• Baumgarten – Burgenland

    baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor
    "

Sopronkertesi sivár pálos kolostor

A pálos rend a 14. században rendkívül gyorsan terjeszkedett a magyar királyság területén, de az Alpokalján csak később, a 15. században jelentek meg. Szalónak (Stadtschlaining), Monyorókerék (Eberau) ismert pálos helyek, de leginkább a Sopron melletti Bánfalva (Wandorf), amely annyiban lóg ki a sorból, hogy ezt nem egy kegyúr, hanem maga Sopron városa alapította.

Bánfalvától nem messze azonban egy vérbeli zsoldosvezér alapított kolostort, Ulrich von Graffeneck, akitől nagyon valószínű, hogy még maga Mátyás király is kért politikai tanácsokat.

Ez a kolostor Sopronkertesen van, a mai Burgenland, Baumgarten településen.

sopronkertes-baumgarten-kolostor

Él egy legenda, mely szerint a kertesi pálos kolostort egy titkos, földalatti folyosó kötötte össze a sopronbánfalvi kolostorral, amely a várostól légvonalban nagyjából 15 km távolságra fekszik. Bár a járatnak nyoma sincsen, a földalatti összeköttetésről szóló legendát ma is említik Sopronban.

A Boldog Özséb által az 1250-es években alapított pálos rend elterjedt egész Magyarországon és Közép-Európában, többek között Lengyelországban, Krakkó környékén is.

Nézzük, hogy került sor a sopronkertesi alapítására és mi lett a sorsa a kolostornak.

A sopronkertesi birtokot a Habsburg Frigyes udvarából jött zsoldosvezér, Ulrich von Grafeneck szerezte meg. Grafeneck egyszerre két urat is szolgált, Frigyest és Mátyás királyt, és ez békeidőben nem is jelentett problémát. Grafenecktől vélhetően még Mátyás is kért politikai tanácsokat, és azt is említik források, hogy a pálos rendnek volt közvetítő szerepe Mátyás és Frigyes feszült viszonyának rendezésében.

Grafeneck soproni ispánként is szolgálta a magyar trónért áhítozó Frigyest, aki 1465-ben aztán szolgálatai elismeréséül báróvá tette. Időközben azonban Grafeneck átállt Mátyás király oldalára, és szép birtoktestet kerekített magának. A sopronkertesi uradalomban akkor állt még egy vár is, és tartozott hozzá még néhány falu. Grafeneck megszerezte Lánzsér várát is, amely most annyiban érdekes, hogy itt keltezték 1475-ben azt az oklevelet, melyben Szűz Mária tiszteletére Ulrich és fia, Farkas Sopronkertesen pálos kolostort alapítanak. 

baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor
baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor

A falutól alig egy kilométerre, az erdőben kezdték építeni a kolostort, vélhetően 1475-ben, késő-gótikus stílusban.

Az építéshez az egykori sopronkertesi vár falaiból kibontott anyagot, zúzott követ, téglát használtak. A kolostor alaprajzra pedig valamennyire hasonlított a szalónaki kolostoréra.

A kolostor a nyugat-magyarországi Remete Szent Pál kolostorok mintájára eredetileg 3 részből állt. A káptalanteremmé átépített kápolnából, a délen lévő kolostori templomból és egy köztük fekvő összekötő szárnyból. Ez a három rész máig megmaradt, de az északi és nyugati oldalon hozzáépített részek már leomlottak.

baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor
sopronkertes-baumgarten-kolostor
baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor

Az építmény elkészülte után, 1479-ben Mátyás király adott utasítást a csornai konventnek a sopronkertesi szerzetesek beiktatására.

A kolostor virágkora azonban nagyon hamar véget ért, alig húsz év múlva, 1493-ban egy erdőtűz következtében megrongálódott az épület. Miután Grafeneck évekkel korábban, akkor éppen ismét Frigyes oldalán küzdve meghalt, Mátyás elvette az örökösöktől a birtokot, Lánzsért is, a sopronkertesi pálosok pedig átköltöztek a közeli bánfalvi kolostorba.

Ezután a kolostor több mint két évszázadon át használatlanul állt. Ezért is ragasztották rá a sivár jelzőt.

1743-ban költöztek vissza ide a remeték, ami „Szent Kereszt kolostor” zarándoktemplommá és Mária ájtatosság színhelyévé vált. De nem sokáig maradhattak, miután 1782-ben II. József elrendelte a kolostorok megszüntetését.

Sopronkertesi kolostorban egyetlen, utolsó remete maradt, bizonyos Gartner János, aki 1836-ban halt meg.

sopronkertes-baumgarten-kolostor
baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor

A bejárat felett Szent Salamon, Szent Antal és Szent Zoerardus szobra, melyek már később, a 18. században kerültek ide. 

sopronkertes-baumgarten-kolostor

Burgenland egyik legértékesebb egyházi műemlékét 1986-ban restaurálták. Minden évben szeptember 14-én tartják a kolostor búcsúját, ilyenkor zarándokok érkeznek és istentisztelet van, a környék pedig gyönyörű.

sopronkertes-baumgarten-kolostor
sopronkertes-baumgarten-kolostor
baumgarten-sopronkertes-palos-kolostor
sopronkertes-baumgarten-kolostor

Hol találom?

Baumgarten mindjárt a második burgenlandi falu, ha Sopronból Ágfalvánál-Schattendorfnál lépjük át a kishatárt. A kolostor a község szélén áll, úgy 800 méterre a településtől, egy sportkomplexum közelében.

TIPP:

Innen a kerékpárosok és a túrázók mindjárt a kolostor kertje melletti úton tudnak tovább indulni, az autósok pedig Baumgartenből Nagymarton (Mattersburg) irányába autózhatnak tovább a fraknói vár (Burg Forchtenstein) vagy a Rozália-kápolna felé.

Képek frissítve: 2020. 07.13.

(Forrás: bucsujaras.hu/Elizabeth Hausmann-Farkas), palosepiteszet.hu, Romhányi Beatrix: Pálos kolostorok Sopron környékén)