A nagy klasszikus újév köszöntő, a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje
Újév napján Bécsből, a patinás Musikverein épületének Aranyterméből csendül fel a világ talán leghíresebb újévi koncertje, a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss- család keringői, polkái, ráadásként pedig a Kék Duna keringő és a pattogó Radetzky-Marsch.
Ferenc József és az Osztrák-Magyar Monarchia időszakának fénykorát idéző, ma már világhíres bécsi újévi koncertet a televízió jóvoltából napjainkban kilencven országban, nézők sok-sok milliói követik élőben. Idehaza rendhagyóan a Duna közvetíti.
A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje hagyományos köszöntése az új esztendőnek. A zene az egész világnak szól, a bécsiek szándéka szerint a remény, a barátság és a béke jegyében.
Mondhatni: nincsen újév bécsi koncert nélkül.
Ennek a csodálatos koncertnek elképesztő történelmi gyökerei vannak, eredetileg a nácik propaganda rendezvényeként született.
A Wiener Musikverein Aranyterméből először 1959-ben sugározta az ORF, az osztrák közszolgálati televízió (egyenes adásban) ám közvetíteni, már korábban a náci birodalmi rádió, a Deutsche Rundfunk is közvetítette. A történelem ugyanis úgy hozta, hogy az esemény eredete Európa és Ausztria legsötétebb időszakával fonódott össze.
Plakát 1939-ből / wienerphilharmoniker.at
A kultikus ünnepi rendezvény ugyanis a második világháború előestéjén született.
Az első bécsi újévi koncert az 1938. márciusi Anschluss, Ausztriának a náci Harmadik Birodalomba történt beolvasztása utáni évben, a német nemzetiszocialista párt tulajdonképpeni jótékonysági koncertjén csendült fel, de ekkor még nem újévkor, hanem 1939. december 31-én. A nácik könnyed, búfelejtő, a békés időket idéző eseményt akartak, és megtalálták. A Strauss muzsikára alapozó rendkívüli hangverseny bevételéből a rászorulókat akarták segíteni, s valójában a jótékonysági koncert a téli tüzelőanyag vásárlását támogatta („Kriegswinterhilfswerk“). Goebbels berlini propaganda minisztériuma ezt ugyanis kitűnő eszköznek látta arra, hogy az újév előestéjén felcsendülő hangverseny közvetítésével a birodalom határain belül és kívül élő németség kulturális egységét erősítse.
„Ahol a hang arannyá válik” – mondják a Musikverein nagyterméről, az Aranyteremről. A mennyezeten Apollón és a múzsák nyűgözik le a tekintetet, az oszlopok antik nőalakokat ábrázolnak. A terem látványához hasonlóan a terem akusztikája is egyedülálló – az ottani hangélménynek nemigen van párja a világon.
Az 1939. december 31-én megtartott első koncert repertoárján még csak és kizárólag ifj. Johann Strauss művei szerepeltek.
Az 1941-es év volt az első alkalom, amikor aztán január elsején csendült fel a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje. A hangversenyeket a birodalmi rádió, a Deutsche Rundfunk élőben közvetítte, még a második világháború legkritikusabb időszakában, 1945. január elsején is. Ekkor hangzott el először a repertoárban Johann Strauss híres Kék Duna keringője, amelyet mind a mai napig az egyik legnépszerűbb ráadásként játszanak a filharmonikusok.
A Karlsplatzon, a Ringstraße díszkörút közelében álló, görög templomra emlékeztető épületet Theophil Hansen 1870-ben építette historizáló stílusban, oszlopokkal, oromzattal, domborművekkel. / Wien Tourismus/ C. Stemper
A háború után, a bombatámadások belövéseitől megmenekült Wiener Musikverein (1870) épületének pompás Aranytermében 1946. január elsején ismét megtartották az újévi koncertet. Ekkor játszották elsőként a pattogó Radetzky-indulót, ami mára az újévi hangverseny tradicionális, vastaps kísérte záró darabja lett. A két legnépszerűbb Strauss-mű egyébként 1958-tól vált a bécsi újévi koncert utolsóként játszott melódiájává.
A háború után az újévi koncert repertoárja fokozatosan bővült, mert már nem csak ifjabb Johann Strauss, hanem a zeneszerző-dinasztia más tagjai, id. Johann, Josef és Eduard Strauss darabjait is felvették a műsorba.
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu
elmenynektek.hu