• mindenszentek-templom-fertoszeplak-

Mindenszentek templom – Fertőszéplak

Lenyűgöző méretek, klasszikus barokk stílusjegyek, eredeti bútorbelső – a Mindenszentek római katolikus templom csaknem 300 éve áll Fertőszéplak központjában.

A templom építésének idejében Széplak (Fertőszéplak) – a Széchényi-család uradalmi központjaként – a Fertő-táj gazdag, virágzó települése volt. Főúri kastélyát és a hozzá tartozó földeket néhány évtizeddel korábban (1682) vette jelzálogba a dinasztiaalapító Széchényi György püspök. A család csaknem 90 évig irányította a 20.000 forintnyi kölcsön fejében hozzá került birtokot: várkapitányok, hadvezérek, grófok és grófnék élték hétköznapjaikat a széplaki udvarházban, míg az 1771-ben vissza nem került az Esterházyakhoz.

A templommal szembeni kastélyban született a későbbi államférfi, könyvtár-és múzeumalapító Széchényi Ferenc (1754), aki kisgyermekként a déd- és nagyszülők által épített templom falai közt imádkozott…

mindenszentek-templom-fertoszeplak

  A mai templom helyén már a 13. szazadban állt egy fatemplom.

A ma látható egyhajós, kéttornyos épület alapkövét 1728-ban a dinasztiaalapító püspök nevét viselő unokaöcs, Gróf Széchényi György tette le a régi fatemplom helyén.

A várkapitányként hírnevet szerzett örökös még láthatta a templom felszentelését, ám a munkálatokat – köztük a két hatalmas torony megépítését – már fia, Zsigmond fejezte be 1736-ban. A korabeli szokások szerint a templom alá kripta is épült, mely a Széchényi-család temetkezési helyéül szolgált egészen a 20. század elejéig.  Az ősi hamvak ekkor a nagycenki Széchényi Mauzóleumba kerültek, a templomban pedig már csak egy tábla őrzi az egykori sírhely emlékét.

mindenszentek-templom-fertoszeplak

  A templom előtt Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll, mindkettő 1750 körül készült. A kapu fölött a Széchényi címer látható.

Széchényi Zsigmond korai halála után családja tovább gyarapította a templomot, amiben legfőképp a második feleség, szalai Barkóczy Mária jeleskedett. Az ő adománya a máig fennmaradt gazdagon faragott szószék, az oltárszobrok aranyozása, és ő építtette a templom melletti két emlékművet is.

A Szent Sír Kálvária és a Szent Szív Emlékmű a templommal együtt a széplaki Hármashalom nevet viseli.

Bár az idők során több eredeti szobor eltűnt, mára mindkét Kálvária felújítása megtörtént, néhány éve pedig megerősítették a templom elkorhadt tetőszerkezetet is.

mindenszentek-templom-fertoszeplak-
fertoszeplak-harmashalom-kalvaria
fertoszeplak-harmashalom-kalvaria

A Kálváriához 21 lépcsőfok vezet fel. Középen magas emelvényen a Piéta, mögötte a feszület, Mária Magdolna és Szent János alakja áll. A díszes kaput és a vasrácskerítést a 18. század második felében készítette egy lövői kovácsmester.

mindenszentek-templom-fertoszeplak

A templomban a díszes szószék mellett eredeti a fából épített berendezésbelső, a keresztelő kút medencéje, számos barokk szobor, keresztény szimbólum is.

A korabeli templombelső két különlegességet is rejt. Az egyik Szt. Pelegrinus, a lábfájósok szentjének szobra, (II.) Széchényi Zsigmond huszárkapitány hálaadománya csatában szerzett sebének gyógyulása tiszteletére. A másik egy ritka ábrázolás egy legendáról: a pap egy férfit nem akart feloldozni, s mikor kilépett a gyóntatószékből, a vele szemben lévő keresztre feszített Jézus-szobor kezét kinyújtva így szólt: én megbocsájtok neked.

mindenszentek-templom-fertoszeplak
mindenszentek-templom-fertoszeplak
mindenszentek-templom-fertoszeplak

A szószék oldalán az adományozó Barkóczy Mária arcképe látható. 

A templom mindkét toronyórája a bécsújhelyi Kőnig József műhelyéből érkezett, ahogyan az orgona is. A toronyban hat harang lakott, az egyikhez máig élő legenda kapcsolódik.

A história szerint a honfoglalás környékén a Fertő tó medre még lakott terület volt: az érkező hunok számos, főként németajkú települést foglaltak el. Fertőszéplak helyén akkor még egy Jakabfalva nevű település állt, amely aztán eltűnt a Fertő tó vízszintjének ingadozása következtében.

A falvak népe igyekezett minden kincsét elrejteni a betolakodók elől, Jakabfalva települése például két féltett harangját ásta a föld mélyére. Később a területet teljesen elfoglalta a Fertő vize, a kevés földet csak szántóként, legelőként tudták használni a környék lakói. Történt egy idő után, hogy egy széplaki pásztor bivalybikája szarvaival egy kétmázsás, nagy harangot fordított ki a legelő földjéből. A harang a széplaki templomba került. És mert időközben felbukkant a földből egy másik is, minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a hajdan elásott jakabfalvi kincsek kerültek elő. A széplaki harangot 1917-ben kölcsönkérte a szomszédos Sarród, ám az első világháború megpecsételte sorsát: beolvasztották, így mára csak kalandos sorsának legendája maradt fenn.