Burgenland – Látnivalók

Kismartoni Esterházy-kastély (Eisenstadt)

A kismartoni kastély Burgenland tartomány látnivalóinak zászlóshajója. Többszáz évig volt Magyarország leggazdagabb és legbefolyásosabb családja, az ESTERHÁZY család uradalmi központja. A kastély nem csak Burgenland egyik leghíresebb látványossága, hanem kulturális központja is, ahol számos rangos kulturális eseményt és komolyzenei koncertet tartanak. Ma az Esterházy Magánalapítvány tulajdonában van, tartalmas kiállítások látogathatók benne, magyar nyelvű vezetésekkel is.

Az Esterházy-családnak számos kastélya (gondoljunk csak a fertődire), vagy a kevésbé ismert lakompaki (Lackenbach) kastélyra, vára (Fraknó vagy Lánzsér), kúriája, városi palotája volt Bécstől Sopronon át, Budáig, de a dinasztia igazi központjának azért a kismartoni kastély tekinthető.

A 16. században a kastély helyén még egy gótikus vár állt, a Kanizsai család tulajdonában. Miután a birtokot az Esterházy-család szerezte meg, ezt építette át a 17. század közepe táján az egyik leghíresebb Esterházy, (I.) Pál herceg (1635-1713).

A kastély szíve maradt a középkori vár, amelyet körbe ölel a palota, ma is meg van a hajdani vár toronylépcsője, ami a pincétől a padlásig vezet.

A kastély többszöri átalakítását követően Esterházy (II.) Miklós (1765-1833) herceg nyúlt erőteljes kézzel az épülethez: klasszicista stílusban építette át a kastély északi részét és északi tornyát, valamint modern angolparkot alkotott a kastély kertjéből.

Súlyos pénzgondok, Kismarton francia megszállása, alapvetően talán a napóleoni háborúk miatt az átalakítás torzóra sikerült és félbe maradt.

A kastély a park irányából.

Még Esterházy I. Antal idejében, az 1700-as évek végén épült a kastély mai bejáratával szemben elhelyezkedő két szimmetrikus épület, a hercegi istálló- és főőrségi épület.

A kastély helyzete amúgy nem volt egyszerű, hiszen a saját jogokkal rendelkező Kismarton szabad királyi város szívében helyezkedett el. Így a bővítés, a vásártartás és sok minden más dolgában rendszeresen egymásnak feszült a hercegi család és a szabad királyi város.

Az Esterházy-család tagjai köztudomásúlag nagy pártolói voltak a tudománynak és művészetnek, főképp a színháznak és a zenének.

A kastély legcsodálatosabb terme még ma is a világ egyik legkülönlegesebb koncertterme. Haydnról kapta a nevét, miután Joseph Haydn négy évtizeden át állt a hercegi család alkalmazásában, s bár szolgálati ideje egy részét Eszterházán (Fertőd) töltötte, a téli hónapokban sokat tartózkodtak a kismartoni kastélyban.

A terem festményei megidézik Ádámot és Évát, a magyar királyokat és a római császárokat, a mennyezeti freskó fő témája pedig Ámor és Psziché legendája. A Haydn terem 12 méter magas, 30 méter hosszú, 15 méter széles.

Az épület déli főhomlokzatán (a főbejáratnál), az alsó és emeleti szint ablaksora között egy 18 alakból álló mellkép sorozatot csodálhatunk meg, melynek 16 alakja a magyar királyság és honfoglalás előtti idők történelmi szereplőit örökíti meg.

A pantheon-tengelyen két fontos Esterházy herceget, Miklós és Pál színezett mészkő mellszobrait láthatjuk. Ide, a kastély déli homlokzatára még I. Pál herceg helyeztette el a honfoglalás kori magyar hadvezérek alakjait.