Magazin

Széchenyi Ödön folyami gőzöse, a Hableány

Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar kisebbik fia, 1867. május 18-án, kereken 43 napos folyami hajózás után kötött ki a párizsi Iena-híd lábánál. Maga tervezete gőzösével, a Hableánnyal Pestről indult el, s kétezer km-t megtéve, no és több nehézséget leküzdve érkezett meg a párizsi világkiállításra.

Gondolhatjuk, hogy ezzel a gróf mekkora összeurópai feltűnést keltett, ugyanis előtte a belső vízi utakon még senki nem tette meg ezt az utat. No, és persze a párizsiak is csodájára jártak a magyar gróf lapátkerekes folyami gőzhajójának.

Széchenyi Ödön a nagycenki szülőházban nevelkedett, és Sopronban kezdte iskoláit. Nem rejtette véka alá, hogy mindenben kiváló akar lenni, méltó Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” fiához. Kitűnően beszélt franciául, németül, angolul, olaszul, ismerte a latin és a görög nyelvet, de ezek mellett korán megmutatkozott kiváló műszaki érzéke és érdeklődése az újdonságok iránt, különösen a hajózás és a gépészet érdekelte. Közismert elévülhetetlen érdeme: a magyar és a török tűzoltóság európai minta alapján történt megszervezése.

Aki kicsit is olvasott már Széchenyi Ödönről, sejtheti, hogy a gróf nem utasként vett részt a Párizsba tartó úton. Már korábban a Dunagőzhajózási Társaság hajóin önkénteskedett, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen, és nem sokkal később hajóskapitányi vizsgát is tett. A későbbi Tűzpasa kedvelte a gyakorlatokat, Londonban is kétkezi munkával tanulta ki a tűzoltóságot.

A Hableány kapitánya tehát maga Széchenyi Ödön volt, a kormányos Folmann Alajos, az Egyetértés Pest Hajóklub elnöke. A hajó legénységéhez pedig tartozott még egy gépész, egy fűtő és egy szakács.

Az útvonal a Dunán vezetett a Lajos-csatornáig, amelyen keresztül elérték a Majna–Rajna vízi utat. A Lajos-csatornát I. Lajos bajor király építtette ki 1836–1845 között, 177,6 kilométer hosszan, zsilippekkel. A csatorna a Duna és a Rajna folyók vízgyűjtő területeit kapcsolta össze, de keskeny volt a nagyobb kereskedelmi hajókkal való közlekedéshez. A Rajnáról hajózható csatornákon keresztül értek a Marne folyóra, majd a Szajnára és végül a francia fővárosba.

A gőzöst 1866 őszén kezdték el építeni Hartmann József újpesti hajógyárában Széchenyi Ödön megrendelésére, aki be akarta bizonyítani, hogy el lehet jutni Budapestről Párizsba vízi úton. A kis lapátos gőzös egy évvel később, márciusban készült el, majd áprilisban hat résztvevővel útra kelt a francia fővárosba. Az addigra már megnyílt párizsi világkiállításra, Térey Pál magyar kiállítási kormánybiztos jelenlétében, ünnepélyes fogadtatással hajóztak be. Kikötésük helyét ma is emléktábla jelzi.

A Hableányt a világkiállítás kiállítási tárgyaként a VI. csoport 66. osztályába, a gépek közé sorolták, és természetesen aranyéremmel jutalmazták.

Széchenyi Ödön útinaplója szerint hajójának hossza 18,3 m, legnagyobb szélessége 3,65 m volt. A hajó tehát nem volt nagy, és mindössze 46 centiméter volt a merülése, így a szűk csatornákon is sikerrel manőverezett. Lapátkerekek mozgatták, amelyeket egy alig 6 lóerős gőzgép hajtott.

Párizs rakpartjára lépő Széchenyi Ödön grófot Verne Gyula üdvözölte, s úgy tudni, később róla mintázta meg dunai hajósának, Borus Demeternek az alakját. Maga III. Napóleon császár is megfordult a Hableány fedélzetén, feleségével Eugéniával együtt egy rövidebb sétahajózáson is részt vettek. A császár a kontinens keresztülhajózásáért elismerése jeléül a francia Becsületrenddel tüntette ki Széchenyi Ödönt.

A Hableány érkezése Párizsba. (wikipedia)

A Hableány azonban soha többé nem tért vissza Magyarországra, a gőzöst Széchenyi nem is akarta hazahozni, még Párizsban eladta egy a híres léghajós-fotográfusnak. Sajnálatos, de aztán a Hableány nem volt hosszú életű, az 1870–71-es francia–porosz háborúban hadiszolgálatra fogták, majd porosz hadizsákmányként a Rajnára került, ahol 1874-ben kazánrobbanás miatt elsüllyedt.

Széchenyi Ödön célja az utazással a marketing és a nemzetközi figyelem felkeltése volt. A Hableány inspirációt adott másoknak is, és még azévben 20 hajó és csónak hajózott keresztül Európán.

A képen látható replikát a Gróf Széchenyi Ödön Yacht Egylet kezdeményezésére építették, később a Balatoni Sétahajózási Kft. működtette, keszthelyi bázissal. 2024 elején a hajót egy budapesti sétahajózási vállalat vásárolta meg, és közúton a Dunára szállította.

Fotó: A Hableány replikája, 2016 (wikipedia)