• Őrség – Dobogó-erdő

    orseg-dobogo-erdo

Káprázatos látvány terül elénk a tőzikés erdőkben

A tavaszi túrák egyik legszebbikét a tőzikés erdők kínálják. A páratlan természeti látványban az ország legnagyobb tavaszi tőzikés erdeiben gyönyörködhetünk: az egyiket a Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán, a másikat pedig az Őrség peremén, a Körmend melletti Dobogó-erdőben tudjuk gumicsizmában bejárni. 

A védett tavaszi tőzike ilyenkor milliószámra virágzik és szinte egybefüggő lepelként díszíti az erdők alját. Ha elcsípjük a virágzást, friss levegő, bódító illat és fehér virágszőnyeg fogad minket, amíg a szemünk ellát.

Bókoló fejű tavaszi tőzikét sok helyen találni, de ennyit és ekkora egybefüggő területen sehol máshol az országban. Mindkét erdő védett, ezzel együtt az alacsony termetű kis növény is, miután korábban – a hóvirághoz hasonlóan – ipari méretekben szedték, árusították, sőt szállították ki az országból. Ma sem lehet leszakítani egy szálat sem, a növényke természetvédelmi értéke 5 ezer forint. Amúgy pedig minden porcikája mérgező, galantamint tartalmaz, a legelő állatok is kerülik.

Szóval mindent a szemnek, semmit a kéznek!

Az ország legismertebb és legnagyobbnak mondott tavaszi tőzike szőnyegét Csáfordjánosfán (Soprontól nagyjából 50 km-re) csodálhatjuk meg. Ez a ritkaságszámba menő, keményfákból álló erdő, a Répce erdeje, vagy ahogy inkább ismerik, a tőzikés csáfordi erdő már 1955-ben helyi természeti érték lett. A táj szépsége és növényi értékei miatt védi ma is a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A több mint 21 hektárnyi terület az évszázadok alatt egyébként mit sem változott, régi térképeken, sőt még az I. Katonai Felmérés szelvényrajzain is ugyanakkorának láthatjuk. Az erdő öreg kocsányos tölgyei (némelyik 250 évesnél is idősebb), az államosítás előtti utolsó tulajdonos, vitéz dr. Simon Elemér Sopron vármegyei főispán családtagjainak nevét viselik, így aztán az Elemér-fa, Ödön-fa, Csilla-fa (és a többi) békésen álldogál a káprázatos ligeterdőben. Tőzikés túrákat a nemzeti park szervez, de magunk is bejárhatjuk az erdőt az ösvényen haladva. Csáfordjánosfa településen táblák jelzik a Tőzike Tanösvényt.

Most azonban vegyük az Őrség felé az irányt.

Az őrségi tőzikés – a Körmend-horvátnádaljai Dobogó-erdő

Horvátnádalja Körmend nyugati szélén húzódik, innen tudunk bejutni az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi területére, a Dobogó-erdőbe, ahol virágzáskor tízmillió tőzike fogad bennünket. 

Magát a Dobogó-erdőt a Rába és a buja Pinka folyó veszi közre. A Pinka élénk folyó, a keleti Alpokból ered, aztán az ősi fák között szabályozatlan folyómederben, szurdokban, 100 km hosszan kanyarog Ausztria és Magyarország között. Elég gyors sodrású, helyenként pedig olyan, mint egy rakoncátlan magashegyi folyó. Felsőcsatárnál lépi át a magyar határt és éppen Körmendnél ömlik a Rábába. Bujaságát érintetlenségének köszönheti, miután az évtizedes határzár miatt a folyóhoz nemigen nyúlt emberi kéz, ezért is van, hogy tiszta a vize és él benne jó néhány különleges és ritka élőlény. 

A Rába is izgalmas, sok rajta az éles kanyar, a zátony és a vízbe dőlt fa. Bár a rómaiak nagyobb hajókkal árut szállítottak rajta, ma a Rába jó időben a vízitúrázók paradicsoma, kenusok, kajakosok eveznek errefelé.

Ami a ligeterdőt illeti, az óriás lombkoronák miatt a gyepszintre csak kora tavasszal süt be a nap. Március-áprilisban bújik elő az összes furcsa nevű védett növény, a hóvirág mellett az odvas és ujjas keltike, a kékes csillagvirág, a pettyegetett tüdőfű, a bogláros szellőrózsa. No, és a tőzike, szó szerint minden mennyiségben.

A tavaszi tőzike különösen jól érzi itt magát, miután egész évben jó nedves és humuszos a talaj, és tavasszal bőven jut neki elég fény. Azonban miután elolvad a hó és elkezdenek kizöldülni a fák, lecsökken a fény és virágzás után ezek a kis növények tőzikéstül úgy eltűnnek, hogy jövő tavaszig nyomukat sem látni.

A Dobogó-erdőben 45 hektáron valóban 10 millió tő tőzike virágzik – ezt tudományos alapon állíthatjuk, az adatokat az Őrségi Nemzeti Park munkatársai mérték meg.

Az erdőben fekvő elhalt fatörzsek fontosak, mert bomlásuk során értékes szerves anyagot juttatnak vissza a talajba, nem beszélve arról, hogy jó búvóhely és táplálékforrás sok növénynek és állatnak. Érdemes hát nem csak a lábunk elé nézni.

A 2 km hosszú nemzeti parki tanösvény nagyjából 1 óra alatt járható be kényelmes tempóban, a természetjárás szabályainak betartása mellett. Az ösvényen tíz, képekkel illusztrált információs tábláról minden lényeges tudnivalót leolvashatunk.

A Dobogó-erdő tanösvényt Körmend-Horvátnádalján a Malom utcából, a malomnál lévő földes útról közelítsük meg. (GPS: 46.998689, 16.565734)