Híres soproniak

Gensel Ádám, a frontérzékenység felfedezője

Ma csak mosolygunk ezen, de a frontérzékenységet is úgy kellett felfedezni. Erre hazánkban a 18. században került sor, egy soproni tudós kezdett párhuzamot vonni az időjárás változásai és a betegségek között. Gensel János Ádám bár orvos volt, az időjárás-észlelés tudományának úttörőjeként is tekinthetünk rá, miután hazánkban valószínűleg ő végzett először meteorológiai megfigyeléseket mérőműszerrel.

Gensel a kor nyelvén főfizikus volt, azaz a bölcseleti és orvostudományok doktora, aki 1677-ben Sopronban látta meg a napvilágot, méghozzá abban az épületben, melyben nagyapja patikát működtetett, ma pedig a soproni Patikamúzeumot találjuk. (Ez az ország első vagy egyik első patikamúzeuma, a Patika-ház a soproni Tűztoronnyal szemben, a Fő téren.)

Gensel (1677- 1720) 17 éves korában hagyta el a soproni Líceumot, egyenesen a jénai egyetemre ment, aztán bejárta a rangos olasz univerzitásokat, később Kismartonban kötött ki. Volt az Esterházy hercegség és a Széchényiek családi doktora, Sopron és Vas vármegye tisztifőorvosa. Tudós polihisztorként tagja lett a berlini akadémiának, a neves Leopoldina elődjének.

A napi időjárási adatokat tudományos alapossággal mérte és jegyezte fel, és rájött arra, amit valószínűleg már abban a korban is éreztek magukon az emberek: az időjárás változásai különféle módon hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.

Gensel Ádámot ma modern orvosnak is nevezhetnénk, ugyanis az orvosságokkal való gyógyítás mellett, a természetgyógyászat lehetőségeivel is élt. Olyan témákban publikált, melyek ma is igazán aktuális egészségügyi kérdések: a hajhullás, a gyógynövénykúrák, az álmatlanság és az álom, a víziszony vagy a teák. Gensel apja botanikus volt, saját füvészkerttel Sopronban, így nem csoda, hogy orvos fia a fitoterápiában rejlő lehetőségeket is pontosan értette.

Az orvosi témák mellett, értekezett másról is, például a szőlőről, s talán a várható szőlőtermés okán figyelhette élénken az időjárást, az éghajlati viszonyok aktuális változásait.

Genselre a hazai meteorológia, az időjárás-észlelés tudományának úttörőjeként is tekintenek, mivel hazánkban ő volt az első, aki napi rendszerességgel műszeres méréseket végzett.

Ebben az időben kezdtek hozzáférhetővé válni különféle mérőműszerek, a hőmérő, a légnyomásmérő, amiket Gensel naponta használt. 1711 és 1713 között mérte a Sopron környéki szél, csapadékmennyiség és hőmérséklet adatait. Ezeket pedig összevetette az általa összegyűjtött betegség-megfigyelési adatokkal. Egyébként az első orvos, akinek az időjárási megfigyeléseket köszönhetünk, szintén soproni volt: Andreas Loew (1666-1710), akinek fennmaradtak a latin nyelven írt feljegyzései is.

A később bioklimatológiai – biometeorológiainak nevezett vizsgálatoknak külföldön gyorsan lettek követői, ám idehaza csak jóval később, a 20. században foglalkoztak újra az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatásával tudományos keretek között.

Szomorú tény, hogy az egyébként járványügyi kérdésekben is jártas Gensel Ádám végül pestisben betegedett meg és hunyt el 1720-ban Sopronban.