• breitenbrunn-burgenland

Breitenbrunn (Fertőszéleskút)

Talán nem mondunk újat azzal, hogy BREITENBRUNN am Neusiedler See (Fertőszéleskút) lakosságának fő jövedelemforrását is évszázadok óta a bor adja.

A borkultúra a római idők óta van jelen ezen a tájon, a Lajta-hegység és a Fertő tó ölelésében.

A Lajta-hegység lejtőin nem csak a szőlő, a sárga- és őszibarack, a mandula, hanem a cseresznye is jól érzi magát, ezért különösen tavasszal, cseresznyefa virágzásakor bámulatos a vidék. Erről kapta a turisztikai régió is a nevét: a Cseresznyevirág kerékpárút (B12-es jelű Kirschblütenradweg) egy tematikus útvonal, amely ilyenkor a leglátványosabb.

Fertőszéleskút települést először 1257-ben említi egy dokumentum, de magyar neve, a Zeleskút elnevezés nagyjából száz éve múlva jelent meg egy oklevélben. Ezt vélhetően a falu központjában elhelyezkedő forrásról és a ráépített kútról kapta.

A 13. században a Locsmándi grófoké volt a birtok, majd 1622-től az Esterházyaké lett, nem sokkal később pedig piac-és vásártartási jogot is kapott. Kétszer tartottak az évben vásárt, ami egyben az igazságszolgáltatás napja is volt.

A törökök 1529-ben majd 1683-ban is elpusztították a falut, de amúgy is gyakoriak voltak errefelé a tűzvészek. Híres a kőbányája, Bécs építéséhez hosszú időn át szállítottak innen építőanyagot, a Szent István Dóm több szobra is széleskúti kőből készült. A faluban évszázados hagyománya van a szobrászművészetnek.

A település jelképe a Török-torony, Burgenland talán legrégebbi toronyórájával, az út másik oldalán pedig egy barokk stílusú polgárház áll, melyben 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szállt meg, mikor seregével Bécs felé tartott. Valamikor ez a Prangerstrasse 3. szám alatti ház volt a községi vendéglő.

Érdemes megnézni a Szent Kunigunda plébániatemplomot, ahol az egykor a falut körülvevő védőfal egy darabja is látható, mellette pedig a barokk Keresztkápolnát.

És nem lehet kihagyni a történelmi pincesort, illetve a Fertő part egyik legnagyobb kikötőjét és strandját.

Kapcsolódó tartalom: