Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta

Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket, könyveket, térképeket és egyéb értékes tárgyakat gyűjtött, melyeket aprólékos gondossággal katalogizált. Az első pillanattól kezdve nem magának vagy családjának gyűjtötte ezeket. Célja a tudományos közérdek szolgálata volt. Páratlan nagylelkűségével fényévekkel repítette előre a magyar közművelődést.

A nemzeti könyvtár, valójában a nemzeti múzeum alapító Gróf Széchényi Ferenc, a Széchényi-család Sopron közeli széplaki kastélyában, Széchényi György esztergomi érsek unokájaként látta meg a napvilágot.

szechenyi-ferenc

Bécsben vált műgyűjtővé

Széchényi Ferenc Bécsben, a katolikus főúri ifjak közszolgálatra nevelését felvilágosult szellemben végző jezsuita kollégiumban, a Teréziánumban tanult. Itt ismerkedett meg számos, a korban meghatározó régésszel és érmeszakértővel. Az ő hatásukra kezdett tudatosan műgyűjtéssel foglalkozni, bár már korábban is érdekelték a „hungaricumok”, válogatott magyar nyelvű és magyarországi vonatkozású könyvek voltak a birtokában.

De igazán nyugat-európai útja során vált műgyűjtővé, ekkor már tudatosan vásárolt, érmeket, térképeket, kéziratokat. Belgiumban, Londonban tanulmányozta a könyvtárakat, különféle gyűjteményi intézményeket, közben  megkezdte sajátjának szakszerű katalogizálását.

Ez egy 1800 lapnyi, három kötetes anyag lett, amely nemzetközi elismerést vívott ki. Ennek révén lett tagja a göttingeni, jénai és bécsi társaságoknak, tudományos akadémiáknak.

Nemzeti gyűjteményt akart

Széchényi Ferenc úgy gondolta, hogy a császári, királyi, főúri magánkönyvtárak ideje lejárt, szükség lenne nyilvános közgyűjteményekre. Az írott kultúra örökségét akarta összegyűjteni, hogy ezeket tovább lehessen hagyományozni az utókorra. De volt más indíttatása is: korában Hunyadi Mátyás és világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana volt a kultúra szimbóluma. Mátyás halála, könyvtárának széthullása pedig az ország széthullását jelképezte.

Széchényi meggyőződése az volt: nemzeti király, nemzeti kultúra, nemzeti gyűjtemény.

Száztizenegy mázsányi, harminckét ládányi érték

1802. november 25-én a felvilágosult szellemű gróf úgy döntött: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”.

Az akkor átruházott gyűjtemény elképesztően értékes és hatalmas volt.

Cenki kastélyából 32 ládába csomagolt, 111 mázsa anyagot szállítottak el, mely közel 12 ezer nyomtatványból, több mint ezer kéziratból, 142 kötet térképből, rézmetszetből, kétezer aranyéremből, jeles családok címereiből és néhány festményből állt.

szechenyi-ferenc-konyvei

Könyvtárával a nemzeti múzeum alapjait rakta le

Széchényi felségfolyamodványban kérte a bécsi Magyar Kancellárián keresztül I. Ferenc királyt, hogy gyűjteményét, a Gróf Széchényi Család Magyar Könyvtára néven felajánlhassa a nemzet javára.

A gyűjteményt először a pesti pálos kolostor könyvtártermében, majd a pálos templom túloldalán álló, egykori egyetemi épületben helyezték el.

Széchényi 1803. decemberében személyesen adta át a könyvtárat József nádornak.

szechenyi-ferenc-konyvei

József nádor főherceg, aki maga is műgyűjtő volt, a könyvtár létrejötte után határozta el, hogy Róma, Milánó, Szentpétervár, Berlin, Drezda és Bécs mintáját követve, élére áll a kezdeményezésnek, amely egy magyar nemzeti múzeum létrejöttét szorgalmazta.

Kézenfekvő volt, hogy a Széchényi gyűjteményt – nemzeti könyvtárat tekintik alapnak ehhez, és ezt bővítik ki más gyűjteményekkel múzeummá.

Az elképzelés nem volt minden hátsó gondolat nélküli, politikai megfontolások is állhattak mögötte. Azon túl, hogy József nádor ezzel megnyerte a magyar rendek támogatását, a könyvtár múzeumba történő beépítése megszüntette Széchényi Ferenc korábbi kiváltságait, amelyeket a könyvtár alapítólevele rögzített. És ez jól jött József nádornak.

A Magyar Nemzeti Múzeum létrejöttétől kezdve lett a gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára.

A könyvtár alapításával összefüggő, 1807-ben született törvény fogalmaz úgy: “… ezekkel egy fölállítandó nemzeti múzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta”.

Széchenyi 1818-ban aztán soproni könyvtárát is elajándékozta, ami újabb 9000 kötettel és 6000 rézmetszettel gyarapította a Nemzeti Múzeumot és könyvtárat.

(Képek forrása: Széchényi Ferenc könyvei – Országos Széchényi Könyvtár – indafoto)

Kapcsolódó tartalom:

Ausztriában beindult a vakcinaturizmus

Sopronba fogászati ellátás céljából érkeztek külföldiek, főképp osztrákok. Aztán jött a világjárvány és az orvosi turizmus megszűnt. Most azonban épp a Covid ad újabb löketet az egészségügyi célból történő utazásoknak, alakul egy új műfaj: a vakcinaturizmus. Ausztriában már indul is.

Instagram