• fertorakos

Települések a Fertő-tónál

Fertőrákos

A Sopron melletti Fertőrákos történelmében is lebilincselően izgalmas település, kevés helyen van ennyi látnivaló a Fertő-tájon, mint itt. Vasúti összeköttetése, ipara ma sincs, mindig is a szőlőből és a borból, az állattartásból és a Fertő-tóból éltek itt az emberek. Ma a turizmus élénkíti a gazdaságot, hogy mást ne említsünk, mint a kőfejtő és barlangaszínház évi több százezer látogatóját vagy azt a tényt, hogy Fertőrákosról közelíthető meg a Fertő-tó magyar oldalának egyetlen használható tóparti (strand)szakasza, amelyet jelenleg egy harminc milliárdos beruházásból az “élmények otthonává” fejlesztenek.   

Fertőrákoson vezet át a Fertő-tó kerülő kerékpárút, a B10 jelű, hazai szakaszán tovább Balfon át Fertőd felé, s innen egy kőhajításnyira van az osztrák határ és a Mörbisch (Fertőmeggyes) viziszínpad és a hajókikötő. Ezért bőven találni jó szállást, klasszikus éttermet és jó kocsmákat a településen, ahol a turista is megpihenhet.

kovacs-kocsma-fertorakos
kovacs-kocsma-fertorakos

Kovács kocsma, hekket itt érdemes enni.

Ami Fertőrákos történetét illeti, mondhatni elképesztő. Aki szereti a történelmet, beleáshatja magát a Száz magyar falu sorozat Fertőrákos fejezetébe, lebilincselő olvasmány.

Fertőrákos és ennek határa a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott. Rákosnak így aztán már korán püspöki kastélya is lett. A püspökök nyári lakként használták, de később a török időkben a harcok és megszállás elől hosszabb ideig ide húzódtak vissza. Fertőrákos hazánk egyetlen olyan községe, amelynek városfala volt a középkorban, ebből egy 4 méter magas, lőrésekkel megmaradt szakasz ma is látható. Rákos egyébként 1582-ben mezővárosi rangot kapott, egyébként Sopronnal állandó harcban állt, miután a város nemegyszer szerette volna rátenni a kezét a rákosi birtokra.

puspoki-kastely-fertorakos

Fertőrákos főutcáján meg is nézhetjük a püspöki kastélyt, de csak kívűlről, belül alapos felújításra vár.

A híres kőfejtőjében már a rómaiak is bányásztak követ, de a kőbánya különösen a 19. század második felében vált üzletileg fontossá, számos épülethez használtak rákosi követ Bécsben is, a Ring építésének idejében. (Ezekről részletesebben itt olvashat.)

fertorakosi-barlangszinhaz
fertorakos-kofejto-barlangszinhaz

A Barlangszínházban nyaranta nívós zenei koncertek vannak, a színpad 21. századi, az ülések fűtöttek, a romantikus helyszínt az egyiptomi sziklatemplomokhoz hasonlítják.

Fertőrákos egyik legnagyobb tragédiáját 1946-ban, a kitelepítéskor élte át. A faluból három vonatszerelvény német anyanyelvű lakost vittek el, a lakosság szinte 90 százalékát. A szocializmus idejében sem volt könnyű, nem volt munka, de volt határsáv, szögesdrót és aknazár, mely a falu és a Fertő-tavi víziéletet bénította meg. Éledni akkor kezdett, mikor 1958-ban ismét magyar vitorlások jelentek meg a fertőrákosi öböl vizén, 1970. június 27-én pedig megtartották az első előadást a Barlangszínházban.

A falu életében oroszlánrésze volt az ICOMOS műemlékekkel foglalkozó szervezetének az 1980-as évek végén. Megjelenésük, felméréseik nyomán indult el az értékmegőrzés és felújítás.

Ami biztosra vehető: ha elkészül a Fertő Part beruházás a maga hajó-és vitorláskikötőjével, modern vizisport és strandlétesítményeivel, Fertőrákos előtt is új lehetőségek nyílnak majd, ugyanis a tóra magyar oldalról csak Fertőrákoson át lehet kijutni.

fertorakos

Mit nézzünk meg Fertőrákoson?

Egyedülálló az országban a megmaradt pellengér, és innen egy kőhajtásnyira álló egykori püspöki vizimalom épületén látható napóra. 

Érdemes megállni és egy pillantást vetni Frigyes lovag, a világvándor szobrára, ami szintén a Fő utcán áll.

Fertőrákos főattrakciója azonban kétségkívűl a kőfejtő és barlangszínház. 

Ha ide betérünk, végig járhatjuk egy tanösvényt, a kövi bengéről elnevezett tematikus ösvényen, kilátózhatunk a Fertő-tájra a kőfejtő tetején állított kilátókból, illetve elmerülhetünk a témapark interaktív kiállításának érdekességeiben.

fertorakosi-pellenger

A pellengér, azaz szégyenoszlop, az ország egyetlen ilyen, eredeti helyén megmaradt 17. századi oszlop. 

De van még csodahely a környéken: a kőfejtő előtt kell lekanyarodni a tó felé egy gyalog-és kerékpárútra, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a szőlőskertekre és a Fertőre. Ha ezen végig haladunk érünk el a szinte az államhatáron álló Mithrasz szentélyig, ahol anno a misztikus napistennek hódoltak a római katonák. Egyedülálló látványosság az országban. (A szentélynél át lehet gyalogolni vagy kerekezni a szomszédos Mörbisch (Fertőmeggyes) falucskába, illetve onnan tovább Rust (Ruszt) felé a Fertő-tó osztrák települései irányába.

Fertőrákostól nem messze áll az Páneurópai Piknik Emlékhely, ahol 1989. augusztus 19-én az ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. A parkot Sopron irányába találjuk, Sopronkőhidánál kell elfordulni a Fertőrákos-St.Margarethen (Szentmargitbánya) kishatárátkelő irányába.

mithras-szentely-fertorakos

Mithrasz-szentély, amely tavasztól őszig látogatható.