Kenuval a Rábán, kerékpárral az Őrségben

A Sankt Martin an der Raab Natúrparkban, az osztrák-magyar-szlovén hármashatárnál járunk. Élménydús kenutúra vár ránk a Rábán, majd Szentgotthárdról kerékpárral indulunk tovább az Őrségi Nemzeti Parkba, ahol Pityerszeren az Őrség talán legismertebb látványosságát, a Népi Műemlékegyüttest tekintjük meg.

A Vasi-hegyhát lábánál és a Rábánál fekvő Szentgotthárdot egyedülálló, hármashatári elhelyezkedése teszi különlegessé: a két szomszéd, Ausztria és Szlovénia is egy kőhajításnyi távolságra van.

A Rába Magyarország leggyorsabb és a harmadik leghosszabb folyója, amely Ausztriából,  Stájerországban ered. Alsószölnöknél éri el a magyar határt, és innen Szentgotthárdig szabályozatlan. A folyó ezen szakasza igazi „vadvízi” paradicsom az evezősöknek. A folyó romantikus fűzligetek közt kanyarogva közeledik Szentgotthárdhoz, ahol lelassít, majd a várost ismét kanyargós, szabályozatlan vízfolyásként hagyja el kelet felé.

Élmény itt evezni, de a kanyargó Rába folyó elhagyatott holtágainál érdemes megállni és megcsodálni a látványt.

Eztán a kerékpárra cseréljük az evezőt és az Őrséget nézzük meg, amely az utóbbi időkben az ország egyik legfelkapottabb turisztikai régiója lett.

Ma már közismert, hogy az Őrség az ország honfoglalás óta lakott vidéke és egyre többen ismerik meg a falvakat (Őriszentpéter, Szőce, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Hegyhátszentjakab, Velemér és hát Szalafő) a kerékpáros túraútvonalakon vagy a kialakított tanösvényeken járva.

Az Árpád-házi királyok által ide, a nyugati határszél védelmére telepített őrállók földje ez, ahol annak idején a gyepűőrök a dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket.

A lombhullató erdőkkel, fenyvesekkel, dombságokkal, kaszálókkal és legelőkkel tarkított táj arculatát az itt élők alakították évszázadokon át a gazdálkodásukkal. Ma az Őrségi Nemzeti Park gondozza a tájat.

Szalafőre, az Őrség talán leglátogatottabb településére érkezünk, hogy felkeressük Pityerszert. Szalafő hét halomból, azaz szerből áll, és a szerek közül is a legérdekesebb látnivaló Pityerszeren várja a látogatót. A legmagasabb dombon álló és pityerről (talán a pacsirta) elnevezett Pityerszeren eredeti helyükön és eredeti környezetükben állnak a népi építészet emlékei, a ma 150 vagy akár 200 éves házak. Emeletes kástut, vagyis kamrát például az országban most már csak itt láthatunk.

Szalafő faluképi szempontból is védett község, és azért ekkora látványosság, mert az Őrség talán legtöbb népi értékét ez a település őrizte meg. Egyébként három helyben megőrzött porta épületei láthatók itt. A skanzen legrégebbi épülete az egyszerű, zsúpfedeles boronaház, a Csordás-ház. Ez a fajta épület az első háztípusok egyike, amely valószínűleg a honfoglalás kori jurtákat váltotta fel. A meglehetősen kezdetleges épület egyetlen helyiségből áll, itt alakították ki a kémény nélküli tűzhelyet.

A skanzen ma már nem csak klasszikus falumúzeum, hanem számos programot is szerveznek ide, amelyek azon túl, hogy szórakoztatóak, közelebb is hozzák az Őrségben megőrzött értékeket.

Egynapos természeti élménytúrák a Szigetköztől a Balaton-felvidékig: