Látnivalók a Fertő-tájon

Széchényi Mauzóleum és Sírkert

A nagycenki Római Katolikus temető kulturális örökség, a Nemzeti Sírkert részeként páratlan érték a magyarországi falusi temetők között. Valójában köztemető, de egyben a Gróf Széchényi-család temetkezési helye.

A nagycenki köztemető a Széchényi-család őseinek hamvait őrző, kettős kereszt alakú sírkert, ahol a legnagyobb magyar, Széchenyi István mellett több mint száz Széchényi ős nyugszik. A sírkert, benne a Széchényi Mauzóleummal és a szarkofággal a Nemzeti Sírkert része, így nem csak kegyeleti hely, hanem egy nyitott, sokak által látogatott turisztikai attrakció is. Valami olyasmi talán, amit maga Széchenyi István is elképzelt, mikor nemzeti panteon (üdvlelde) felállításáról elmélkedett.

A temető középpontjában áll a Széchényi Mauzóleum, ahol Széchényi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének megalapozója, és Széchenyi István is nyugszik.

Különleges, hogy a sírkertben a Széchényi-család sírhelyei egy kettős kereszt alakú elrendezésen belül találhatók. A kereszt hosszanti részének egyik végén áll a mauzóleum, a másik végpontja pedig egy szarkofág. A szarkofágon a Széchényi-család címere, a gróf sárvári felsővidéki Széchényi nemzettség őseinek neve, és a család jelmondata olvasható.

A mai temető területét Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna (1715-1782) adományozta a cenki híveknek és egy barokk kápolnát is építtetett ide. A házaspár idejében lett Cenk gyönyörű uradalmi központ, átalakították a kastélyt, parkosítottak, ők telepítették a kastély közelében álló híres nagycenki hársfasort is. A temetőt még Barkóczy Zsuzsanna életében, 1778-ban szentelték fel.

A birtokot aztán Antal unokaöccse, Széchényi Ferenc (az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének megalapozója) örökölte meg. Széchényi Ferenc határozta el a családi sírbolt építését is a kápolna alatt, „hogy fiait és unokáit ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak a cenki temetőben ”.

A Széchényi-család 1910-ben döntött úgy, hogy a más helyeken eltemetett ősök hamvait a cenki sírkertben helyezik el. A hatalmas szarkofág alatt hozták létre a családi kriptát, ahol a soproni Bencés (Kecske) templomból, a fertőszéplaki és egervári templomok családi kriptáiból hozták át és helyezték el a Széchényi leszármazottak hamvait.

A sírkert végében, a falnál találunk még egy kváderkövekből épített gyönyörű kriptát, amely az első világháborúban hősi halált halt Széchenyi Alajos síremléke, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.

A temető kettős kereszten túlra eső területeire temetkeznek ma is a nagycenkiek. A sírok mellett, a mauzóleum közvetlen közelében számos régi, művészi sírkövet is felfedezhetünk. Közöttük több a cenki uradalmi életben fontos szerepet betöltő személy emlékét őrzi. Itt nyugszik Tolnay Antal plébános is, síremlékét a mauzóleum bejáratánál találjuk. Ő temette Széchenyi Istvánt, s szembeszegülve a parancsnak, nem volt hajlandó „suttyomban”, csendben egy délelőtti órán sírba helyezni a legnagyobb magyart.

Kattintson a képre a galéria megnyitásához / Fotó: Élmény Nektek

Képek frissítve: 2022. szeptember

Hol találom?

Nagycenk központján átvezető 84-es főút mellett, a Szent István-templom és Széchenyi István szobra mellett kell felkanyarodni a Széchenyi téren a temetőhöz. Autóval parkolni a temető előtt is lehet.