Hogyan építettek az osztrákok öko-strandot a Fertő tónál, míg nálunk 8 éve áll a bál?

Burgenland - Magazin

2026.06.21.

Hogyan építettek az osztrákok öko-strandot a Fertő-tónál, míg nálunk 8 éve áll a bál?

Amíg Ausztriában elbontották az aszfaltot, hogy helyet adjanak a víznek és a nádasnak, addig a magyar oldalon a természetet akarták erőszakkal átformálni az orbáni politikai-gazdasági akarat szerint. Az eredmény? Odaát egy működő, arany minősítésű üdülőparadicsom, itthon pedig egy évek óta húzódó, bedőlt, kerítések mögé zárt torzó, ami a kormányváltás után itt maradt nekünk. Míg mi 8 éve nézzük Fertőrákoson a leállított, tájsebeket hagyó állami gigaberuházást és maradványait, addig a Fertő tó nyugati, osztrák oldalán, Breitenbrunnban (Fertőszéleskúton) a napokban fejeződött be a Fertő (Neusiedler See) régió legújabb vízparti üdülőhelyének, az Új Strandnak (Neuer Strand) a fejlesztése.

De hogyan csinálták az osztrákok? Hogyan tudtak összehozni egy 53 millió eurós (kb. 20 milliárd forintos) üdülőhelyet eget rengető botrányok nélkül úgy, hogy az UNESCO is zöld jelzést adott, és a projekt elnyerte az Osztrák Fenntartható Építésügyi Tanács (ÖGNI) arany minősítését.

Íme az itthonról nézve osztrák sikersztori, ami egyelőre keserű pirula nekünk, ugyanis a fejlesztési projektet nagyjából ők is ugyanakkor kezdték, mint mi a fertőrákosit, csak ők be is fejezték.

Ausztriában a Neuer Strand projekt mögött nem az állam vagy a tartomány, hanem az Esterházy Vállalat (Esterhazy Betriebe AG) áll, amely Burgenland tartomány és az osztrák oldali Fertő régió egyik legfontosabb gazdasági szereplője. A cégcsoport ma egy 21. századi holding, amely öt hatalmas területet mozgat egyszerre a turizmustól a fenntartható erdőgazdálkodáson, a csúcsborászaton és a vendéglátáson át az ingatlanfejlesztésig.

A fertőszéleskúti üdülőterület sem egy sima telek, itt fejleszteni bármit is, nem egy szimpla ügy. A strand egy kifejezetten a Fertő tóba nyúló, keskeny földnyelven fekszik, valójában bent a tó „nappalijában”, közvetlen szimbiózisban a vízzel és a nádassal, egy szenzitív tájon, a szigorúan védett UNESCO világörökségi övezetben, ahol a tulajdonos beruházó nem hozhatott kénye-kedve szerint saját építési szabályokat. Ahogy mi sem Fertőrákoson, igaz erről nagyon keveset szóltak a beruházók az évek során (ráadásul a fertőrákosi fejlesztés plusz még nemzeti parki, és persze egyéb védett területen fekszik.)

Nehézségek induláskor

A fertőszéleskúti strandfürdőt 2019-ben vette vissza az Esterházy Vállalat saját üzemeltetésébe, és két ütemben valósította meg – 11.600 négyzetméteren – a fejlesztési és átalakítási munkálatokat, miután az egyébként 16 hektáros üdülőterület több mint negyven év után – a fertőrákosihoz hasonlóan – itt is igencsak megérett a modernizálásra.

Az előkészítési folyamat összetett feladat volt, hiszen a terület korábban, 1969-től kezdődően más hasznosításban volt, és az új fejlesztésekhez először rendezni kellett a használati viszonyokat. A bérleti időszak 2018 végével lezárult, ezt követően pedig megindult a terület újragondolása és jövőjének kialakítása. Ennek részeként a különböző érintettekkel egyeztetve történt meg az átalakítás, beleértve a terület hátsó részen található létesítmények sorsának rendezését is.

Miután kisimultak a nézeteltérések, megkezték a munkákat a területen. A kikötőépület alapkőletételére 2022. október 3-án került sor, majd 20 hónapos építkezés következett. Az első beruházási szakasz végén, 2024 júniusában elkészült az időközben szanált régi kikötő újraépítése és kibővítése, felépült az új kikötőépületet, amely rendezvényteremnek, egy étteremnek, helyi termékeket kínáló delikáteszüzletnek, öltözőkabinoknak és irodahelyiségeknek ad most teret. Csak halkan jegyezzük meg, miután ez idehaza szokatlan, hogy az ünnepélyes átadáson, első bejáráson nem csak politikusokat lehetett látni, meghívták az eseményre a fertőszéleskúti lakosságot, sőt meg is vendégelték őket az új étteremben.

Mielőtt bárki felhorkanna, hogy bezzeg Ausztriában mindent is lehet, ott lehet építkezni a Fertő-partra, tényként megemlítjük, hogy a strandfürdő modernizálására vonatkozó átalakítási koncepciót az UNESCO Világörökség Bizottságával, az ICOMOS Ausztriával egyeztetve, természetvédelmi, tájvédelmi, vízi- és környezeti jogban járatos szakemberek bevonásával, valamint a biológiai állomás munkatársaival alakították ki. Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2020-ban adta meg az engedélyt az átalakításra. (A világörökséggel való egyeztetés Fertőrákos esetében az eredeti, gigaberuházás megkezdése előtt nem történt meg.)

Természetesen előzőleg Fertőszéleskúton is tartott helyszíni szemlét a világörökség bizottsága, és ott is tett kifogásokat a beruházással kapcsolatban, de ezeket az osztrákok, mondjuk úgy, kiigazították, és a világörökségi misszió a beruházást mint léptékében, mint esztétikájában elfogadhatónak tartotta. (A misszió az egész Fertő-tájat vizsgálta, és több burgenlandi kifogást is tett.)

Ám idehaza igyekeztek elhallgatni az UNESCO-val zajló ügyek hátterét, s míg a közvélemény arról értesült, hogy a „háborús helyzet és a brüsszeli szankciók” miatti pénzhiányra hivatkozva állították le az ország legnagyobb turisztikai fejlesztéseként beharangozott építkezést Fertőrákoson, kevésbé volt hangos és nyílvános kommunikáció arról, hogy az UNESCO is – szembesülve a megkezdett gigaberuházással és a természetkárosító, letarolt fertőrákosi öböllel – az építkezés leállítását és a tervek átalakítását kérte a beruházó magyar kormánytól.

Vitathatatlan, hogy az évek során a fertőrákosi beruházással is sok minden történt, elvetették a 100 fős monolit beton szálloda építését, kisebbre vették az egész beruházást, eljátszottak egy társadalmi egyeztetést, készítettek egy új látványtervet, de az mégiscsak tény, hogy nem születtek végleges új tervek, műszaki értelemben pedig pláne nem, és tulajdonképpen a mai napig nincsen, amit véglegesként bemutathattak a nyílvánosságnak és így az UNESCO bizottságának sem.

Amikor nem lebetonozod a természetet, hanem kibontod belőle

Fertőszéleskúton a munkákat azzal kezdték, hogy 11 000 négyzetméternyi korábbi, régi aszfaltburkolatot és vízzáró réteget téptek fel és hordtak el. Míg nálunk a fejlesztés jobbára a zöldfelületek lebetonozását jelenti, odaát azzal indítottak, hogy eltüntették a betont, hogy a helyére füvesített, természetes víztartó zöldfelületeket hozzanak létre, és a kikötőöbölben a betonfelületek eltávolításával és mólok kialakításával közelebb hozták a vizet az emberekhez (nem fordítva). Alap volt, hogy környezetbarát anyagokat használtak, s miután lecserélték az aszfaltfelületeket, esővíztároló zöldtetőket építettek, növelték a szárazságtűrő zöldfelületek arányát. Elültettek 65 darab őshonos, az éghajlathoz alkalmazkodó fát, a gyepterületekhez pedig a lehető legkevesebb locsolást ígénylő, szárazságtűrő magot választottak és talán említeni sem kell, hogy a locsoláshoz elsősorban esővízet használnak.

A strandfürdő egész területe persze autómentes, a szállítás is kizárólag csak elektromos kisgépekkel történhet. Elektromos töltőállomásokat állítottak fel az autók és a kerékpárok akkumulátorainak feltöltésére.

A magyar oldal eredendő bűne a megalománia volt: gigantikus vasbeton szálloda, hatalmas parkolók, a nádas és a természet háttérbe szorítása. Fertőszéleskúton a koncepció alapja más lett, szálloda nincs, viszont építettek a közvetlen vízparton 45 új, modern vendégházat, melyek 2–6 fő számára biztosítanak szállást, összesen 162 férőhellyel. Ezeket, mint a fejlesztés második ütemét adták át 2026. májusában. Van egyébként a területen egy kellemes kemping is.

A vendégek a házakból a nádasra vagy a tóra nyíló kilátást élvezhetik a hatféle háztípusban, melyek közül 28 ház saját szaunával is rendelkezik. A vendégházak tetején persze napelemek biztosítják az áramellátást, így a fűtést is, lehetővé téve a vendégek egész éves tartózkodását. Fotó: Esterházy

Jó sok példát lehetne említeni a környezettudatosságra, onnantól kezdve, hogy a madarak nyugalma érdekében a hangos építési munkálatokat szigorúan a nádasban költő madarak költési időszakán kívülre ütemezték. Számos fából készült ülőalkalmatosságot helyeztek el a szélvédett öbölben, a kikötőépület talapzatához pedig ökológiai betont használtak, és a felső szintet tanúsítvánnyal ellátott faanyagból készítették.

Igaz ez a most átadott vendégházakra is, melyek fenntartható európai faanyagból készültek, még a belső terek színvilágát is a Fertő-tónál honos madarak – a szürkegém, a guvat és a foltos nádiposzáta – tollazata ihlette. A szőnyegek újrahasznosított PET-palackokból, a függönyök öko-textíliákból vannak.

De ezek a szépségtapaszok jól mutatják a szándékot, hogy Breitenbrunnban a Fertő tó vízét, úgy ahogy van, mint élményfaktort akarják a középpontba állítani, miközben természetesen a gazdasági érdek a szempont.

Nemzetközi ötletelés és társadalmi béke (Ami nálunk elmaradt)

Nálunk a Fertő-tavi tervek zárt ajtók mögött születtek (ma sem tudjuk, kinek az ötlete nyomán), a helyiek és a civilek pedig már csak a kerítéseket és a dózereket látták, és az erőből indított ikonikus cölöpházak bontásával szembesültek. Ezzel szemben a felsőszéleskúti strandfürdő átalakítása egy nemzetközi építészeti pályázat kiírásával kezdődött (még 2015-ben!), amire 48 pályamunka érkezett. Nagy volt a nemzetközi érdeklődés, pályáztak Rómából, Luzernből, Stuttgartból, Hannoverből, Berlinből, sőt Costa Ricából is. A győztes bécsi építésziroda terveit ezután pedig nem rejtették el: két nagyszabású lakossági fórumon mutatták be a helyieknek, beépítve később a tervekbe a helyi kéréseket. Próbáltak társadalmi konszenzust teremteni, mielőtt az első kapavágás megtörtént volna. Nyilván ott sem volt minden zökkenőmentes, de legalább volt transzparenciája a terveknek, volt kompromisszumkészség és végül együttműködés.

Okos üzleti modell: Ingyenes strand és megfizethető prémium

Az üzleti modell is igazodik a gazdasági érdekhez és nemcsak a nyári szezonra lő, hanem egy egész éves desztinációként szeretne működni, ugyanis ők is azon törik a fejüket, amin a hivatalos burgenlandi turizmusirányítás is: hogyan lehet az év 365 napján látogatóforgalmat generálni a tájhoz. Így nem csak fürdőzés és a vízisportok, hanem a helyi túrák, madárles és egyéb programok szólnak az év egészére.

Sokan hihetnék, hogy egy ilyen 53 millió eurós Esterházy prémiumberuházás – amit ráadásul az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) is társfinanszírozott – egy zárt elitklubnak építette ki a partot. Éppen ellenkezőleg. A strand használata a nagyközönség számára teljesen ingyenes, a komppal, kerékpárral vagy gyalogosan érkezőknek, míg az autósok parkolási díjat fizetnek. Bár a 700 férőhelyes parkoló ugyan fizetős, de ha a vendég vagy a család legalább 30 eurót elkölt a helyi szolgáltatásoknál (étterem), a parkolás ingyenessé válik. Úgy gondolják ugyanis, hogy az egyébként túlnyomóan regionális és helyi termékek értékesítésével a helyi gazdaságot pörgetik.