Látnivalók a Fertő-tájon

Egy misztikus vallás titokzatos szentélye a Fertő-tájon

A Mithras-szentély

Különös vallás Magyarországon egyedülálló emléke áll a Sopronhoz közeli FERTŐRÁKOS és az ausztriai Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között a határszélen, a Fertő tó közelében. Egy a római időkből ránk maradt misztikus barlangocska található itt, melyben meglehet, hogy titkos beavatási szertartások is zajlottak.

Az idők során a kis szentélyt másfél évezredre betemette a hordalék, s amikor kiásták, titokzatos sírokat találtak benne. A fertőrákosi Mithras-szentély úgy, ahogy van, maga a hamisítatlan misztérium, még akkor is, ha a történetéből kivesszük az emberáldozatról szóló legendát.

A Perzsiából nyugatra tartó napisten kultuszt a római légiósok, kereskedők és rabszolgák hozták magukkal és terjesztették a birodalom nyugati tartományában. A Mithras-kultusz így kerülhetett a Fertő-tájra, hiszen éppen itt haladt át a híres Borostyánút, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása.

A perzsa napisten kultusza nagyon gyorsan, mindössze két emberöltőnyi idő alatt terjedt el a római birodalom tartományaiban.

A Mithras-szentélyeket barlangban vagy földbe vájva alakították ki, teljesen eltérő módon a görög-római hagyományoktól. Építésmódjuk, tájolásuk, belső elrendezésük megegyezett a világon mindenhol, az Eufrátestől Britanniáig. Titkos, egységes rendezőelv jellemezte ezeket, s különösképpen az, hogy minden szentélyben elhelyeztek egy elég bonyolult szimbolikájú kultuszképet, a „bikaölős” domborművet.

Egy ilyen kultuszkép látható a fertőrákosi barlangban is, amely Magyarországon egyedülállónak mondható. A szentélyt vélhetően Kr.e. 3. században építették a környéken állomásozó perzsa katonák.

A Mithras-vallásról ma nem sokat tudunk, ugyanis a beavatottakat titoktartás kötelezte. Annyit azonban mindenképpen, hogy a hívők a feltehetően kitalált vallás tanait különféle próbák kiállása után ismerhették meg. A kultuszgyakorlás zárt közösségben és titkos beavatási szertartásokban zajlott, amely valószínűleg a leölt bika vérének és tiszta víznek az érintkezésével történt.

A fertőrákosi szentélybe egy előtéren keresztül lehetett belépni, és a bejárattal szemben áll a bikaölős jelenetet ábrázoló dombormű, a kultuszkép. A szentélyben egy mélyebbre vájt folyosóban zajlott maga a szertartás, a jobb és baloldali magasabb részen pedig a beavatottak állhattak.

Az úgynevezett kultuszképen látható jeleneten azt láthatjuk, amint Mithras, a napisten megöli a bikát, azaz a nap megöli a sötét erőt és a bika kiontott vérével megtisztítja az emberiséget.

Van itt napisten és holdisten, két fáklyatartó ifjú, egy holló, egy a bika heréjébe harapó skorpió, kígyó és kutya is. Mithras-kutatók szerint valójában egy csillagképet szemlélhetünk, ezernyi csillagászati összefüggésben, az égbolt kozmikus hátterével és a nap égi útjának legfontosabb határpontjaival. Ennyit tehát a misztikumról.

A Mithras-szentélyeket császári parancsra idővel lerombolták, ezért is nagy szerencse, hogy a fertőrákosi megmaradt. Ez földrajzi elhelyezkedésének is köszönhető, hiszen ez a terület a római birodalom bukása után elhagyatott lett, nemigen jártak errefelé tömegével idegenek. A 20. század derekától pedig itt már szigorúan örzött határsáv húzódott és a Vasfüggöny zárta el az emberek elől.

1500 évnyi néma csend és földben lét után a fertőrákosi Mithraneumra 1866-ban bukkantak rá. Hogyan történhetett, nem tudni, de a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó és a soproni ifj. Storno Ferenc szinte egyszerre, de mégis egymástól függetlenül lelte meg a helyet, ahol festett, faragott kövekre bukkantak.

Az ásatásokat a műemlékek helyreállításával foglalkozó soproni id. Storno Ferenc, a bécsi műemlékvédő szervezet megbízásából végezte. Ami bizonyos, a sziklába vájt domborművet nem lehetett elmozdítani, ez tehát biztosan érintetlen maradt, így ma is eredetiben látható.

Az is bizonyos, hogy Storno talált itt 27 hamvasztásos és egy csontvázas sírt, pontosabban már ezeknek csak a romjait. Hogy kik voltak, mikor és milyen szertartás keretében temették ide a holtakat, a korabeli sajtóban zajló szakmai polémiák tárgya lett, de ez a szentély talán legnagyobb titka és rejtélye maradt. A tudományos álláspont szerint azonban a sírmaradványoknak valószínűleg nem volt köze rituális gyilkosságokhoz és emberáldozathoz, mint azt néhányan feltételezték.

Miután a barlang az államhatáron, a határsávban feküdt, sokáig sem belépni, sem kutatni nem lehetett a területen. Így aztán a szentély hitelesítő ásatására (a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles források figyelembevételével) végül a határnyitást követően, 1990-ben került sor, a rekontsrukcióra pedig két évvel később.

A barlang fölött emelt kis épületet megtartották, hiszen ez Magyarország egyik első műemlékvédő épülete, melyet még Storno emelt a szentély felfedezése után a bikaölős dombormű védelmére.

Látogatói információk:

A fertőrákosi Mithras-szentély ingyenesen látogatható, nyáron 10 és 18 óra között, hétfői nap kivételével.

Természetvédelem alatt álló területen áll, amely egyben UNESCO világörökség helyszín, autóval nem lehet megközelíteni. A látogatók többsége kerékpárral érkezik, hiszen a Fertő tavat megkerülő bringaút (B10 jelű) az épület előtt vezet el. (Fertőrákos – Mörbisch am See útvonal.) Sopronból Tómalom-Fertőrákos irány, a Kőfejtő-Barlangszínház előtti kanyarban balra nyíló kis út vezet oda.

Ha nem kerékpározunk, érdemes Fertőrákoson letenni az autót és egy nagyjából 2 kilométeres séta során felkeresni. A Fertőrákosról a szentélyig vezető út aszfaltozott és nagyon szép a panoráma a szőlőskertekre és a Fertő tóra.

Van még egy harmadik, kicsit kerülős, de látványos útvonal, amikor Sopron-Klingenbach határátkelőnél lépünk át Ausztriába, azaz Burgenlandba, és a gyönyörű panorámát nyújtó 52-es úton, egy közel fél órás autóút során érkezünk meg Mörbisch am See (Fertőmeggyes) melletti kishatárátlépőhöz, ahonnan 2 perces sétaúttal érhetjük el a szentélyt. A fertőmeggyesi határátlépőnél kiépített, ingyenes parkolóhelyet találunk.