• Őrség

    orsegi-nepi-muemlekegyuttes

Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház – az Őrségi Népi Műemlékegyüttes

Az Őrség nagy kuriózuma, hogy ez az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A legendárium szerint az Árpád-házi királyok által ide, a nyugati határszél védelmére telepített őrállók, gyepűőrök leszármazottai még ma is itt vannak ezen a vidéken, ahol az ősök a szelíden hullámzó dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes

A telephelyek házakkal és gazdasági épületekkel bővültek, így formálódtak az úgynevezett szerek, az egymástól távol eső dombokra épített házcsoportok, melyeket rétek, mezők, völgyek választanak el egymástól.

Mindez annyira különleges, hogy az Őrségi szeres településszerkezetet és a pityerszeri népi műemlékegyüttest 2015-ben a Hungarikum Bizottság Kiemelt Nemzeti Értékké nyilvánította.

orseg-szalafo-pityerszer

Az Őrségben Szalafő az a település, amely a leginkább megőrizte az archaikus településszerkezetet.

A falu hét halomból, szerből áll, ezek közül is a legérdekesebb látnivaló Pityerszeren várja a látogatót: a falumúzeum, azaz skanzen, amit az itt álló házakból alakítottak ki.

A legmagasabb dombon álló és pityerről (talán a pacsirta) elnevezett Pityerszeren eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak a népi építészet emlékei, azaz a 150 vagy akár 200 éves építmények.

A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben 3 portát vásárolt meg, hogy az őrségi szeres település formát megóvják és bemutathassák az utókornak. Ma a skanzent az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orseg-szalafo-pityerszer-tajhaz
orsegi-nepi-muemlekegyuttes

A kerített ház, az emeletes kástu és a kontyos ház eredeti formájában csak itt látható.

A kástuban tartották a család élelmiszerkészletét és a vetőmagvakat.

És a tóka. A tóka a kástu mellett helyezkedik el, az őrségi parasztporták jellegzetessége. Ez egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amely az állatok itatóvízének gyűjtésére, de ha a szükség úgy hozta, a vizet főzésre, vagy mosásra is használták.

orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes
orsegi-nepi-muemlekegyuttes

A három helyben megőrzött portát és az egykori lakók hagyományos életmódját, kulturális örökségét a műemlékegyüttes területén szabadon hozzáférhető vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőséggel is meg lehet ismerni, tárlatvezető okostelefon alkalmazással.

Kapcsolódó tartalmak: