Kerékpárral Kőszegtől a burgenlandi borrégióig, vízitúrával a Pinkán
A Kőszeg melletti Bozsokról indulunk kerékpárral, felkapaszkodunk a Madárkilátóba az Írottkő–Geschriebenstein Natúrparkban. Itt megnézünk kelták és rómaiak hagyta emlékeket, aztán kenuba ülünk és evezünk a Pinka-folyón. Ezután pedig az idilli boros natúrparkban, a híres heiligenbrunni (Szentkút) szőlőhegyen álló történelmi pincenegyedben ismerkedünk a burgenlandi borokkal.
A túraszakasz térképe
A mintegy 8500 hektáron elterülő Írottkő–Geschriebenstein Natúrpark az első közös osztrák-magyar határon átnyúló natúrpark, közismert jelképe az Írottkő-kilátó, amely Nyugat-Magyarország és Burgenland legmagasabb pontján, 884 méteren áll. Az Írottkő épületén áthalad az államhatár és az Alpok nyúlványaitól egészen Nyugat-Pannóniáig lenyűgöző körpanoráma tárul a szemünk elé.
A natúrpark igazi látványossága azonban maga a tájkép, a tölgyeknek és gyertyánoknak otthont adó, hatalmas, összefüggő erdőterület, amit egyébként számos kijelölt turistaútvonalon be lehet barangolni.
Kerékpáros túránk a Kőszeg melletti Bozsokról, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területéről indul, innen tartunk a burgenlandi Rechnitz (Rohonc) felé.
A natúrpak másik fantasztikus kilátóját Rohoncon fogjuk megtalálni, ez a Madártorony. A rohonci kilátó egy 22 m magas toronyba épített „madárház”, amelynek igazi különlegessége, hogy teljes egészében akadálymentes, kerekesszékkel is megjárható. Aki felkaptat rá, a madarak szemszögéből figyelheti a tájat és az erdők lombkoronáit – és ez nem csak szlogen, tényleg így is van.
Ez a táj bővelkedik a kelta emlékekben, az ide nem messzi burgenlandi Scwarzenbachban egy kelta falumúzeumot találunk, de a Vas-hegy térségében is van bőven ebből a korból megmaradt emlék. Errefelé is itt hagyták nyomaikat kelták és a rómaiak.
Rohonc határában osztrák régészek 81 ponton tártak fel római-kori vízvezetéket, amely a korban remekműnek számíthatott, hatalmas vízhozama volt és Savaria (Szombathely) lakosságát látta el. Savaria városát i.u. 50 körül alapította Claudius császár, és azonnal elkezdték kiépíteni a város életéhez szükséges infrastruktúrát. Ennek a vízvezetéknek a nyomait tárták fel a térségben magyar és osztrák régészek.
Rohoncról a közeli Narda (Csém) települést ejtjük útba, amely vagy nyolcezer évvel ezelőtt is lakott volt már, s ezzel a dél-burgenlandi térség egyik legrégibb településének számít. A hallstatt-korban fejlett vasfeldolgozás folyt itt, ennek a kornak az emléke az a mintegy százhetven kelta halomsír, melyet az itt élő gazdagabb embereknek emeltek.
Innen tovább az útvonalon azonban már víziélmények következnek, kenuval evezünk a Pinka folyón.
A Pinka patak a Rába legjelentősebb mellékvize, a magyar és osztrák határhoz közel ered, és végig kanyarog a két ország területén. Háromszor lép be és háromszor hagyja el az ország területét, mielőtt a magyar területre lépve, a Strém-patakkal egyesülve végül a Rábába ömlik. A vasfüggöny korszakban kiemelten őrizték a folyót és annak környékét, így a vidéke igazi zöld sávba szorult, érintetlen maradt, most Natura 200 védettséget élvez. Környezetében kaszálóréteket, égeres-kőrises ligeterdőket, gyertyános-cseres tölgyeseket és sziklagyepeket láthatunk majd.
Naturpark in der Weinidylle
Erre a délburgenlandi natúrparkra a dimbes-dombos táj jellemző és ahogy a nevéből is ki lehet következtetni, a szőlőtermesztés és a bor itt a cégér. Leghíresebb boruk az Uhudler, a helyben termő szőlőfajtákból készített, gyümölcsös (leginkább eper) ízű, többnyire cuvée bor. Ma számtalan romantikus pinceborozó és kimérés van az egész natúrpark területén.
A borhoz kapcsolódik a natúrpark legszebb látványossága is, a heiligenbrunni (Szentkút) szőlőhegyen álló történelmi pincenegyed. A több mint száz, zömmel a 18-19. században épült, többségében eredeti zsupfedeles pincéből a legtöbb műemléki védelem alatt áll, bennük a 18. század első feléből származó prések találhatóak. A pincéket felújították, többségüket ma is eredeti rendeltetésüknek megfelelően használják.
A vidék egyébként egykori Batthyány-birtok volt, a település Szentkút forrása 1198-óta ismert, ami mellett az 1926-ban épített Szent Ulrik kápolna áll. A forrás vizét Batthyány-Strattmann László is használta különféle szembetegségek kezelésére.
A natúrpark természeti látnivalói sem utolsók, folyómenti erdők, nyáron virágzó nedves rétek, tölgyfaligetek, és persze egy színes madár és állatvilág kíséri utunkat.
Egynapos természeti élménytúrák a Szigetköztől a Balaton-felvidékig:
TÚRAVEZETŐK
SZOLGÁLTATÓK
Natúrparkok
Írottkő Natúrpark
