Fertőrákos Sopron és a Fertő tó között, a Rákos-patak partján, a tavat nyugatról szegélyező dombsor víz felőli oldalán fekszik, az egyetlen olyan település a tó magyar oldalán, melynek saját kijárata van a Fertőre. A település nyugatról, a kőfejtőtől a Fertő nádasaiig húzódik, délre a Kecske-hegyet és a Szárhalmi erdőt találjuk, északra pedig az országhatárig leginkább szőlőket.
Nagy múltú, egykori püspöki székhely, így több országosan is egyedülálló kulturális örökség, nemzetközi jelentőségű emlékhely található meg itt, elsőszámú turisztikai látványossága az országosan is nagy hírű Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház.
Számos minőségi szálláshely és étterem működik a településen, lakossága nagyjából 2500 fő.
#Térkép
#Gyorsinfók
Legközelebbi városok:
Sopron – 12 km, Fertőd – 27 km, Eisenstadt (Kismarton) – 28 km (Sopron-Klingenbach határállomáson át), Rust (Ruszt) – kerékpárral Mörbischnél átkelve 10 km
Legközelebbi határátkelő Ausztriába:
Sopron-Klingenbach – 18 km
Legközelebbi gyalogos, kerékpáros határátkelő:
Közvetlenül Fertőrákosról nyíló aszfaltozott, jó minőségű út, amely a Fertő irányába a Mithras-szentély előtt elhaladva, kb. 4 km, Mörbisch am See (Fertőmeggyes) településre vezet át.
Legközelebbi hajókikötő
Mörbisch am See (Fertőmeggyes) – 4 km kerékpárral
Legközelebbi strand
Mörbisch am See (Fertőmeggyes) – 4 km (kerékpárral) – Fertő tó és medencés strand
Tómalom (természetes víz)
Sopron, Lőver Uszoda (sportmedence)
Kiépített kerékpárút:
Fertő tó kerülő, B10 jelű, nemzetközi minősítésű kerékpárút áthalad Fertőrákoson.
Sopronból a Tómalmot érintve kiépített kerékpáút vezet Fertőrákosra.
Vonatközlekedéssel nem elérhető.
#Fertőrákos rövid története
Fertőrákos már a rómaiak előtt lakott volt. A falu környéki, erdőktől határolt mezőgazdasági terület fő terménye a korai időktől kezdve a szőlő, de minden időben fontos volt az állattenyésztés, a nádkitermelés és a halászat, ma pedig a turizmus.
Imre király említi oklevelében Racus néven a falut, a nevet a Rákos – rákokban gazdag – patak miatt kapta. Később Krewspach, majd Kroisbach néven találni különböző okiratokban. Rákos a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott, a győri püspök nyári rezidánciája és a török időktől pedig a püspökség székhelye is. 1582-ben mezővárosi rangot kapott, miközben Sopronnal állandó harcban állt, mert a város nemegyszer szerette volna rátenni a kezét a rákosi birtokra. 1683 nyarán a Bécs felé tartó török sereg portyázó csapatai a települést kirabolták, felgyújtották, lakóinak nagy részét lemészárolták. A kipusztult faluba ezután telepítenek be nagy számban Ausztriából érkező német anyanyelvű lakosságot.
Az itt bányászható Lajta mészkő a rómaiaktól kezdve, a 20. századig nagy érték volt. Híres kőfejtőjében először a rómaiak fejtettek követ, amit a környező városok építéséhez is felhasználtak, de a püspöki kőbánya különösen a 19. század második felében vált üzletileg fontossá: a bécsi Ring építésének idejében számos épülethez szállítottak innen hatalmas kőtömböket az osztrák fővárosba is.
Rákos nevét 1906-ban egészítették ki, így azóta Fertőrákos. A település legnagyobb tragédiáját 1946-ban, a németség kitelepítésekor élte át. A faluból három vonatszerelvény német anyanyelvű lakost vittek el, a lakosság szinte 90 százalékát. A szocializmus idejében sem volt könnyű itt az élet, nem volt munka, de volt határsáv, szögesdrót és aknazár, amely a falu életét és a Fertő-tavi víziéletet hosszú időre megbénította. A település akkor kezdett újra éledni, amikor 1958-ban vitorlások jelentek meg a rákosi öböl vizén, vállalati üdülők épültek cölöpházak formájában, illetve 1970. június 27-én megtartották az első előadást a kőfejtőben kialakított Barlangszínházban.
A falu életének élénkítésében oroszlánrésze volt az ICOMOS műemlékekkel foglalkozó szervezetnek az 1980-as évek végén. Megjelenésük, felméréseik nyomán indult el az értékmegőrzés és felújítás Fertőrákoson.
#Fertőrákos látnivalói
Fertőrákos látnivalói között több is egyedülálló az országban.
Egyrészt hazánk egyetlen olyan községe, amelynek várfala volt a középkorban, ebből egy 4 méter magas, lőrésekkel megmaradt szakasz ma is áll még. Egyedülálló a kőfejtőben az egyiptomi templomok látványát sugalló barlangszínházi tér, a település központjában álló szégyenoszlop, amely az egyetlen épen maradt köztéri pellengér az országban, valamint a püspöki malom falán látható napóra, és a falu határában megmaradt a Mithras-szentély.
#Kőfejtő és Barlangszínház
A nemrégiben felújított Kőfejtő és Barlangszínház egy félnapos programot is kínál. Egy modern, interaktív témaparkot, tanösvényt, kilátót találunk itt. Igazi kuriózum a kőfejtő gyomrában a kiváló akusztikájú színháztér, ahol nyaranta opera- és zenésszínházi előadásokat, koncerteket tartanak.
#Mithras-szentély
A Mithras vagy Mitrász-szentély egyedülálló különlegesség a római időkből, ezen a helyen a misztikus perzsa napistennek hódoltak a római katonák.
A kőfejtő előtt kell elkanyarodni a tó és Mörbisch irányába a gyalog-és kerékpárúton. Az úton szép panoráma nyílik a szőlőskertekre, a Fertő tóra és Fertőmeggyesre (Mörbisch am See). A szinte az államhatáron álló kis szentély autóval nem megközelíthető, nyári hónapokban 10 és 18 között látogatható, hétfő szünnap.
#Pellengér
Fertőrákos központjában, az önkormányzati hivatal előtt áll a szégyenoszlop, az ország egyetlen ilyen eredeti helyén megmaradt 17. századi pellengére, amelyhez az emlékezet szerint utoljára egy krumplitolvajt kötöttek ki a múlt század derekán.
#Püspöki kastély
Az egykori győri püspökség nyári rezidenciája és központja volt a kastély, amely jelenleg ugyan nem látogatható, de érdemes megismerkedni a történetével, hiszen Fertőrákos emblematikus építménye ez.
#Püspöki malom napórája
Ismét egy kuriózum: az egykori püspöki vízimalom oldalfalát díszítő árnyékóra Magyarországon nagyon ritka, talán csak Fertőrákoson látható.
#Virágosmajori kápolna
A Fertő part kultúrtörténeti szempontból egyik legértékesebb kápolnája – mondhatjuk ezt abból a szempontból mindenképpen, hogy emléktáblája írásos emléket állít a Fertő évszázados szeszélyes viselkedésének, melyet sok legenda övez. A Sarlós Boldogasszony kápolna szinte a tó partján áll, benne az első búcsújáratnak emléket állító magyar és a német nyelvű emléktábla.
#Frigyes lovag szobra
Fertőrákos Fő utcján áll ez a faszobor. Egy fordulatos lovagi élet bontakozik ki Nagy Lajos király lovagjának, Friedrich von Chreuzpeck életének történetéből, aki Fertőrákos szülötte volt.
#Páneurópai Piknik Emlékhely
Egy világraszóló, 20. századi esemény helyszíne és emlékhelye ez. Az egykori Vasfüggöny világával és a Páneurópai Piknik sorsfordító eseményeivel ismerkedhetünk itt, a Fertőrákostól néhány km-re, közvetlenül a Szentmargitbánya irányába tartó út végén, a határnál.
#Tómalom
Néhány km-re Fertőrákostól, Sopron irányában gyönyörű tavakat találunk, itt egykor malmok működtek. Gyönyörű természeti környezetben, erdős-fás-árnyékos területen, egyszerű, kiépített strandon lehet itt felfrissülni.
#Kecske-hegyi kilátó
Több mint száz éve, 1905 óta áll a 210 méter magas Kecske-hegyen kilátó. Érdemes felkeresni, mert csodálatos körpanoráma tárul elénk a tetejéről, a Fertőmelléki-dombság változatos tájelemeivel színesítve. Déli irányban a Sopron és a Fertő között húzódó Szárhalmi-erdőt, kelet felé pedig a Fertő tó vizét láthatjuk megcsillanni. Láthatjuk Sopron háztetőit, északi irányban pedig Kismartont és a Lajta-hegységet ismerhetjük fel.
#Vendéglátás
Fertőrákoson minden van, ami a turistáknak kell, de ezeket a helyeket jó szívvel ajánljuk felkeresni:
Kovács Kocsma, Mitrász Étterem, Huber Panzió és Étterem, Ráspi Étterem & Vinárium, Jandl Pince, Hermann Pincészet, Fuchs Borozó
