Látnivalók a Fertő-tájon

Egy misztikus vallás titokzatos szentélye a Fertő-tájon

A Mithras-szentéy

Különös vallás Magyarországon egyedülálló emléke áll a Sopron közeli FERTŐRÁKOS és az ausztriai Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között, a határszélen. A rómaiaktól ránk maradt misztikus barlang rejtőzik itt, melyben meglehet, titkos beavatási szertartások is zajlottak.

Az idők során a szentélyt másfél évezredre betemette a hordalék, s amikor kiásták, titokzatos sírokat találtak benne. A fertőrákosi Mithras-szentély úgy, ahogy van, maga a hamisítatlan misztérium, még akkor is, ha a történetéből kivesszük az emberáldozatról szóló legendát.

A Perzsiából nyugatra tartó napisten kultuszt a római légiósok, kereskedők és rabszolgák hozták magukkal és terjesztették a nyugati tartományokban. A Mithras-kultusz így kerülhetett erre a vidékre, hiszen éppen itt haladt át a híres Borostyánkőút, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása.

A vallás nagyon gyorsan, mindössze két emberöltőnyi idő alatt terjedt el a római birodalom tartományaiban.

A Mithras-szentélyeket barlangban vagy földbe vájva alakították ki, teljesen eltérő módon a görög-római hagyományoktól. Építésmódjuk, tájolásuk, belső elrendezésük megegyezett a világon mindenhol, az Eufrátestől Britanniáig. Titkos, egységes rendezőelv jellemezte ezeket, s különösképpen az, hogy minden szentélyben elhelyeztek egy elég bonyolult szimbolikájú „bikaölős” domborművet.

Egy ilyen kultuszkép látható a fertőrákosi barlangban is, amely Magyarországon egyedülállónak mondható. A szentélyt vélhetően Kr.e. 3. században építették a környéken állomásozó perzsa katonák.

A hívők a feltehetően tudatosan alapított, kitalált vallás tanait különféle próbák kiállása után ismerhették meg. A kultuszgyakorlás zárt közösségben és titkos beavatási szertartásokban zajlott, amely valószínűleg leölt bika vérének és tiszta víznek az érintkezésével történt. A vallásról azonban nem sokat tudunk, ugyanis a beavatottakat titoktartás kötelezte.

A fertőrákosi szentély, ahol a szertartások zajlottak, három hosszanti részre tagolódott: a középső, mélyebbre vájt folyosóban zajlott a szertartás, a jobb és baloldali magasabb részen pedig a beavatottak álltak. A szentélybe egy előtéren keresztül lehetett belépni, a bejárattal szemben helyezték el a bikaölős jelenetet ábrázoló domborművet, a kultuszképet.

A kultuszképen látható jelenet értelmezése szerint Mithras, a napisten megöli a bikát, azaz a nap megöli a sötét erőt és a bika kiontott vérével megtisztítja az emberiséget.

Van itt napisten és holdisten, két fáklyatartó ifjú, egy holló, egy a bika heréjébe harapó skorpió, kígyó és kutya is. Mithras-kutatók szerint valójában egy csillagképet látunk, ezernyi csillagászati összefüggésben, az égbolt kozmikus hátterével és a nap égi útjának legfontosabb határpontjaival.

A Mithras-szentélyeket császári parancsra idővel lerombolták, ezért is nagy szerencse, hogy a fertőrákosi megmaradt, ami vélhetően annak is köszönhető, hogy ez a terület a római birodalom bukása után elhagyatott lett, nemigen jártak errefelé tömegével idegenek. A 20. század derekától pedig a Vasfüggöny zárta el az emberek elől.

1500 évnyi néma csend és földben lét után a Mithraneumot, azaz a fertőrákosi Mithras-barlangot 1866-ban találták meg. Hogyan történhetett, nem tudni, de a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó és a soproni ifj. Storno Ferenc szinte egyszerre, de egymástól függetlenül lelte meg a helyet, ahol festett, faragott kövekre bukkantak.

Az ásatásokat a műemlékek helyreállításával foglalkozó soproni id. Storno Ferenc, a bécsi műemlékvédő szervezet megbízásából végezte. Ami bizonyos, a sziklába vájt domborművet nem lehetett elmozdítani, ez tehát biztosan érintetlen maradt, így eredetiben látható.

Az is bizonyos, hogy Storno talált itt 27 hamvasztásos és egy csontvázas sírt, pontosabban már ezeknek csak a romjait. Hogy kik voltak, mikor és milyen szertartás keretében temették ide a holtakat, a korabeli sajtóban zajló szakmai polémiák tárgya lett, de ez a szentély talán legnagyobb titka és rejtélye maradt. A tudományos álláspont szerint azonban a sírmaradványoknak valószínűleg nem volt köze rituális gyilkosságokhoz és emberáldozathoz, mint azt néhányan feltételezték.

Miután a barlang szinte az államhatáron feküdt, sokáig nem lehetett belépni ide és kutatni a területet. A szentély hitelesítő ásatására a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles források figyelembevételével végül a határnyitást követően, 1990-ben került sor, a rekontsrukcióra pedig két évvel később.

A barlang fölött emelt kis épületet megtartották, hiszen ez Magyarország egyik első műemlékvédő épülete, melyet még Storno emelt a szentély felfedezése után a bikaölős dombormű védelmére.

A fertőrákosi Mithrasz-szentély ingyenesen látogatható. Természetvédelem alatt álló terület, UNESCO világörökség helyszín, így autóval nem lehet behajtani. A látogatók többsége kerékpárral érkezik, hiszen a Fertő tavat megkerülő bringaút az épület előtt vezet el. (Fertőrákos – Mörbisch am See útvonal.) Ha nem kerékpározunk, érdemes Fertőrákoson letenni az autót és egy nagyjából 2 kilométeres sétával vagy a menetrendszerűen járó elektromos kisbusszal eljönni ide.

Van még egy harmadik, kicsit kerülős, de látványos útvonal, amikor a Páneurópai Piknik emlékhelynél lévő kishatárátkelőnél átlépünk Ausztriába és a gyönyörű panorámát nyújtó 52-es úton, egy közel fél órás kocsiúttal érkezünk meg Mörbisch am See (Fertőmeggyes) melletti kishatárátlépőhöz, ahonnan 2 perces sétaúttal érhetjük el a szentélyt. A határátkelőnél kiépített, ingyenes parkolóhelyet találunk.