• tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce

Szőcei tőzegmohás láprét és tanösvény

Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon járhatjuk végig az 1 km hosszú szőcei láprét tanösvényt az Őrségben.

Szőce település neve erdetileg pataknév is lehetett, melyet II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ a krónika.  Az aprócska falu határát két nagy jelentőségű történelmi út is érintette: a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala, a Székesfehérvárt Itáliával összekötő „Király út”, melyet Katonák útjának, Olasz útnak, de a helyi hagyomány szerint „kerá út”-nak hívtak – írja a település honlapja. Meglehet, hogy IV. Béla ezen az úton menekült a dalmát tengerpartra a tatárok elől.

Amúgy Szőce címere is érdekes: két zöld domb, IV. Bélát szimbolizáló lovas királyalak és a tőzegmoha látható benne. És a tőzegmohával meg is érkeztünk a mába, a különleges szőcei lápréthez.

Mára a szőcei láprét és a patakvölgy az Őrség egyik leghíresebb természeti látnivalója, értékei okán az Őrségi Nemzeti Park által fokozottan védett terület. Ahogy mondják: fogalom a botanikusok körében. 

szőce-tozegmohas-lapret
tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce
szocei-tozegmohas-lapret
szocei-tozegmohas-lapret
szocei-tozegmohas-lapret
szocei-tozegmohas-lapret

A Szőce-patak és a rétek, kaszálók különleges természeti értékűek, hiszen az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak meg itt, és a kaszálásra alapozott szarvasmarhatartásnak köszönhetően maradtak fenn. Ezen a viszonylag kis területen mintegy tíz ritka tőzegmohafaj él.

Talán furcsán hangzik, hogy a patakvölgyről a helyiek sokáig nem is sejtették, mekkora természeti értéket képvisel, miközben az állattartással jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy máig fennmaradjon.

Nagyjából 14 hektár a terület legértékesebb része, melyet több kisebb, láncszerűen egymásba kapcsolódó terület alkot a völgy alján. Legjelentősebb rajta a tőzegmohás láp, sok tőzegmoha faj, tőzegeper, vidrafű, a tavasszal virágzó bíborszínű orchidea, a keserűfű, a húsevő kereklevelű harmatfű.

Az „aranymoha” (tőzegmoha) az itt élők elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott még, és nagyobb számban fordult elő, mint ma. Gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartásból kihagyott rész idővel aztán beerdősült, a megmaradt terület kezelője pedig az Őrségi Nemzeti Park lett.

tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce

Gazdag és értékes a tiszta vízű Szőce-patak élővilága is: számos ritka tegzes és szitakötőfaj él meg itt.

tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce

A láprét április-májusban mutatja legvirágosabb és legszínesebb arcát, nemzeti parki vezetéssel vagy szabadon is bejárhatjuk a pallós tanösvényen.

Tőzegmohás láprét tanösvény

A láprétre a taposás elleni védelem érdekében pallósort építettek ki, ezeken kell végig haladnunk.

A pallóról lelépni nem szabad, nedves időben pedig óvatosan kell haladni rajta, mert csúszik.

A nemzeti park biztosít szakvezetést is, bejelentkezés alapján csoportoknak, érdemes igénybe venni.

tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce

Jó és tartalmas programnak igérkezik betérni a Lápok Házába is, ahol egyedülálló, interaktív élményt kínáló bemutatóhelyet találunk a lápok titokzatos világáról.

szoce-lapok-haza
tuzegmohas-lapret-tanosveny-szoce

Merre találom?

Az eredeti kiindulópont a szőcei tőzegmohás láprét északi vége (GPS: 46.899599, 16.572713), végpontja pedig a Lápok Háza (GPS: 46.896654, 16.573792).

Legjobb kerékpáros túrán megközelíteni, de autóval parkolni a Lápok Házánál (Szőce, Ady Endre u. 2.) lehet.

orseg-szalafo-pityerszer