• uj-utca-sopron

2021.04.18.

Így kapott Sopron Műemlékvédelmi Európa díjat

Közismert, hogy Sopron – Budapest után – az ország második műemlékekben leggazdagabb városa. Ez nem csupán adottság, az örökséget nem kis erőfeszítéssel, évtizedes műemlékvédő munkával lehetett csak megőrizni és Sopront feltenni egy nemzetközi térképre, hiszen azt még a messzi japán profi utaztatók is olyan szépnek találták, hogy egy ajánló listára tették.

2016-ban ugyanis Sopron felkerült a “30 legszebb európai város” listára, melyet a japán utazási irodák szövetsége készített, háromszáz utazási ügynökség javaslata alapján.

kecske-templom-sopron

A soproni Fő tér, a Kecske-templommal.

Ebben a belvárosi “sétában” kicsit körülnézünk Sopronban és arra teszünk kísérletet, hogy felidézzünk egy meghatározó korszakot, Sopron ugyanis 1975-ben megkapta az Európai Műemlékvédelmi Díj aranyérmét.

tuztorony-sopron

A soproni Fő tér, a Tűztorony és a Szentháromság-szobor

A háború után emelet magasan állt a romtörmelék Sopronban

A II. világháború bombázásaiban vagy 800 soproni ház lett rommá, közöttük több mint hatvan különleges értékű műemlék. A belvárosban 170 ezer köbméterre rúgott és “emelet-magasan” állt a romtörmelék, csak az elszállítása volt több millió forint – akkori áron. A helyreállítás kapcsán nem csak a polgármesteri nyilatkozat írt szinte helyrehozhatatlan károkról, a sokat látott utazók is úgy vélték:

“… talán célszerűbb lenne úgy kezelni, mint a pompeji romvárost.”

Ez volt tehát a kiindulási alap a háború utáni években Sopronban, ahol a római kori emlékektől a város jelképének tekinthető Tűztornyon, a hangulatos barokk Fő téren és Szentháromság-szobron át, a koronázási helyszínként ismert Kecske-templomig, a középkori Ó-zsinagógán, a Storno-, a Tábornok-, a Fabricius-házig (és még nagyon sok) – az elmúlt évszázadok kiemelkedő emlékeit találjuk.

szent-orsolya-templom-sopron

Szent Orsolya templom

Templom utca az Evangélikus templommal

Új utca

A háború utáni években azonban szerencsére szerte a világon felértékelődött a műemlékek védelme.

Itthon is létrejött az Országos Műemléki Felügyelőség és elkészült a soproni belváros műemléki együttesének rekonstrukciós terve, melynek nyomán óriási munkák indultak meg Sopronban.

A Szent György templom háborús sérülésekből történő helyreállítása, a Káptalan terem helyreállítása, a Fő téri Fabricius-ház feltáró munkái – felsorolni is sok lenne mennyi minden történt, a lényeg azonban, hogy Sopron a munkák eredményeképp az 1960-as évek végére a magyarországi műemlék-együttesek sorában, jelentőségében és építészeti eredményeivel Buda után a második helyet foglalta el.

szent-gyorgy-templom-sopron

Szent György dómtemplom, Szent György utca

A szakma számára semmiképp, de a közvélemény számára talán meglepő volt, hogy 1975-ben a város egy különleges esemény részese lett: rendkívüli elismerést kapott.

A Műemlékvédelmi Európa Díj

Az Alfred Toepfer F.V.S. Alapítvány – mely számos rangos ösztöndíjat és programot működtetett (működik még ma is) – 1974-ben Európai Műemlékvédelmi díjat alapított és mindjárt a rákövetkező évben aranyéremmel tüntette ki Sopron városát.

(Ennek az Európa-díjnak nincs köze a műemlékvédelem Oscar-díjának nevezett, az Európai Unió Kulturális Örökség Díjához, az Európa Nostrához.)

bezeredj-palota-sopron

Bezerédj palota a Templom utcában

esterhazy-palota-banyaszati-muzeum

Estreházy-palota a Templom utcában. Homlokzatán az Esterházy madonna.

Egészen bizonyos, hogy a hetvenes évek közepén nem volt egyszerű egy kelet-európai szocialista ország városát egy „nyugatnémet nagytőkés” által alapított elismeréssel jutalmazni. Az alapítványt ugyanis egy hamburgi gabona nagykereskedő, Alfred Toepfer és családja hozta létre 1931-ben (Alfred Toepfer Stiftung F.V.S.).

Sopronban később úgy tudták, Toepfernek (aki 100 éves korában halt meg 1993-ban) komoly kapcsolatai voltak, de legalábbis voltak kapcsolatai a Szovjetunió felé, felső vezetői körökben. A szovjet érdekkörbe tartozó állam egy városkájának adott és anyagi juttatásokkal egyébként nem járó elismerés végül nem ütközött ellenállásba. Sőt, kifejezetten támogatott, pártfogolt lett. Ennek fényében különösen érdekes Alfred Toepfer – vélt vagy valós – náci párttal való együttműködése, az alapítvány “ellentmondásos” szerepe, melyről egyébként a Stiftung saját weboldalán is lehet olvasni. 

uj-utca-sopron
uj-utca-sopron
uj-utca-sopron

Új utca 16. 

Ami viszont tény, hogy az a műemlékvédelmi szakmai munka, amelyet Sopronban a háború utáni évtizedekben végeztek, minden túlzás nélkül, nemhogy országos, de európai jelentőségű volt. Az Európa-díj „voltaképpen az egész magyar műemlékvédelem érdemeit méltatta.”

“Freunde von der Stadt Sopron!”

Az Alfred Toepfer Stiftung F.V.S  kultúrát, a tudományt, az oktatást és a természetvédelmet támogató alapítvány nevének jelentése még ma is talány, ugyanis Toepfer megválaszolatlanul hagyta a F.V.S. betűk mögöttes jelentését. Egyes vélekedések szerint egy porosz reformer neve vagy pedig a költő, filozófus Friedrich von Schiller nevének kezdőbetűit jelöli.

A szellemes soproniak a F.V.S betűk jelentésére mindenesetre ezt a megoldást találták: Freunde von der Stadt Sopron! 

maria-kut-orsolya-ter-sopron

Orsolya tér

belvarosi-szalloda-sopron

Szálloda a Templom utcában.

Mindenestre az alapítvány évente aranyéremmel jutalmazott két olyan várost, amely építészeti örökségét példamutatóan állította helyre. A 15 dekás arany, Michelangelo arcképével díszített díjak odaítélésére hat tagú nemzetközi kuratóriumot állítottak fel, ők első ízben 1974. novemberében ültek össze Hamburgban. Ez azért is érdekes, mert állítólag már ezen az első ülésen felmerült – az elzászi Colmar városka mellett – Sopron neve, miután az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy a nagy világvárosok helyett inkább kisebb településeket és értékőrző közösségeket ismernek el és díjaznak majd.

Az első 1974-ben kiadott emlékérmet aztán valóban Colmar város és a Bornholm dán szigeten lévő halászfalu, Svaneke kapta meg.

A másodikat azonban tényleg Sopron, valamint a szőnyeggyártásáról, gótikus hegyi templomáról, 15. századi polgárházairól és 13 századi székesegyházáról híres holland Deventer.

Az alapítvány egyébként nem csak a műemlékek felújítását, megőrzését díjazta, hanem azt a korszerű elgondolást is, hogy a régi épületekben, modern funkciók (korszerű lakások, üzletek, irodák) legyenek jelen.

ceasar-haz-sopron

  A Ceasar-ház a Szent György utca és a Hátsókapu sarkán.

A Műemlékvédelmi Európa Díj megítélésének hátterében egész biztos, hogy Sopron városának nem kis hátszele volt, ugyanis a bécsi Bundesdenkmalamt elnöke, Walter Frodl, mint műegyetemi professzor jól ismerte a várost, sokszor járt Sopronban, sőt az itt zajló helyreállítási munkákat személyesen látogatta. Építészhallgató diákjaival két évente jött Sopronba, a helyreállítási módszerek tanulmányozása végett, tulajdonképpen szakmai gyakorlatra. Ő lehetett a jótékony lobbista, az alapítvány elnökeként bizonyára volt szerepe a döntés előkészítésében.

Felhasznált irodalom:

Szabó Jenő: A soproni Városszépítő Egyesület története, Dercsényi Dezső: Sopron műemlékvédelmi-díja, Entz Géza: Három évtized műemlékvédelme Sopronban, Magyar Nemzet 1975. június 16. Európa-díjat kapott a magyar műemlékvédelem, Népszabadság 1975 november 1. Sopron kitüntetése, Alfred Toepfer Stiftung F.V.S. – toepfer-stiftung