2019.05.31.

Már a tájolása is csupa misztikum –

A veleméri fénytemplom

Errefelé az égtájakat nem nyugat, kelet, észak, délnek mondják, hanem benek, künek, fenek, lenek a nevük. Ezt jó tudni, ha keressük az utat az Őrségben Velemér felé, ahol az ország egyik páratlanul értékes temploma, az egyedülálló freskótöredékeket őrző, eredeti állapotában megmaradt Árpád-kori napfénytemplom áll.

Velemér

Velemér különös falu a Belső-Őrségben, utcák nélküli, letisztult és archaikus településszerkezettel. A tájat szemlélve, már ebben is van valami misztikum. A házak errefelé rendszerint a dombtetők délre néző oldalára épültek, ezektől keletre volt a kert és a szántó, nyugatra pedig az erdő és a kaszáló. Aki járt már az Őrségben, egyből rávágja: az ország legősibb települései vannak itt, a szerek és az egykori őrállók földje ez. Csodás templom van errefelé több is, a szentgyörgyvölgyi, kazettás mennyezetű református templom vagy éppen a szintén Árpád-kori őriszentpéteri, a Templomszeren.

A veleméri azonban keleteléséből adódó fényjátéka és freskótöredékei okán kivételes. Ráadásul megmaradt eredeti formájában, amilyennek talán Szent István óhajára építették.

Csupa misztikum

A veleméri Szentháromság templom zömök, lőrésszerű ablakos, késő román – kora gót, az 1200-as évek végén épített templom. Ám ebben a látszatra egyszerű építményben a méreteknek-arányoknak, de a nyílásokon beszűrődő fénynek is jelentősége van.

Kész csoda, hogy megmaradt így, nem csak hogy nem építették át, de túlélte a zivataros századokat is, főképp a török pusztítást, s bár a tetőzete egy időre teljesen leromlott, a falak pedig alig látszottak ki a gaz sűrűjéből.

Szerencsére volt, ki megmentse. Mindez az 1860-as években történt, amikor a magyar műemlékvédelem atyja, Rómer Flóris rátalált a romos templomra, majd gyűjtést szervező felhívása nyomán sikerült megjavítani a tetőszerkezetet és megállítani a templom pusztulását.

A bűvös hetes szám

Bár a látogató számára nemigen tűnik fel, a templom alaprajzának nagyon különleges az arányrendszere. Minden a csodálatos 7-es szám körül forog, ami egyébként a beavatás jelképe. Ennek a matematikai logikának legnagyobb tudója Németh Zsolt fizikus, ő fedte fel a templom (a szélesség, hosszúság, a szentély méretei, a torony magassága) arányait, a bűvös hetes szám köré írva a méreteket. A hetes szám jelentését egyébként a népmeséből is ismerjük: a kiskondásnak bizony az égig érő fa mind a 7 ágát meg kell másznia.

Freskók, amiket valamelyik Aquila János festett

A kis templom falait csodálatos freskók díszítik. Ezeket legalább száz évvel az építés után, 1377-78 körül Aquila János festette, de mivel ekkoriban minden egyházi festőt Aquila Jánosnak hívtak, nem biztosan tudhatjuk, valójában ki is volt ő. Vélhetően Regedén (Ausztria, Radkersburg) született és ami bizonyos, felfestette arcképét a templom falára. Ez Európa legrégebbi önarcképe, legalábbis így gondolják a hozzáértők.

Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy Aquila János értette a templom égtáji tájolását (keletelését) és a fényjáték tudományát, miután a freskókat úgy festette fel a falakra, hogy tisztában volt azzal, a nap hogyan jár, mikor és hová világít be az ablakréseken.

Erre nem is olyan régen jöttek rá

Az 1970-es években kezdték vizsgálni a templomot és ekkor vált világossá, hogy a beszűrődő fénynek útja és jelentése van. Az ablakok rézsűje is a fény terelésére szolgál, ráadásul a rézsű asszimetrikus, hogy ezzel is a fény útját szabályozza. A beszűrődő fénynyalábok így mindent pontosan akkor világítanak meg, mikor annak ideje van. A fény úgy halad, hogy különböző freskórészleteket világít meg a falakon.

A templom alaprajzát valamelyik napéjegyenlőség vagy napforduló napjának hajnalpontjához igazították, és egy-egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építették fel.

Például január 6-án, Vízkeresztkor a szentély kör alakú ablakából érkező fénysugár a bethlehemi csillagra esik. Érdekes még a nyári napforduló napfelkeltekor, amikor az első beszűrődő fény a Köpenyes Mária köpenye alatt lévő, oltalmat kérő lelkeket teszi fénybe, jelezvén, hogy a bűnösök számára is van kegyelem. Különös jelentőséggel bír a napéjegyenlőség, valamint a tavaszi és az őszi-téli napforduló is. A fény útja úgy van megkomponálva, hogy a beszűrődő sugarak soha ne világítsák meg azt a freskó részletet, ahová a pokol van felfestve.

Aquila János önarcképét itt, a csúcsíves ablak felett láthatjuk.

Freskók eredetiben

Hogy a freskók, ha töredékesen is, de megmaradtak, annak köszönhető, hogy valakik, valamikor fehérre meszelték a falakat. A meszelést alapvetően a reformátusoknak tulajdonítják, miután 80 évig használták a templomot, ám meglehet, hogy mégis a törökök voltak, akik a korábbi vallások freskóit és a mozaikokat általában nagyon alaposan lefestették.

A freskók értéke ma azért óriási, mert eredeti valójukban pompáznak, ugyanis a restaurátorok nem színeztek, csupán leoldották a meszet, letisztították és konzerválták a falakat. Így maradt meg a freskók közel 60 százaléka eredeti szépségében.

A templom freskóinak felmérését és dokumentálását Rómer Flóris kérésére, id. Storno Ferenc – a kéményseprőből lett, később a magyarországi templomfestészeti tevékenységéért és restaurátori munkájáért Ferenc-József lovagrenddel kitüntetett – soproni restaurátor végezte.

Veleméren, ami az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ma alig laknak nyolcvanan.

A több mint 700 éves templomot a falu szélén a Papréten keressük. Aki gyalogtúrára vállalkozna, a Sárgaliliom tanösvényen haladhat, így az Őrség természeti szépségeit is megismerheti. A tanösvény Velemérről indul és Magyarszombatfán, a Fazekas háznál ér véget.