Települések

Brennbergbánya, a bányászfalu

A Sopron melletti Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb helyszíne volt. Alpesi hagulatú falucska, ahol az egykori tárnák és a környező erdő tele van titokkal, az itt rejtőzködő Szálasiról, az itt bújtatott aranyvonat kincseiről, a vasfüggöny kettős határzáráról és az országban egyedülálló „kocsmatemplomról” szóló történetekkel és emlékekkel.   

szent-borbala-temlom-brennberg

A brennbergi Szent Borbála templom, melynek alsó részén ma vendéglátóegység van, ezért hívja a népnyelv kocsmatemplomnak. 

A bányászfalu története abban az időben kezdődött, mikor az emberek még egyáltalán nem ismerték a szenet. 1753-ban, amikor a legenda szerint egy bánfalvi pásztorember égni látta a soproni erdő hegyoldalában a köveket, a helybéliek nem tudták, mire is lehet használni az izzó fekete kődarabokat. Szerencse, hogy élt itt az erdőben egy Pfalzból származó szénégető-szögkovács, bizonyos Rieder János György, aki ismerte a szenet és tudta, mit kezdjen a szűnni nem akaróan izzó boksával. A mai Ó-Brennberg alsó végén lévő műhelyében munkára fogta a maga által “kibányászott” nyersanyagot.

A Sopron nyugati határában elterülő erdő közepén izzó területet égő hegynek nevezték el (der brennende Berg), s ebből lett később a Brennbergbánya helyiségnév.

brennbergbanya-gorbehalom
brennbergbanya

Az ország első szénbányáját itt, a Sopron nyugati határában fekvő alpesi völgyben, Brennbergbányán nyitották meg 1759-ben, majd kétszáz éven át bányászták Európa egyik legjobb minőségű barnakőszenét.

Ebben az időben már kellett a szén, Mária Terézia még jutalmat is adott a lelőhelyek felderítésért. A brennbergi jó minőségű barnakőszénre nagy szükség lett, az országban bányászott szénnek 1849-ig a brennbergi bánya adta több mint a felét.

Kezdetben 9 bányász dolgozott a brennbergi bányában, majd jöttek a betelepített emberek családostól a cseh-morva vidékről, Karintiából és más bányavidékekről. Kis házaikat közvetlenül a szénbánya aknái mellé építették, ilyen módon jöttek létre a kis bányásztelepek.

brennbergbanya-jatszoter

 Brennbergbánya központjában, a Szent Borbála templom előtt áll egy a bányaművelési hagyományok tematikára felépített ötletes játszótér, melyet a Soproni Egyetem faipari mérnök és ipari formatervező szakos hallgatói terveztek.

Története során Brennbergbánya volt mindig az ország legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legmelegebb, száraz és a legkomolyabb műszaki problémákat felvető bányája. Ezért aztán minden korban élen jártak a műszaki újításokban: a vassíneken való szállítás, az ország első bányaszállításra használt gőzgépe (ennek a gépháza ma a bányamúzeum Brennbergben), a lóvontatású, majd 1875-től pedig a Brennberg-Ágfalva-Sopron déli pályaudvar között szállító gőzmozdonyos vasút kiépítése vagy az országban elsőként (1878) itt használt bányatelefon.

Ennek ellenére nehéz és küzdelmes volt itt élni. Brennberg nem volt sújtóléges bánya, ám gyakoriak voltak a szerencsétlenségek, jobbára a belobbant tűz okozta a baleseteket.

brennbergbanya
brennbergbanya

A településen van egy bányászmúzeum is, amely 2021-ben tervezett felújítás miatt nem látogatható. Viszont rengeteg érdekesség volt látható benne.

Brennbergbánya közvetlenül az osztrák határszélen áll.  II. világháborúban nem volt stratégiai célpont, ám a települést körülölelő erdő és a bánya tárnái miatt kiváló búvóhely lett, a legfontosabb pedig, hogy vasútja is volt. 1944. őszén Szálasi Ferenc a Vörös Hadsereg elől a “nyugati gyepűre menekítette az államszerveket” és itt rejtőzött el. Ma is létezik a “Szálasi bunker”, ez azonban nem látogatható.

Az elkobzott legértékesebb zsidó vagontárgyakat tartalmazták azok a vonatszállítmányok, melyek 1944. decemberének utolsó napjaiban és 1945. januárjában, négy részletben érkeztek Brennbergbányára. Ez volt az úgynevezett zsidó aranyvonat, melyet március végén, Brennbergbánya ipari vasútvonalán indítottak el Ausztriába. A vagonok tele voltak aranyrudakkal, ékszerekkel, drágakövekkel, porcelánnal, perzsaszőnyeggel. 105 napig állt Brennbergben a szerelvény, miközben a rakományt a bányafürdő medencéjében válogatták szét.

brennberg-evangelikus-haranglab
brennberg-evangelikus-haranglab

A több mint 80 éves evangélikus harangláb

A brennbergi bányászcsaládok 110 évig éltek itt úgy, hogy nem volt se orvos, se templom, se iskola. Temető is csak úgy lett, hogy az 1872-ben pusztító nagy kolerajárvány mintegy 110 brennbergi áldozatát a szomszédos Ágfalva már nem engedte eltemetni. Ekkor építettek Brennbergbe temetőt és oda egy kis kápolnát.

A mai kocsma sem kocsmának épült, de tény, hogy a felső szinten lévő templom alatt régóta kocsma működik. Az itteniek úgy emlékeznek, magát a Szent Borbála templomot a bányavállalat egy raktárából alakították ki. A szájhagyomány szerint a karbidot tárolták itt, majd miután megszűnt a szénbányászat, bezárták és elköltöztették a bányát, a megmaradt lakosok ellátására egy boltot nyitottak itt a templomépület alsó részén. Aztán idővel a boltból kocsma lett, ami még ma is üzemel. Ezt az országban tényleg egyedülállóan így kialakult épületet nevezte el a köznyelv “kocsmatemplomnak” vagy másképp “templomkocsmának”.

szent-borbala-temlom-brennberg
brennbergbanya
brennbergbanya

Az osztrák-magyar határon húzódó bányát gazdasági okokra való hivatkozással 1953-ban zárták be.  A vasfüggönnyel és a kettős határzárral hosszú-hosszú időre gyakorlatilag elvágták a külvilágtól a települést, a bányászok elköltöztek, a település pedig elszegényedett.

Ma Brennbergbányára kiváló turistaútvonalak vezetnek, a település jó minőségű autóúton is megközelíthető, sőt gyakori menetrendszerű autóbuszjárat is közlekedik.

Ötletek brennbergi kiránduláshoz:

Útban Brennberg felé, Sopron és Görbehalom között találjuk a soproni parkerdő legismertebb piknikezőhelyét, a Brennbergvölgyi autóspihenőt, mely mellett a Rák-patak fut. Kiválóan karbantartott és kedvelt hely. Lehet egy túrát tenni Görbehalomnál a gyönyörű környezetben fekvő Fehér úti tóhoz (Brennbergi víztározó), ahol fürödni azonban nem lehet.

A legtöbb látogató Brennbergben gyalogtúrázó vagy kerékpáros. Brennbergből több túrát is indíthatunk: a Mária utat követve el lehet eljutni a közeli osztrák határhoz, a récényi határátkelési pontig. Kis kitérővel érdemes felkeresni a határ osztrák oldalán álló Ilona-aknát, amely az egyetlen megmaradt, felújított bányatorony.

Brennbergről át lehet menni a récényi (Ritzing) tóhoz, ahol egy nagyon kellemes és kultúrált, mesés erdei környezetben fekvő strandot találunk.

A Brennbergbánya – Ritzing (Récény) határátkelőtől indul egy izgalmas vadászati tanösvény is, az információs táblákról egy-egy vadászati, vadgazdálkodási témát ismerhetünk meg közelebbről. Innen tovább kirándulhatunk a Soproni-hegység legmagasabb pontjára, az 557 méteres Magas-bérci kilátóhoz is.