• Őrség

    orsegi-nepi-muemlekegyuttes

2020. május 7-én újra kinyitott az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, de szigorú szabályok betartása mellett látogatható.
Van azonban némi üröm is az örömben – és ez jelenleg az összes múzeumra és kiállítóhelyre vonatkozik.

A szabályok közül talán a legfájdalmasabb, hogy ezeket – így a skanzent is – a 65 éven felüliek nem látogathatják.
Pillanatnyilag tehát a családi programban le kell mondani a fiatalos nagyszülők társaságáról.

Kárpótlásul ajánljuk képgalériánkat.

Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház – az Őrségi Népi Műemlékegyüttes

Az Őrség nagy kuriózuma, hogy ez az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A legendárium szerint az Árpád-házi királyok által ide, a nyugati határszél védelmére telepített őrállók, gyepűőrök leszármazottai még ma is itt vannak ezen a vidéken, ahol az ősök a szelíden hullámzó dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes

Aztán a telephelyek házakkal és gazdasági épületekkel bővültek, így formálódtak az úgynevezett szerek, az egymástól távol eső házcsoportok, melyeket rétek, mezők, völgyek választanak el egymástól.

Mindez annyira különleges, hogy az Őrségi szeres településszerkezetet és a pityerszeri népi műemlékegyüttest 2015-ben a Hungarikum Bizottság Kiemelt Nemzeti Értékké nyilvánította.

orseg-szalafo-pityerszer

Az Őrségben Szalafő az a település, amely talán a leginkább megőrizte ezt az archaikus településszerkezetet.

A falu hét szerből áll, ezek közül is a legérdekesebb látnivaló Pityerszeren várja a látogatót, a skanzen.

A legmagasabb dombon álló és pityerről (talán a pacsirta) elnevezett Pityerszeren eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak a népi építészet emlékei, azaz a 150 vagy akár 200 éves építmények.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orseg-szalafo-pityerszer-tajhaz
orsegi-nepi-muemlekegyuttes

A kerített ház, az emeletes kástu és a kontyos ház eredeti formájában csak itt látható.

És a tóka. A tóka a kástu mellett helyezkedik el, az őrségi parasztporták jellegzetessége. Ez egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amely az állatok itatóvízének gyűjtésére, de ha a szükség úgy hozta, a vizet főzésre, vagy mosásra is használták.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes

A három helyben megőrzött portát és az egykori lakók hagyományos életmódját, kulturális örökségét a műemlékegyüttes területén szabadon hozzáférhető vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőséggel is meg lehet ismerni, tárlatvezető okostelefon alkalmazással.

Kapcsolódó tartalmak: