• hany-istok-tanosveny-ferto-hansag-nemzeti-park

Hany Istók tanösvény

A Hany Istók tanösvény a Dél-Hanságban, a Kapuvárhoz közeli Osli és Bősárkány települések között félúton található a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban.

Régen egybefüggő vízterület volt ezen a vidéken, a Hanság vízfelülete vélhetően még a Balatonnál is nagyobb volt. Mivel csapadékos időszakokban a víz hatalmas áradásokat okozott és elöntötte a környező falvakat és földeket, már Mária Terézia korában épültek vízelvezető csatornák itt, így mára egymásra szinte merőleges csatornák és egy 1500 km hosszú árokrendszer szeli át a tájat. 

hany-istok-tanosveny-csikos-egererdo

Az 5 km hosszú Hany Istók tanösvény kiindulópontja az Esterházy Madárvárta, az ország egyik első madármegfigyelő állomása, mely a nemzetei park gondozásában álló épület, nem látogatható. 

Az Esterházy Madárvárta és a Király tói erdészház közötti 3 km-es szakaszt autóval is meg lehet tenni, de az erdészháztól tovább már csak gyalogosan lehet haladni. A tanösvény először a Csíkos-Éger erdő szélén halad, fokozottan védett területen, széles, kavicsos, jól járható úton, melyen gyalogosan, kerékpárral és akár autóval is közlekedhetünk. 

Az erdészháztól két irányba indulhatunk tovább.

Az erdészháztól balra tartó rövidebb útvonalon néhány perces sétával elérhető az Osli-Hanyban egy domb, a homokos „gorond”, ami a színpompás gyurgyalagok otthona.  Ezek a méhészmadarak az egykori „lápsziget” felhagyott homokbányájának falában fészkelnek. Itt találunk információs táblát és az Osli-Hany kilátót is (amely inkább madármegfigyelő torony), ahonnan jól lehet szemlélni a tájat és a madarakat.

A madármegfigyelőből az itteni vizes élőhelyen sok-sok vízimadárral, főként nyári ludakkal és récefélékkel, gémekkel találkozhatunk és kis szerencsével még a terület nagyragadozóit, a rétisast vagy a parlagi sast is megpillanthatjuk. Az év bizonyos időszakában a területen legelő vízi bivalyokat is látni lehet, és ezen a különleges élőhelyen él a rákosi vipera is.

A másik útvonal az erdészháztól kissé jobbra, az egykori lápvidék hangulatát őrző Király-tóig vezet, és Hany Istókról híres. A legenda szerint ugyanis 1749-ben két kapuvári halász egy fatörzsön kuporogva itt találta meg a kis lápi gyereket. A Király-tó a Hanság legmélyebb pontja, egy tőzegbányászatból visszamaradt tó, amely mára jórészt begyékényesedett és benádasodott. Lakója a rétisas és a fekete gólya, valamint sok hüllő és kétéltű. Útközben szintén egy láperdőn vezet át az út a tóig. Itt is találunk egy madármegfigyelő tornyot.

A tanösvénynek a Király tónál van vége, ám mehetünk tovább a Hanság másik emblematikus, országszerte ismert emlékhelyét, a Mosontarcsai (Burgenland, Andau) hidat érinthetjük, ahol 1956-ban magyarok tízezrei menekültek el az országból.