Harrach-kastély, Halbturn (Féltorony)

Burgenland legjelentősebb barokk kastélya a Harrach-kastély. Annak ellenére, hogy történetét a Habgsburgok írták, nevét mégis az építtető Harrach-családról kapta. 

Egy a törökök által lerombolt vadászkastély helyén építtették fel 1701-11 között. Az építész nem akárki volt, az osztrák barokk legnagyobb mestere, a bécsi Belvedere palotát is jegyző Lucas von Hildebrandt. Az uradalmat és benne a vadászkastélyt később Habsburg III. Károly – VI. Károly néven császár és magyar király felesége, Erzsébet braunschweigi hercegnő eljegyzési ajándékként kapta 1704-ben.

A barokk stílusú mulatókastély építése 1711-ben, VI. Károly uralkodásának első évében fejeződött be és onnantól Károly mulatóhelye és a Habsburgok nyári rezidenciája lett. Történetének egyik legérdekesebb pontja talán éppen Károly halála, aki egy itteni vadászaton hirtelen megbetegedett. Állítólag gyilkos galócát evett, más források szerint alaposan megfázott, mindenesetre Féltoronyból sietve Bécsbe vitték, ahol azonban néhány nappal később, 1740. októberében váratlanul el is hunyt. Károly a Habsburg-ház utolsó egyenesági férfi leszármazottja volt, így e baleset miatt mondhatni, hogy a Habsburgok férfi ága Féltoronyban halt ki.

A trónt leánya, Mária-Terézia örökölte meg.

Mária Terézia bővíttette a kastélyt, majd kedvenc leányának, Mária Krisztina főhercegnőnek és férjének, Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek ajándékozta. A herceg volt a bécsi Albertina alapítója és állítólag egy időre itt, Féltoronyban helyezte el az Albertina grafikai gyűjteményét.

Az ő idejükben készültek a kastélyban Franz Anton Maulbertsch kivételes értékkel bíró freskói. A palota különleges ékszere az „Idő és fény allegóriája” című mennyezeti freskó, amelyet Maulbertsch a főhercegnő esküvői ajándékaként készített 1765-ben. (Maulbertsch munkáival a pápai nagytemplomban, a győri bazilikában vagy a váci székesegyházban is lehet találkozni.)

A kastély főépülete egy egyemeletes, hosszan elnyúló palota, szimmetrikus elrendezésben. A bejárat fölött kiugró íves oromzat látható, melynek mezőjében a császári kétfejű sasos címert vehetjük jól szemügyre.

A főépülethez csatlakoznak hátulról, egy hatalmas U-alakot formálva a különböző épületszárnyak. A kastélynak három gyönyörű belső udvara is van, és hatalmas park is kapcsolódik hozzá. A díszudvarba (Ehrenhof) az udvar nyugati oldalán lévő bejáraton át jutunk el egy díszes, rácsos kapun keresztül. Itt, a két oldalról határoló alacsony, kétszintes, manzárdtetős épületben volt egykor a konyha és az alkalmazottak szállásai. A második udvaron pedig egy szép barokk kút áll. A harmadik udvarban voltak az istállók, többek közt lipicai ménes lovakkal.

A kastély előtti szép barokk park mai formáját több mint száz éve Frigyes főherceg alakíttatta ki, akkoriban a Schönbrunni Kastélypark igazgatója, Anton Umlauft gondozta ezt a parkot is. A kastélypark egész évben látogatható.

A II. világháborúban a kastély súlyos károkat szenvedett, 1949-ben pedig szinte teljesen leégett, csodával határos módon a nagyterem és a freskók maradtak sértetlenek.

Ma a kastély a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka, de a nyilvánosság előtt is nyitva áll, egyben pedig kulturális központ. Kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeum.

Hol találom?

Mosonmagyaróvár közelségében, Mosonszolnok irányából, de Hegyeshalom felől is megközelíthető, autópálya használata nélkül is. A legjobb azonban, ha kerékpárral megyünk és ebből az irányból Albertkázmérpusztánál kelünk át a határon. A Fertő-tó kerülő kerékpáros (B10) körrel, egy kis kitérővel érdemes érinteni.

Halbturn közelében van Burgenland egyik legjobb falumúzeuma (Mönchof), ami jó program lehet. A környéken sorjázó látnivalók közül a gyönyörű templombelsővel rendelkező Freuenkirchen (Boldogasszony) bazilikáját, Illmitz és Podersdorf (Pátfalu) látnivalóit ajánljuk.