Török-torony – Breitenbrunn (Fertőszéleskút)
BREITENBRUNN am NEUSIEDLER SEE, azaz FERTŐSZÉLESKÚT a Fertő tó nyugati oldalán álló Árpád-kori eredetű falu. Első lakói egy tiszta vizű forrás körré építették házaikat, innen eredhet a település elnevezése.
A település a 17. századtól az Esterházy-család birtokához tartozott. Ahogyan a szomszéd Fertő-parti falvak, úgy Fertőszéleskút is zaklatott életet élt a török időkben, és amikor a Bécset ostromló sereg erre járt, 1683-ban ezt a falut is földig lerombolták.
Források sterint ebben a lenyűgöző méretű toronyban őrizték egy éjszakán át a Szent Koronát.
A később mezővárosi rangot kiérdemelt Breitenbrunn képét máig meghatározó, több mint 20 méter magas, hatszintes, hatszögű sisakos kőtorony a 16. században épülhetett, feltehetően a környék megfigyelése, a veszély jelzése érdekében.
Egyetlen éjszakán át itt őrizték a Szent Koronát, vélhetően akkor, mikor Pozsonyból Sopronba szállították.
I. Lipót császár feleségét, Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolnát 1681-ben koronázták magyar királynévá Sopronban, az akkor vagy fél évig húzódó országgyűlésen. Magyar királynét ugyanis csak országgyűlésen koronázhattak.
Mivel a Szent Koronát 1608-tól többnyire Pozsonyban őrizték, a koronázásra Sopronba kellett szállítani. Feljegyzésekből tudjuk, hogy a díszesen felékesített koronaszállító kocsit több száz, díszruhás fegyveres katona, az ország első három főméltósága: a nádor, a horvát bán és az országbíró, a magyar koronaőrök és császári testőrök követték.
Az útvonalat természetesen mindenütt erősen biztosították és a jól őrizhető Török-torony biztonságos megállóként szolgált a kétnapos úton.
A tornyon kisméretű, négyszögletes, festett keretezésű ablakok vannak, legfelső szintjén pedig körüljárható erkély. Itt található Burgenland legrégebbi toronyórája. Az építmény földszintjén egy időben börtönt működtettek, a torony mellett pedig kaloda, pellengér állt, melynek stilizált változata ma is látható a Török-torony előtt.
1969 óta múzeum, a Turmmuseum működik itt.
Breitenbrunn híres kiváló boráról, érdemes felkeresni a földbe vájt pincékből álló pincenegyedet, de a strandot is, amely a Fertő tó körüli strandok közül az egyik legnagyobb és legmodernebb.
Merre találom?
Nem nehéz rálelni, mivel a településen átvezet a forgalmas 50-es jelzésű főút, a Török-torony pedig Breitenbrunn település közepén áll. Parkolni egy közvetlenül mellette nyíló valamelyik utcácskában lehet.
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.huGróf Apponyi Albert szobra – Balf
Gróf Apponyi Albert az I. világháborút lezáró 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt.
A békekonferencián, 1920. január 16-i tartott híres beszédében azt javasolta, hogy a határok kérdésében tartsanak népszavazásokat az elcsatolásra szánt területeken, és a Wilson által meghirdetett és a békerendezés alapjául elfogadott nemzeti önrendelkezés elvét kövessék.
A több mint 100 évvel ezelőtti népszavazásnak Sopronban és a város környéki falvakban számos emlékhelye van. Gróf Apponyi Albert Balfon 2001-ben kapott szobrot, a bronz mellszobor – a Sopronban és a város környéki településeken számos alkotást jegyző – Kutas László szobrászművész alkotása.
Történelmi háttér:
Az antant nagyhatalmai már az első világháború befejezése előtt döntöttek az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról, Magyarország kétharmadának felosztásáról a szomszédos államok között. Trianon után mindez meg is történt, Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette. Az 1921. decemberében tartott népszavazás eredményeként azonban Sopron, Ágfalva, Sopron-Bánfalva, Fertőrákos, Harka, Fertőboz, Balf, Nagycenk és Kópháza Magyarország része maradhatott. Azóta viseli Sopron a „Leghűségesebb város” címet.
Apponyi Albert 1846-ban született Bécsben, grófi családban. Alsó-Ausztriában nevelkedett, de magyar anyanyelvet használva nőtt fel. Pesten és Bécsben tanult jogot, majd hosszabb ideig külföldön – Németországban, Franciaországban és Angliában – élt. Ferenc József titkos tanácsadója és nemzetközi politikai küldöttségek vezetője volt. 1906-ban a második Wekerle-kormány kultuszminisztere lett. Miniszterségéhez fűződnek a néptanítók fizetésrendezéséről, az állami és nem állami iskolák jogviszonyainak szabályozásáról és az ingyenes népoktatásról szóló törvények. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921 és 1923 között a Szent István Akadémia elnöke volt. Felszólalt a Zeneakadémia létesítése mellett, követelte a kiegyezésben biztosított nemzeti jogok érvényesítését, közigazgatási és egyházpolitikai (vallásszabadsági) reformot sürgetett és küzdött a választójog kiszélesítéséért is. 1933-ban halt meg Genfben, de élete végéig aktív politikai, diplomáciai munkát végzett.
Hol találom?
A szobor Balfon, a Fő utca 27. alatt, a József Attila Művelődési Ház előtt áll.
