vara-burgenland
frakno-vara-burg-forchtenstein

A nagymartoni grófok idejében már állt az öregtorony, a nagytorony, a felvonóhíd és egy palotaszárny. Miután Esterházy megszerezte a várat, átfogó építkezésbe kezdett, új, háromemeletes palotaszárnyat, várkápolnát, kincstárat és háromszoros védelmi gyűrűt, sáncokat, bástyákat építtetett. A vérzivataros időkben a nádor célja az volt, hogy Fraknót jól védhető erőddé, és az ingó vagyon biztos őrzésére alkalmassá tegye. Ez a terv évszázados viszonylatban sikerült is neki. A török meg sem próbálta elfoglalni, de Bocskai és Bethlen seregei sem próbálkoztak vele, ráadásul még az osztrákok is megkímélték.

frakno-vara-esterhazy-pal-szobra

Esterházy Pál szobra

Miklós fia, Pál (1635-1713) később a kincsek trezorjaként tekinetett a várra, amely az ő idejében már kincstárként, levéltárként és leginkább a hercegi csapatok fegyvergyűjteményének őrzőhelyeként szolgált. Esterházy Pál szolgálataiért 1687-ben hercegi címet kapott, de nemcsak hadvezér majd nádor volt, hanem költő és zeneszerző is.

A ma is látható kincstárat és levéltárat az 1600-as évek végén alakították ki: így ez valóban Közép-Európa egyik legrégebben felállított és fenmaradt főúri műkincsgyűjteménye. Külön érdekesség, hogy a tárgyak egy része a 17. század végi szekrényekben, szinte eredeti helyén maradt meg.

Köztudomású, hogy Esterházy Pál herceg nagystílűen gyűjtötte az értékes órákat, automatákat, egzotikus állatpreparátumokat és ritkaságokat. Ezeket a bonyolult zárszerkezettel ellátott, biztonságos kincstárban helyezte el, melyeket napjainkban is meg lehet csodálni, egyrészt a várban, másrészt újabban nemzetközi kiállításokon.

Kapcsolódó tartalom

esterhazy-met-scornelia_gobauer

A Metropolitan Museumba mentek az Esterházy-kincsek

Miután az Esterházy család székhelyét és birtokközpontját a közeli kismartoni (Eisenstadt) kastélyba helyezte át, 1741-től Fraknó az Esterházy-huszárezred laktanyája lett és továbbra is fegyvertárként, az ágyúk és hadászati felszerelések raktáraként szolgált.

A 19. században már csak személyzet lakott a várban, illetve a császári család tagjai és utazók érkeztek ide, hogy megcsodálják a kincseket. Ami a kincstárat illeti, először az 1896. évi millenniumi kiállításra szállítottak el fegyvereket és műkincseket, majd a Tanácsköztársaság idején közel 500 értékes műtárgyat vittek el a budapesti Iparművészeti Múzeumba. A fraknóról elszállított kincseknek külön története van, bizonyára hallunk még róluk.

A Fraknó szempontjából is viharos 20. századot követően, a művészeti és csodakamrát (Kunst- und Wunderkammern) 2005-ben nyitották meg a nyilvánosság előtt.

Amit feltétlenül meg kell nézni

Természetesen érdemes minél több időt szánni a várra, de mégis van néhány dolog, melyet különös figyelemmel érdemes megtekinteni. Ezek közül is kiemelkedik a vár vitathatatlanul legbecsesebb tárgya, a magyar koronázási zászló. A lenyűgöző méretű zászló a magyar történelem eddig ismert legkorábbi, eredetiben fennmaradt koronázási országzászlója, melyet Esterházy Miklós (kőbbi nádor) vitt II. Ferdinánd király koronázási szertartásán, 1618. július 1-jén Pozsonyban.

Látogatói információk

vármúzeumban három tematikus kiállítás megtekintésére válthatunk jegyet, de kombinált belépőjegyek is vannak, és magyar nyelvű idegenvezetések is.

A három állandó kiállítás, az Esterházy család történetét bemutató Ősgaléria, a hatalmas fegyvergyűjtemény és a családi kincstár tekinthető meg.

Hol találom?

Burgenland Rosalia régiójában, Soprontól 40 km-re, Mattersburgtól (Nagymarton) közelében magasan nyúlik a táj fölé. A Rosalia turisztikai régió amúgy is jól ki van táblázva, könnyű eligazodni a dimbes-dombos vidéken. A Burg Forchtenstein táblát figyeljük, szerpentinen haladva érünk fel a várhoz, mely előtt terjedelmes és ingyenes autó- és buszparkoló is van. Kerékpárral elég kemény munka feljutni a várhoz, de nem reménytelen, főleg, ha e-bike a segítségünk. A várban rendszeresen vannak programok és étterem is van.

Innen már nem messze találjuk a Rozália-kápolnát, melyet nem csak különös legendája miatt, hanem az itteni lenyűgöző panoráma miatt is érdemes felkeresni.

Ha barangolunk ezen a vidéken, nézzük meg Nagymartonban (Mattersburg) a Viaduktot és a zsidó temetőt. Egy csodás kisvárost is találunk Nagymarton közelében, Bad Sauerbrunn fürdővároskát, ahol egy gyönyörű rózsakertben lehet megpihenni.