• becs-votivkirche

Bécsi épületek, melyekhez a fertőrákosi kőbányából vittek építőanyagot

A Sopron melletti Fertőrákos a maga nemében együdálló hely, neve egybeforrt a kőfejtővel és az évtizedek alatt nemzetközi hírűvé lett barlangszínházzal. Van itt ma sok érdekesség, tanösvény, kilátó, kőtár, tenger alatti bemutatóhely, óriásfogú őscápa és ősbálna, de mégis: leglátványosabb részét a monumentális oszlopcsarnokos, egyiptomi sziklatemplomra hasonlító egykori mészkőbánya adja.

És ez a bánya ontotta magából a jó minőségű építőanyagot.

fertorakos-barlangszinhaz-es kofejto
fertorakos-barlangszinhaz-kofejto

Fertőrákosi Barlangszínház és Kőfejtő

fertorakos-kofejto-fortepan-elmenynektek

A Soproni-hegység környékét, így a fertőrákosi kőfejtő területét is sekély tenger borította sokmillió évvel ezelőtt. Ennek a tengernek az üledékéből alakult ki az ősmaradványokban gazdag Rákosi Mészkő, a Lajta-mészkő  (Fertőrákos, 1955, Fortepan, Nagy Gyula)

Nem meglepetés, hogy már a környéket benépesítő rómaiak is ráleltek erre az építőanyagra és sok más mellett Scarbantia (Sopron) falainak építéséhez is bányásztak a rákosi lelőhelyről kőtömböket. Később, a 13. század elején a szerzetesek is követték a rómaiak példáját, akik a lébényi templom falaihoz vitték Fertőrákosról a követ.

Azonban a fertőrákosi kőbánya a 19. század második felében vált igazán üzletileg jövedelmezővé. Ebben az időben épültek gyönyörű épületek a monarchia fővárosában, Bécsben, a Ringen.

votivkirche-wien

Votivkirche (Fogadalmi templom), Bécs

Fertőrákoson 1857-től élénkült meg a bányászat, ekkor vette bérbe a lelőhelyet egy bécsi cég, a Steinmetzgeschäft der Allgemeinen Österreichischen Baugesellschaft Wien építőtársaság. Fertőrákos a győri püspökség birtoka volt, s az ügylet Simor János püspökön keresztül jöhetett, akit Bécsben töltött évei alatt kereste meg a társaság az ajánlatával. A fertőrákosi kő minőségét jól ismerték és égető szükség volt az építőanyagra Bécs új belvárosának felépítéséhez.

Ekkoriban rendelte el a Ringstaße kialakítását Ferenc József császár.

A monumentális és pazar építményekhez Bécsben hatalmas kőblokkokra volt szükség, ezért 40-50 mázsás köveket fejtettek ki a rákosi barlangból, melyet képzelhetjük, milyen nehézségek árán szállítottak a monarchia fővárosába. Ilyen gyönyörű épületekhez szálllítottak építőanyagot, mint a Fogadalmi templom, az egyetem vagy a két impozáns múzeum, a szépművészeti és a természettudományi.

Került kő Rákosról a Votivkirche, Bécs egyik legszebb bazilikája építéséhez 1856 és 1879 között. A Ringstraßendom – mert így is nevezik a templomot, 23 évig épült, és a császári pár – Ferenc József és Sisi – ezüstlakodalma alkalmából, 1879. áprilisában szentelték fel.

votivkirche-wien
votivkirche-wien

A Votivkirche egy a francia katedrálisokra hajazó, háromhajós neogótikus bazilika, az európai historizmus egyik legjelentősebb építészeti alkotása. A 19. századi bécsi építészet legnagyobb alakja, Heinrich von Ferstel tervezte.

Bécsi Egyetem

Bár az 1365-ben alapított bécsi egyetem Európa legrégebbi egyetemei közé tartozik, a Ringstraßén álló neoreneszánsz stílusú főépületet 1877–1884 között emelték, szintén Heinrich von Ferstel tervei alapján, szintúgy fertőrákosi követ is használva fel a munkálatokhoz.

uni-wien-egyetem-becs
universität-wien
universität-wien

Universität Wien főépülete

Szépművészeti és Természetudományi Múzeum

Ki ne ismerné a Mária Terézia téren álló két egymással szemben elhelyezkedő múzeumot, a művészettörténeti és a természettudományi múzeumokat. Ezek építésekor is használtak rákosi követ, 1872 és 1891 között.

kunsthistorisches-museum
kunsthistorisches- museum- wien

 Kunsthistorisches (Szépművészeti) Museum

Naturhistorisches (Természettudományi) Museum

Egy pillanatra térjünk még vissza a szállításhoz: gondolhatjuk, hogy a hatalmas kőtömbök mozgatása micsoda szervezést és mekkora erőfeszítést igényelt. Néha egy ilyen akció egy álló hónapig is eltartott. Nem beszélve arról, hogy a vasút időszakában már csupán az komoly nehézséget okozott, hogy Fertőrákosról elvergődjenek Sopronon át a vasútállomásig.

Egy 1886-ban megjelent hírlapi tudosításából tudni, hogy 7 pár erős ló húzott be a bányából a soproni vasútállomásra egy 110 mázsás kőtömböt. Ennél nagyobb szállítmány ment egy külön erre a célra Bécsben fabrikált 17 pár ló vontatta kocsin egy 210 mázsás tömbbel. A szállítás két álló napig tartott az alig 8 kilométeres úton a soproni vasútállomásig. Állítólag csak maga a jármű 40 mázsát nyomott a lekötést szolgáló lánc 5 mázsáján kívül.

A kőfejtő 1935-ben, Fortepan – Simon Gyula

Fortepan – Varga János

Nos a fertőrákosi kőfejtő vélhetően 1904-ig volt a bécsi társaság bérletében, ezután visszakerült a püspökség kezelésébe.

Idővel aztán jelentősen megcsappant a kitermelés, aminek az volt az oka, hogy az építkezésekhez a cementet és vasbetont már jobban megérte használni, mint a drágább követ. A végén már nem is lett szükség rá, csupán az épületek díszítéséhez.

Ami a kőbánya utóéletét illeti, miután a fertőrákosi kőfejtő bezárt mint kőfejtő, zeneművészek láttak új lehetőséget az elhagyott bányában. Felfedezték, hogy a sziklatemplom festői háttere és a pazar akusztika kiválóan alkalmas zenei játékok helyszínéül. Az egyiptomi sziklatemplomhoz hasonlított térben hozták létre az azóta híressé vált barlangszínházat, amelyben 1970 óta tartnak előadásokat.

Ausztriában, Fertőrákos közelében van egy másik kőbánya is, a burgenlandi Szentmargitbányán, amely Esterházy hercegi birtok volt.

Ma mindkét bánya idegenforgalmi látványosság és kulturális színhely, érdemes meglátogatni.

Forrás: Száz magyar falu. Fertőrákos