• hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo

A Hanság híres lábas erdeje, a Csíkos-éger

A Kapuvár közeli Osli és Bősárkány települések között valahol félúton álló Esterházy Madárvárta épületétől indul a rövid, mindössze 5 km hosszú, és könnyen járható Hany Istók tanösvény. Az út a fokozottan védett Csíkos-éger erdőtömbjén át vezet, ahol a lábakon álló fák egészen különös látványa fogadja a kirándulót és mutatja meg a Hanság múltját.   

A Hanság egykor az ország legnagyobb lápterületének, a hatalmas vizek birodalmának számított, időszakonként a Balatonnál is nagyobb kiterjedésű lett. A Hanyban járunk, amely a Hanság vélhetően besenyő, más források szerint finnugor eredetű népies elnevezése, melyet még ma is használnak az egykor lápos, nádas, vizenyős vadvízországra a helyiek.

A Hanság a Rábaköz és a Mosoni-síkság közé ékelődött rossz lefolyású terület, amely összefügg a Fertő-tájjal, és nem választható el a Rábaköztől sem.

hany-istok-tanosveny
hany-istok-tanosveny

Osli Hany – A Hany Istók tanösvény nagyjából közepén találjuk az Osli-Hany kilátót, ahonnan ezt a csodálatos, fokozottan védett területet szemlélhetjük.

A Hanságban élők hosszú évszázadokon át küzdöttek, hogy a lápból mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket nyerjenek ki, illetve, hogy a csapadékos időszakban a Hanság által okozott áradásoktól megvédjék a falvaikat és földjeiket. Már Mária Terézia korában is születtek elképzelések a lecsapolásra és csatornázásra, végül a lecsapoló árokrendszer az 1950-60-as években valósult meg. A beavatkozás azonban jelentős károkkal járt, olyannyira megváltoztak az ökológiai és természeti adottságok, hogy a Hanság gazdag, egyedülálló növény- és állatvilágát a pusztulás és az eltűnés fenyegette. Ezek után hozták létre először a tájvédelmi körzetet, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot. Irányításukkal még napjainkban is zajlik a táj rehabilitációja, mely során területeket árasztanak el újra, élőhelyrekonstrukciós céllal.

hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo
hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo
esterházy-madarvarta-hany-istok-tanosveny

A “lábas” erdő

A hanyi élőhelyek között kiemelt jelentősége van az égeres erdőknek, bár a nagy területlecsapolási munkákat csak kis részük élte túl, legtöbbjük helyére mesterséges “nyárklónokat”, nemesnyárasokat telepítettek.

A dél-hansági területeken két öreg égeres erdő maradt fenn. Az egyik az Esterházy Madárvártától néhány perces sétára a Csíkos-éger. A másik a Király-éger, ettől néhány kilométerre, a Király-tó térségében. (A Király-tó kultúrtörténeti szempontból nevezetes. Itt találtak rá kapuvári halászok Hany Istókra, a később híressé vált „hansági kis szörnyre” 1749-ben. Hany Istók története nem legenda, létezését a kapuvári plébánián mindmáig megőrzött keresztlevél bizonyítja.) Nem véletlen hát, hogy a Csíkos-éger erdőtömbjén át, a Király-tóig vezető tanösvényt Hany Istókról nevezték el.

A Csíkos-éger is csak maradvány, a valamikori 5 ezer hektár öreg égererdőből ma csak mindössze 80 hektáron találjuk. A régi hanyi vadvízi világ idejében réti csíkok tömegei úszkáltak az erdő alatt – innen kapta az erdő a csíkos elnevezést. Régen halászták is őket, főképp télen, a csikászok vesszőből font csíkvarsákkal fogták ki a fák alatt úszó halakat.

Ma már teljesen más a helyzet, a ritka réti csík időközben védett lett, és a fák alatt pedig már csak csapadékos időszakban jelennek meg a talajvizek.

Az öreg égerfák azonban még állnak, látványos különlegességük, hogy jellegzetes támasztó-, léggyökereikkel – mint egy láb – a laza, tőzeges talajba kapaszkodnak. 

A megváltozott viszonyok ellenére az égeres fontos élőhelye a rovaroknak, kétéltűeknek és a madaraknak. Amennyiben tavasszal járunk itt (amúgy is ekkor a legszebb a vidék), énekesmadarak folyamatos, lenyűgöző koncertjét hallhatjuk.

hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo
hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo
hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo
hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo

Hol találom?

A Kapuvár közeli Osli települést vegyük célba, ha az Esterházy Madárvárta irányából indulunk. Ezt Osli és Bősárkány között találjuk. Tömegközlekedés ugyan nincs, viszont a lecsapolások során készült úthálózaton kerékpárral remekül lehet közlekedni a Hany Istók tanösvényen. Az út minden évszakban gyalogosan is jól járható, kitűnő állapotban van, néhol ugyan pocsolyás, ha sok volt a csapadék. Ha muszáj, autóval is bemehetünk az úton. Az égererdő az Esterházy Madárvárta épülete (nem látogatható) és az útvonalon elhelyezkedő erdészház között áll, érdemes azonban tovább menni a Király-tóig, kerékpárral innen tovább pedig az ausztriai Mosontarcsáig (Andau híd).

Az égererdő fokozottan védett terület, így csak az erdő széléről szemlélhető meg.

Látnivalók a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban